Az expolgármester büszke az Esztergomot elmarasztaló ÁSZ-jelentésre

A város rossz anyagi helyzetét elismeri, de ezért nem tartja magát felelősnek Meggyes Tamás, Esztergom korábbi polgármestere. Szerinte a kedden nyilvánosságra került ÁSZ-jelentés kifejezetten kedvező, hiszen csak kisebb hiányosságokat találtak a számvevők. Az újszülöttek támogatására szánt alap szerinte utódja, Tétényi Éva miatt úszott el, mert a polgármester ragaszkodott a csődeljáráshoz.

"Ez egy rendkívül jó jelentés" - mondta az [origo]-nak Meggyes Tamás, Esztergom korábbi fideszes polgármestere, reagálva az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kedden nyilvánosságra hozott, az önkormányzat 2007 és 2010 ősze közti gazdálkodásáról szóló jelentésére. Meggyes szerint a számvevők jóval kevesebb észrevételt tettek, mint a legutóbbi, 2005-ös vizsgálat után, és nem javasoltak fegyelmi eljárást, illetve nem tettek feljelentést sem.

Feljelentést ígér azonban Meggyes hivatali utódja, az októberben függetlenként megválasztott Tétényi Éva. A polgármester szerdán a Független Hírügynökségnek azt mondta: egy-két héten belül megteszi feljelentését az előző városvezetés gazdálkodásának egyes ügyei miatt. Tétényi szerint még tart a feljelentések előkészítése, mert szeretnék a lehető legmegalapozottabban átadni ezeket a rendőrségnek vagy az ügyészségnek.

Az LMP esztergomi szervezete már korábban feljelentést tett hűtlen kezelés gyanúja miatt. A párt két, az ÁSZ-jelentésben nem szereplő tételt kifogásol: egy nyolcmillió forintért készült tanulmányt, illetve a korábbi polgármester és Bayer Zsolt újságíró magánvádas pereinek ügyvédi díjára szánt 30 millió forintot. Az LMP levelet írt Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak is, hogy vizsgálódjon az esztergomi önkormányzatnál is. Budai az [origo] érdeklődésére annyit mondott: megkapta és elolvasta az LMP levelét, de még nem döntött, hogy mit tesz az ügyben.

"Mégsem őrült meg senki"

Az ÁSZ-jelentés megállapította, hogy város anyagi helyzete 2007 és 2010 közt jelentősen romlott, az önkormányzat súlyosan eladósodott: az úgynevezett adósságszolgálati ráta 2010-re a költségvetési tervek alapján meghaladta a 75 százalékot, vagyis a saját bevételek háromnegyedét kell a hitelek törlesztésére fordítani. Ezt Meggyes sem vonta kétségbe, az [origo]-nak azt mondta: szeretne akár csak egy magyar önkormányzatot látni, amelyről azt írná az ÁSZ, hogy nem romlott az anyagi helyzete.

Meggyes szerint a helyzet romlásának egyik oka a gazdasági válság volt. A város legnagyobb adófizetője a Suzuki-gyár, amelynek a válság miatt jelentősen csökkent a termelése, így kevesebb adó folyt be az önkormányzat költségvetésébe is. Nehezítette a helyzetet Meggyes szerint, hogy a korábbi kormányok elvonták a támogatásokat, növelték a feladatokat. Eközben a városnak évtizedes lemaradásai voltak az infrastruktúra terén, tehát fejleszteni kellett, és önrészt biztosítani az EU-s pályázatokhoz is.

Az adósságot a korábbi polgármester szerint "le lehetett volna vezetni", hiszen az ő vezetése idején már megvalósult minden nagyobb, fontosabb beruházás. A városnak az egyik korábbi kötvénykibocsátásból volt még 1,2 milliárd forintja, abból nyugodtan kifizethették volna a lejárt számlákat, Tétényinek nem kellett volna adósságrendezési eljárást kezdeményeznie az önkormányzat ellen. Meggyes szerint Magyarországon 800 önkormányzatnak van 90 napon túli lejárt tartozása, "mégsem őrült meg senki", hogy ilyen eljárást indítson.

Elúszott alap

Tétényi Éva szerint az ÁSZ-jelentésben szereplő megállapítások közül a Szent Miklós Alap ügye a legsúlyosabb. Ezt az alapot még 2005-ben hozta létre az önkormányzat, vállalva, hogy abba minden esztergomi újszülött javára félmillió forintot, majd évente további 50 ezer forintot fizet be, amelyet a gyerekek 21 éves korukban kaphatnak meg tanulmányaik fedezésére vagy lakásvásárlásra. Az alapban lévő 610 millió forintot érő értékpapírt egy bank egy rövid lejáratú hitel "kiegyenlítésére fordította".

"Az alap jelenleg üres, nincs mit adni a fiataloknak" - mondta Tétényi, Meggyes szerint azonban kár ezen aggódni, hiszen leghamarabb 2026-ban kell fizetni az akkor 21 éves fiataloknak. A pénz elkülönítése a korábbi polgármester szerint önként vállalt takarékosság volt, a kötelezettségeket e nélkül is lehetne teljesíteni (az ÁSZ-jelentés is kiemeli, hogy jogi értelemben nem alapról, hanem kötelezettségvállalásról van szó). Az önkormányzat végül már nem is fizetett be az alapba, vagyis tartozott saját magának mintegy 200 millió forinttal.

A félretett értékpapírok egy úgynevezett lombardhitel fedezetéül szolgáltak, amelyet Meggyes szerint megújíthattak volna, de Tétényi erre a képviselő-testület döntése ellenére sem volt hajlandó. A korábbi polgármester szerint a Szent Miklós Alapban lévő értékpapírok elvesztését lényegében utódja okozta azzal, hogy adósságrendezési eljárást kezdeményezett az önkormányzat ellen, amit két nappal a lombardhitel kiegyenlítése után rendelt el a bíróság.

Tétényi és Meggyes tavaly október óta egymást vádolja Esztergom rossz anyagi helyzetéért. A Fidesz abszolút többséggel rendelkezik a képviselő-testületben, vagyis bármilyen döntést meghozhat a polgármester akaratával szemben is. Tétényi és az ellenzéki pártok ezért azt szeretnék, ha feloszlatnák a testületet, és új választást írnának ki. Az [origo] szerdán megkeresett több, a régióban tevékenykedő fideszes politikust is, hogy megtudja, a kormánypárt szerint lehetőséges-e az időközi választás, de egyikük sem kívánt nyilatkozni.