Húzókórházak köré építi az új egészségügyi rendszert a kormány

kórház, várakozás, kórházi várólisták
Vágólapra másolva!
Kilenc vagy tíz kiemelt, sürgősségi eseteket is ellátó központi kórház és több kisebb, gyógyító feladatot nem feltétlenül végző egészségközpont - így nézne ki a magyar egészségügyi ellátás rendszere a kormány elképzelései szerint az [origo]-nak nyilatkozó egészségügyi és kormányzati források szerint. Az ötlet olcsóbb és hatékonyabb működést hozhat a kormány szerint, néhány kórház viszont tekintélyvesztésnek élheti meg, hogy eddigi kiemelt szerepe elvész. A legkényesebbnek a budapesti rendszer átalakítása ígérkezik, ennek megbolygatását a legvégére hagyta az egészségügyi államtitkár.
Vágólapra másolva!

"Gyógyítóhely nem szűnik meg, de átalakulhat"- ez volt a legtöbbet ismételt mondta az egészségügyi államtitkár január végén kezdett országjárásának. Szócska Miklós az elmúlt alig négy hétben csaknem az összes megyei közgyűlés, kormányhivatal, illetve megyei fenntartású intézmény vezetőjével és polgármesterével találkozott. A körút célja az volt, hogy meggyőzze az érintett vezetőket az egészségügyi reformok alapelveit rögzítő Semmelweis-terv támogatásáról, ezt azonban csak részben sikerült elérnie.

"Nem lettünk cseppet sem okosabbak, mert amit elmondott, azt eddig is tudtuk, amire viszont kíváncsiak voltunk, arra nem adott választ." - Egy nagy megyei kórház neve elhallgatását kérő vezetője így összegezte az [origo]-nak az államtitkár látogatásának tapasztalatait. A kórházi vezető ennek ellenére úgy látja, hogy a kormány Szócska Miklós nevével fémjelzett kórházintegrációs terveivel a "dolgok végre a jó irányba indultak el", és hosszú évek óta most először áll olyan átalakítás előtt az egészségügyi rendszer, amely mögött racionális elgondolás áll helyi, csoport- vagy egyéni érdekek helyett.

A megkérdezett intézményvezetők többsége a korábbi kormányok egészségügyi koncepcióival ellentétben támogatja a jelenlegit, mert az - eddigi meglátásuk szerint legalábbis - nem akar feltétlenül beavatkozni ott, ahol nem kell. A Semmelweis-tervben rögzített integrációs elgondolás lényege, hogy megyei vagy regionális felosztás helyett kilenc plusz egy nagyjából azonos lakosságszámú nagytérségre osztanák betegellátás szempontjából az országot. A közigazgatási határokon átnyúló, megközelítőleg 1,2 millió embert átfogó egységekben valamennyi intézménynek gazdaságilag és orvosszakmailag is szorosan együtt kell működnie.

A cél a program elsődleges indoklása szerint, hogy a felesleges párhuzamosságok megszűnjenek, miközben az integrált működéssel járó közös gyógyszer-, energia- vagy eszközbeszerzéssel tetemes összegeket is spórolhatnak az intézmények. Egy-egy térség ellátását, vagyis a területén működő intézmények munkáját egy úgynevezett nagytérségi egészségszervező koordinálná, ehhez azonban előbb egyfajta "profiltisztításon" vagy akár profilváltáson kell átesnie minden kórháznak és rendelőintézetnek.

Kórházak új szerepben

Az [origo]-nak nyilatkozó kórházigazgatók szerint egy ilyesfajta ésszerűsítéssel valóban jelentős tartalékok szabadulhatnak fel a rendszerben, miközben kiküszöbölhetők az olyan esetek is, hogy műszer vagy- szakemberhiánnyal küzdő intézmények a minimumfeltételeket is alig teljesítve kényszerből működtessenek egyes osztályokat, vagy maguk is kényszerből működjenek, vagy - ahogy egy közelmúltbeli gyakorlati példával illusztrálta egyikük - ne fordulhasson elő, ami újévkor a Szent János kórházban, ahol más szakember híján egy frissen végzett, kezdő orvost hagytak egyedül ügyelni az idegsebészeten.

"Teljesen új feladatmegosztásra van szükség, gyakorlatilag újra össze kell rakni az intézményeket" - érvelt például a modell mellett Csiba Gábor, a borsod megyei kórház igazgatója, aki szerint a szétaprózott jelenlegi rendszer helyett valóban ésszerű egy helyre koncentrálni a nagy technikai tudást és eszközöket igénylő ellátásokat, és dekoncentrálni - minél egyszerűbben elérhetőbbé tenni - az egyszerűbbeket. Csiba nem tarja ördögtől valónak az intézmények esetleges funkcióváltását sem, szerinte nem kell minden kiskórháznak gyógyítóhelynek maradnia, működhetnének például ápolási centrumként a jövőben.

