Tárgyalóteremért küzdenek a piti tolvajok miatt túlterhelt bírók

Vágólapra másolva!
Sokszor saját dolgozószobájukban vagy iratkupacokkal teli átjáróhelyiségekben ítélkeznek a bírók a tavaly nyár óta megszaporodott szabálysértési ügyekben. A bírósági vezetők szerint nemcsak a tárgyalóterem kevés, a bírák és bírósági titkárok is nagyon leterheltek az Orbán-kormány által megszigorított törvény alkalmazása miatt. A Belügyminisztériumban közben felmerült, hogy a jogszabály további kibővítésével még több esetben állítanák bíróság elé szabálysértőket.
Vágólapra másolva!

"Vannak olyan napok, amikor félóránként mennek a tárgyalások, mert ötösével-hatosával hordják az embereket a rendőrök" - mondta az [origo]-nak Vadócz Attila, a Somogy Megyei Bíróság szóvivője. Akárcsak a többi bíróságon, itt is azóta akad a korábbinál több dolguk a bíráknak, amióta tavaly nyáron módosították a szabálysértési törvényt. Így augusztus óta a jegyzők helyett a rendőrök, illetve a bíróságok járnak el a szabálysértési ügyekben, amelyekben az elkövetők akár elzárás büntetést is kaphatnak a szigorított szabályok alapján. Az őrizetbe vett szabálysértők a gyorsított bírósági eljárásban kerülnek a bírók vagy a bírósági titkárok elé, ugyanis a változtatás óta a titkárok is eljárhatnak a szabálysértési ügyekben.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön már azt is felvetette: lehetséges, hogy tovább bővítenék az elzárással sújtható szabálysértések körét. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke erre reagálva rögtön azt közölte, hogy ebben az esetben biztosítani kellene a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket a bíróságokon, jelenleg ugyanis nem állnak rendelkezésre források a megnövekedett számú ítélkezési munkához.

Az [origo]-nak pénteken több megyei bíróságon is megerősítették a Baka András által felvetett problémákat, illetve azt, hogy - akárcsak a rendőröknek - jóval több munkát jelentenek a tavaly augusztus 19-e óta alkalmazott új szabályok. Vadócz Attila szerint még kialakulóban van a gyakorlat a tavaly nyáron hatályba lépett jogszabályi változtatás után, de azt már tapasztalják, hogy "kezd felpörögni az ügyek száma". Ennek érzékeltetésére egy vidéki bíróság példáját hozta: a Marcali Városi Bíróságon 2010-ben összesen hatszáz eljárás volt, ehhez képest idén csak január-februárban 278 szabálysértési ügyben kellett eljárniuk.

A bírósági szóvivő hozzátette: a gyorsított eljárás is tulajdonképpen "egy kis büntetőeljárás", arra is rendesen fel kell készülnie a bírónak, de erre sokkal kevesebb ideje van. A szabálysértési őrizet ugyanis 72 órán át tarthat - ha megvannak a gyorsított eljárás feltételei, akkor ennyi időn belül meg kell történnie nemcsak a rendőrségi-nyomozási szakasznak, de még az ítéletet is meg kell hozni. "A bíráskodás nem mehet el a favágó munka irányába. A gyorsított eljárásban is emberek sorsáról döntünk, akiket akár elzárásra is lehet ítélni" - jelentette ki Vadócz Attila.

A Nógrád Megyei Bíróság elnöke, Halász Zsolt szerint bejött az a prognózis, hogy akár több ezerrel több ügyet hozhat a szabálysértési törvény módosítása. Bár szerinte is rövid idő telt el a változtatás óta, az már elmondható, hogy jelentősen nőtt a bírák és az ilyen ügyekre ráállított bírósági titkárok leterheltsége, főleg, mert náluk sem volt létszámfejlesztés az elmúlt fél évben. Halász Zsolt szerint a munkájukat azóta ráadásul sokkal nehezebb tervezni, hiszen "azonnal hozzák" a szabálysértőket a rendőrök, miközben szabott rendben ki vannak tűzve az egyéb eljárások.

