Bankhitelre ment rá az esztergomi újszülöttek pénze

Egy devizahitel fedezeteként egy banké lett az esztergomi újszülöttek támogatására létrehozott Szent Miklós Alap vagyona - derül ki a város gazdálkodásáról szóló számvevőszéki jelentésből. A jelentésből kiderül, hogy Esztergom előző vezetése 2007 után súlyosan eladósította a várost, egy alkalommal már a munkabéreket is hitelből kellett kifizetni. Tavaly pedig már a város bevételeinek háromnegyedét hiteltörlesztésre kellett költeni az ÁSZ szerint.

Nyilvánosságra hozta az esztergomi önkormányzat a város 2007 és 2010 közti gazdálkodásáról készült számvevői jelentést (a teljes jelentés letölthető ezen a linken, pdf formátumban). Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábban azt közölte, hogy nem hozzák nyilvánosságra a dokumentumot, mert az nem az ÁSZ elnöke által aláírt számvevőszéki, hanem számvevői jelentés. Előbbi a főváros és a megyei jogú városok gazdálkodásáról, utóbbi a kisebb települések gazdálkodásáról készül. Számvevői jelentésből évente több százat is készíthetnek az ÁSZ munkatársai, ezeket automatikusan nem hozzák nyilvánosságra. Hétfőn azonban az ÁSZ vezetésése úgy döntött, hogy a korábbi gyakorlat ellenére kérésre ők is elküldik a jelentést.

Az esztergomi önkormányzat ellen november óta adósságrendezési eljárás folyik, miután egy időre már a közvilágítást is kikapcsolták a kifizetetlen számlák miatt. A számvevői jelentésből kiderül, hogy az önkormányzat súlyosan eladósodott, az úgynevezett adósságszolgálati ráta 2010-re a költségvetési tervek alapján meghaladta a 75 százalékot, vagyis a saját bevételek háromnegyedét kell a hitelek és kamataik törlesztésére fordítani. A költségvetési hiányt is egyre nagyobbra tervezték. 2007-ben még az összes kiadás 3,4 százaléka volt a hiány, de 2010-ben már az összes kiadás 28 százalékára, 6,8 milliárd forintra rúgó költségvetési hiányt terveztek be.

Az ÁSZ-jelentés megállapításai szerint a város anyagi helyzete 2007 és és 2010 közt jelentősen romlott, főként az eladósodás miatt. A jelentés szerint a pénzügyi kontroll "gyenge" volt a polgármesteri hivatalban, a számvevők pedig a jegyző hibájaként rótták fel, hogy nem gondoskodott a belső ellenőrzési feladatokról. A jegyzőt a képviselő-testület tavaly decemberben fel is mentette hivatalából. Az ÁSZ szerint Meggyes Tamás korábbi fideszes polgármester megsértette a közbeszerzési törvényt, amikor 2009-ben a pályázat mellőzésével kötött két, összesen 143 millió forint értékű szerződést egy magáncéggel "Esztergom város közbiztonságának fenntartása tárgyában".

Munkabérek kölcsönből

Az eladósodás egyik oka, hogy az előző, fideszes városvezetés több alkalommal is jelentős hiteleket vett fel, illetve összesen 12,6 milliárd forint értékben bocsátott ki svájci frank alapú - az ÁSZ szerint az árfolyammozgások miatt kockázatos - kötvényeket. Az ebből befolyó pénzt általában fejlesztésekre fordították, de például 2007-ben több mint egymilliárd forint értékű kötvényt "adósságrendezési eljárás megelőzése" érdekében bocsátottak ki.

A kötvények mellett a napi kiadásokat folyószámlahitelek igénybevételével biztosították. 2008 végén ezek állománya 925 millió, 2009 végén 819 millió, 2010-ben pedig már 1,6 milliárd forint volt. Egy alkalommal, 2010 nyarán még a munkabérek kifizetésére is 100 millió forint kölcsönt kellett felvenni.

Bankhitel vitte el az újszülöttek pénzét

Emellett 2009-ben az önkormányzat úgynevezett "szállítói előfinanszírozási programot" is indított, vagyis egy faktorcég felvásárolta a városi kórházzal és hat más önkormányzati tulajdonú céggel szemben fennálló követeléseket, összesen 500 millió forint értékben. Ennek ellentételezéseként a képviselő-testület 550 millió forint értékű váltót állított ki, és - az ÁSZ szerint annak "célszerűtlensége ellenére" - inkasszó benyújtására is jogot biztosított. A fedezet köréből még az állami normatív támogatások összegét sem zárták ki, vagyis a faktorcég ezeket is leemelhette a város számláiról.

A jelentésből kiderül, hogy mi történt a 2005-ben létrehozott, az esztergomi újszülöttek támogatására szánt Szent Miklós Alap pénzével, amelynek eltűnését korábban Tétényi Éva 2010-ben megválasztott, függetlenként induló, de a Fideszen kívül minden párt támogatását élvező polgármester többször sérelmezte. 2009-ben a képviselő-testület működési célra vett fel két részletben 610 millió forint rövid lejáratú, devizaalapú hitelt, amelynek fedezeteként az alapban elhelyezett értékpapírok szolgáltak. Az értékpapírokat tavaly november 23-án a bank "a követelése kiegyenlítésére fordította", mivel a hitelt a város nem fizette vissza.

Elhúzódó háború lett a hatalomváltásból

Esztergom rossz anyagi helyzetéért tavaly október óta egymást vádolja Tétényi Éva polgármester és elődje, Meggyes Tamás. A helyi Fidesz szerint Tétényi szándékosan vitte csődbe a várost, a polgármester szerint azonban nem volt más megoldás, mint adósságrendezési eljárást kezdeményezni. Tétényi azt állítja, a polgármesteri irodában az előző időszak törvénytelen megfigyeléseire utaló papírokra bukkant, a Fidesz szerint ez csupán rágalom.

A helyzetet bonyolítja, hogy a Fidesz abszolút többséggel rendelkezik a képviselő-testületben, vagyis bármilyen döntést meghozhat a polgármester akaratával szemben is. Tétényi Éva és az ellenzéki pártok azt szeretnék, ha feloszlatnák a testületet, és új választást írnának ki. Erről a törvény szerint a parlament dönthet, miután kikérte az Alkotmánybíróság véleményét, és megállapította, hogy az önkormányzat törvénytelenül működik.

Meggyes Tamás 1998-ban lett Esztergom alpolgármestere, majd 2000-ben, egy időközi választáson polgármester, miután elődje egészségügyi okokból lemondott. Posztját 2002-ben 54,7, 2006-ban 60,6 százalékkal védte meg, a Fidesz listájáról 2006-ban az országgyűlésbe is bekerült. Néhány éve azonban sokasodni kezdtek ellene a támadások, egyrészt az erőltetett beruházások, másrészt a polgármester személye miatt (Meggyes Tamásról készült portrénkat itt olvashatja).