A Borsod megyei közgyűlés - megelőzve a hivatalos kormánydöntést - múlt héten döntött arról, hogy a tulajdonában lévő öt kórházat - a legnagyobb, a miskolci székhelyű Borsod megyei kórház alá rendelve eggyé olvassza össze. A még nem létező térségi szervezők helyett egyelőre a főigazgató feladata, hogy meghatározza az intézménymonstrum egységes szakmai struktúráját, de Csiba Gábor szerint itt nem is állnak meg: a következő lépésként a miskolci városi kórházat, egy későbbi fázisban pedig a két, önkormányzati fenntartású kimaradt kórházat, az ózdit és a sátoraljaújhelyit is bevonnák rendszerbe. A "felbővült" megyei kórház az elképzelések szerint a sürgős, a városiak pedig a kevésbé sürgős esetek ellátására rendezkednének be, de ez még mindig nem a folyamat vége: a feladatmegosztás optimalizálása érdekében a szomszédos megyék: Heves és Nógrád kórházait is bevonnák az együttműködésbe.

Bár a kezdeményezésről ez esetben a kormányzati tervek véglegesítése előtt, egy évekkel korábbi koncepció alapján döntött a megye és a kórházak vezetése, a Csillagpont-modell néven futó átszervezés azért ez utóbbiaktól sem független: "Megértettük az idők szavát" - mondta az időzítésről az igazgató. Csiba Gábor az államtitkári vizit kedvező hozadékaként értékelte, hogy az ígéret szerint a kormány támogatja majd a helyi kezdeményezéseket, és nem kényszerít senkire kötelező, mindenütt egyformán érvényes kereteket, de azért az árnyoldalait is látja a rendszernek, illetve a kiindulásnak tekintett Semmelweis-tervnek.

Mindenki aggódik saját kórházáért

"Ne lapozzon bele, rögtön az első oldalán ott vannak az aggályaim" - mondta például egyértelműen a terv készítőire utalva a koncepció hátulütőit firtató kérdésünkre az igazgató, ám mint kiderült: nem a személyekkel van baja, hanem azzal, hogy mindegyikük fővárosi, elméleti szakember. "Budapestről és az íróasztal mögül pedig sok mindent másként látni, de ebbe a hibába eddig mindig, minden kormány beleesett" - mondta Csiba, akinek nem ez az egyetlen gondja a kormány terveivel: zavarosnak tartja a térségi szervezők szerepét is a rendszerben. Egy kórház működésébe szerinte eddig is sokan szóltak bele kötelezően: "Az OEP a finanszírozás, az ÁNTSZ a szakmai protokollok, a tulajdonos pedig a működés kereteit határozta meg, nem értem, miért kellene minderre egy újabb szervezet negyediknek" - tette hozzá.

Másfajta aggályai vannak a Veszprém Megyei Cholnoky Ferenc Kórházat igazgató Rácz Jenőnek. A Gyurcsány-kormány volt egészségügyi minisztere szakmailag állítása szerint intézményvezetőként és a Magyar Kórházszövetség elnökeként is támogathatónak, sőt támogatandónak tartja a Szócska-féle terveket, a kormány által javasolt területi felosztással azonban nem ért egyet. A Semmelweis-terv alapján Veszprém megye Komárom-Esztergommal együtt a győri központú nagytérséghez tartozna, annak ellenére, hogy a veszprémi kórház Pannon Egészségügyi Társulás néven évek óta bejáratott együttműködésben dolgozik a két szomszédos megye, Somogy és Fejér intézményeivel.

Forrás: MTI

"A mi véleményünk szerint az integráció alapjának a megyének kellene lennie, közigazgatásilag ugyanis ez a legegyszerűbb, erre állt be évek-évtizedek alatt a rendszer" - érvelt Rácz. A három megyei kórház vezetése elmondása szerint Miskolchoz hasonlóan szintén a kormány tervei elé menve kötött együttműködési megállapodást egymással, a megyei közgyűlések mindehhez a betegutakat egyszerűsítő és közös szakmai protokollokat kidolgozó profi szakértői csapatot is rendeltek. Ezt az elindított, részben már bejáratott összefogást zilálná szét szerinte a Semmelweis-tervvel rájuk kényszerített térségi felosztás, és az államtitkárral folytatott múlt heti egyeztetésen állítása szerint nem derült ki, hogy a kormány hajlandó-e rugalmasságot mutatni ezekben. Pozitívan értékelte ugyanakkor a kórházigazgató, hogy magát a kezdeményezést itt is támogatandónak nevezte Szócska Miklós. "Az alapelveken, úgy vettem ki, nem kell változtatnunk, van egy-két dolog, amely korrekcióra szorul, de szerintem lesz olyan közös nevező, amelyben meg tudunk állapodni" - tette hozzá.