Kevés a tárgyaló

A Legfelsőbb Bíróság elnöke - a szabálysértési eljárások további bővítésének ötletére reagálva - arról is beszélt, hogy a megnövekedett számú szabálysértési tárgyalásokat sokszor a bírói dolgozószobákban kénytelenek megtartani, mert nincs elég szabad tárgyalóterem. "Ezek a lehetőségek a bíróságok minden erőfeszítése ellenére kimerültek" - fogalmazott Baka András. Halász Zsolt kérdésünkre azt mondta, a nógrádi bíróságon "még éppen elférnek" a rendelkezésükre álló tárgyalókban, de egyetértett azzal, hogy "ha ez így folytatódik, kevés lesz a hely". Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője szintén azt mondta, hogy a fővárosban is kinőtték a rendelkezésre álló helyet. Két hete például a katonai tanács Fő utcai épületében az egyik tárgyalót át kellett adni a szabálysértési ügyek tárgyalására.

"A gyorsított eljárásokat tárgyaló bírósági titkárok azt lesik, mikor megy ki ebédidőben a bíró, hogy addig gyorsan lemenjen az eljárás a tárgyalóteremben. Máskor pedig valóban dolgozószobákban vagy átjárószobákban, irathalmazok között folynak az ilyen eljárások, ami nem túl biztonságos, de nem is méltó az ítélkezéshez" - válaszolta kérdésünkre Kovács András, a Pest Megyei Bíróság elnöke, aki szerint nemcsak tárgyalókra, de további emberekre is szükség lenne a megsokasodott ügyek miatt. Hozzátette, a Pest Megyei Bíróság leterheltsége eddig is meghaladta az országos átlagot, hiszen az ország központi régiójában több ügy keletkezik, a szabálysértési ügyek számának megugrása így még jobban sújtja őket.

Kovács András szerint a Pest megyéhez tartozó 12 helyi bíróságon összesen havi több száz üggyel többet kell elbírálniuk, amióta szigorították a szabálysértési törvényt. A Pest Megyei Bíróságon volt ugyan létszámfejlesztés, de a megyei bíróság elnöke szerint ez nem lesz elegendő, ha tovább nő a leterheltségük. Mint mondta, az elégtelen körülmények ellenére mindent megtesznek a feladatuk ellátása érdekében, de ha valóban tovább szigorítanák a szabálysértési törvényt, akkor ehhez muszáj lesz megteremteni a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket is.

Még nem biztos a további szigorítás

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken az [origo] kérdésére már azt mondta: még semmilyen konkrét terv nincs az elzárással sújtható szabálysértések számának bővítésére. Csütörtökön egy parlamenti bizottsági ülésen példaként említette, hogy a múlt év őszén járt Miskolcon, és ott azt a javaslatot kapta, hogy módosítsák a jogszabályt a társadalmat irritáló szabálysértésekre kiterjesztve, mivel többek között az Avas lakótelepen tartott, úgynevezett "szabadulóbulik" zavarják az ott élők nyugalmát.

Kontrát kérdésünkre azt mondta, a törvény társadalmi hatását vizsgáló parlamenti albizottság ülésén azt kívánta jelezni, hogy "helyes az irány", mert javul a közbiztonság a szabálysértési törvény módosítása óta.

Az államtitkár tisztában van a bírósági vezetők által említett problémákkal, ezért megköszönte, hogy "együttműködtek, és a gondok ellenére megteremtették a feltételeket" a szigorúbb szabálysértési törvény alkalmazásához. "Törekszünk rá, hogy megteremtsük a hiányzó feltételeket, ugyanakkor el kell fogadni, hogy az ország nincs optimális helyzetben, ezért minden szervezetnek a jelenlegi keretek között kell tudni megoldani az ilyen kérdéseket" - tette hozzá.

Kontrát az [origo]-nak arról is beszélt: a kormány tervei alapján a szabálysértési kódex teljes felülvizsgálatára mindenképp sor kerül, és majd ennek alapján fog eldőlni, változik-e a jogszabály. Ha igen, akkor a tervek szerint ez év végéig már a parlament elé is vinnék, hogy az új törvény 2012. január elsején hatályba léphessen.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke által közölt adatok alapján a szabálysértési törvény módosítása után, 2010. szeptember 1. és december 31. között több mint 36 ezer szabálysértési peres ügy érkezett a bíróságokra, ezek közül közel 18 ezer eset volt elzárással sújtható. Az [origo] tizenhat megyei rendőrség segítségével készített felmérése alapján leginkább a bolti tolvajokat érintették a keményebb szabályok, leggyakrabban ugyanis lopás szabálysértése, ezen belül is a bolti lopások miatt indultak eljárások (erről, illetve a megváltozott törvényről részletesen itt olvashat).