Információink szerint erre nem is kell sokat várni: az egészségügyi államtitkár környezetéből az [origo]-nak hétfőn megerősítették, hogy a kormány hajlandó újratárgyalni a nagytérségi felosztás határait. A Semmelweis-terv márciusban kormány elé kerülő, az [origo]-nak nyilatkozó források által csak "2.0"-sként emlegetett verziója már nem is tartalmaz majd konkrét területi egységeket. Az egészségügyi államtitkárság egy neve elhallgatását kérő tisztségviselője szerint a határokat csak azután húzzák majd meg, hogy a szakértők elkészültek azzal az intézményektől bekért adatokon alapuló adatbázissal, amely a betegutaktól az egyes térségek lakossági korösszetételén és halálozási mutatóin át még számos, az ellátás szempontjából lényeges információt foglal össze.

Budapest kényes téma

A térségi határok meghúzása ugyanakkor nem lesz könnyű. Több megyei közgyűlés és kormányhivatal parlamenti képviselőként is dolgozó, hétfőn megkérdezett vezetőjének szavaiból ugyanis úgy tűnt: a szakmai érvei mellett egy igen erős politikai lobbi is befolyásolhatja a döntéseket. A Semmelweis-terv megjelenése óta közgyűlési források szerint például élénk konfliktusba került egymással a térséghatárok miatt Somogy, illetve Baranya megye. Előbbi ugyanis a Rácz Jenő által is említett "Pannon régiós" (saját ellátás területe mellett Veszprém és Fejér megyére kiterjedő) együttműködésben érdekelt, a kimaradó Tolnára és Baranyára így viszont együttesen sem jutna 1,2 millió lakos, ami a nagytérségi besorolás feltétele. E két megye vezetői információink szerint arról próbálták meg meggyőzni a náluk vizitelő államtitkárt, hogy legyen ötmegyés az integráció. A konfliktusnak azonban még ezzel sem lenne vége: Baranya ugyanis a térségben jelenleg is kiemelt Pécsi klinika és orvosegyetem miatt a nagytérségi központ szerepét is akarná magának, ez ellen viszont Somogy megye vezetői tiltakoznak az államtitkárnál, mondván az a kaposvári oktatóintézmény elsúlytalanodásához vezetne.

"Nem a lobbierő, hanem a természetes betegutak számítanak majd a döntésben: az abból levont következtetések, hogy a beteg maguktól hol keresik az ellátást." - mondta minderről a fent említett egészségügyi államtitkársági forrás, azt azonban elismerte, hogy más irányból: a finanszírozás oldaláról is "erős nyomás" éri őket. A struktúraváltás mellett állítása szerint egy teljesen új finanszírozási rendszer kidolgozásába is belekezdenek a kormány szakértői, de ez nem az önkormányzati intézmények korábban többször emlegetett állami kézbe vételében, hanem ésszerű, az eddigi teljesítményvolumenek helyett a ténylegesen elvégzett ellátások után fizetett támogatásban merülne ki.

Az intézmények állami kézbe vételét tudomása szerint egyedül a fővárosban vezényli majd le az államtitkárság, ott is kényszerből: az átalakítások gyors végrehajtása ugyanis azt igényli, hogy a jelenlegi hét helyett egy fenntartója legyen az intézményeknek. A főváros az átszervezések előre láthatóan legtöbb konfliktussal járó területe, nem véletlen, hogy ezt hagyta az államtitkár az országjárás végére. A budapesti intézményvezetőkkel információink szerint jövő kedden ül majd le Szócska Miklós, a tanácskozás pikantériája pedig az lesz, hogy ez lesz az első olyan, a témában tartott hivatalos egyeztetés, amelyen Tarlós István főpolgármester mellett a fővárosi kórházak jövőjéről homlokegyenest ellentétes nézeteket valló és az utóbbi hónapokban vele többször konfliktusba került egykori helyettese, a jelenleg a fővárosi kormányhivatalt vezető Pesti Imre is jelen lesz.