Orbán csitítgatta az egymásnak feszülő képviselőket a siófoki zárt ülésen

Vágólapra másolva!
Több belső konfliktus is felszínre került a Fidesz és a KDNP háromnapos, zárt ajtók mögött zajló siófoki frakcióülésen, és az [origo] információi szerint a miniszterelnök személyesen próbálkozott meg ezek elsimításával. Ismét összecsapott az oktatási terveken vitázó Pokorni Zoltán és Hoffmann Rózsa, és vita támadt az alkotmányozás folytatásáról is, amelynek rendezésére Orbán egy "ellentmondást nem tűrő kompromisszummal" állt elő.
Vágólapra másolva!

"Heves volt, sokrétű és nem lett lezárva" - így minősítette az [origo]-nak a kihelyezett siófoki frakcióülés második napjának leghevesebb indulatokat kiváltó témája, az oktatás jövője körül kialakult vitát egy fideszes képviselő. A kérdés megvitatásának csütörtök kora délután, az alkotmányozásról szóló blokk lezárása után láttak neki a résztvevők és a számos hozzászólás miatt egészen kora estig ez a téma uralta a tanácskozást. A vita központi eleme a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által jegyzett, tavaly decemberben elkészült közoktatási törvény és pedagógus életpályamodell koncepciója volt, de szó volt arról a múlt ősszel szakmai körökben és a Fideszen belül is nagy vihart kavart felsőoktatási törvény-tervezetről is. Utóbbi miatt többször is nyílt összetűzésbe került egymással a javaslatot jegyző KDNP-s oktatási államtitkár és Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke.

Hoffmann és Pokorni a tanácskozás több résztvevője szerint kulturált hangnemben vitázott egymással, de a végén mégis volt egy keményebb ütközés köztük - számoltak be az [origo]-nak kormánypárti képviselők, akik azzal a feltétellel beszéltek a zárt ajtók mögött zajló vitákról, ha nem közöljük a nevüket. Az ülésen résztvevők szerint Pokorni több körben amiatt bírálta a KDNP-s politikust, mert tátongó szakadékot látott a szerinte "nem a lényegi kérdésekkel foglalkozó koncepció" és a megvalósításához rendelkezésre álló források, a meghirdetett takarékos gazdálkodás között. A pedagógus életpályamodell például anélkül számol Pokorni bírálata szerint 50-60 ezer új pedagógus felvételével, hogy megmutatná, honnan lehetne elvenni hozzá a szükséges 130 milliárd forintot. A vita végén Hoffmann kikérte magának az állítást és megkérdezte Pokornit, hogy honnan vette ezeket a szerinte "nem létező" számokat. Erre a fideszes politikus felállt, elővett egy papírt, és felolvasott egy, a koncepcióhoz készült, valóban 50-60 ezer tanár munkába állását sürgető háttérszámítást, a végén az aláírással: Hoffmann Rózsa.

A vitához a résztvevők elmondása szerint több alkalommal maga Orbán Viktor is hozzászólt, és bár több ponton is igazat adott Pokorninak, tulajdonképpen megvédte a KDNP-s államtitkárt. A miniszterelnök azzal érvelt például, hogy a forrásokat nem a tervezetet kidolgozó oktatási államtitkárságnak, hanem "egy másik minisztériumnak" kell megtalálnia, illetve hogy bár sok mindenre valóban nem ad választ a koncepció, arra alkalmas szerinte, amit az anyagtól elvárt, vagyis hogy kijelölje az oktatás jövőjének irányát.

A maratoni ülés egy másik pontján a résztvevők szerint Kósa Lajos debreceni polgármester vitába szállt a miniszterelnökkel, ésszerűtlennek nevezve az önkormányzati iskolák esetleges állami kézbe adásáról szóló kormányzati terveket. Az állami tulajdonba vétellel a polgármester érvelése szerint ugyanis az intézmények fenntartása nem lesz olcsóbb, viszont számos gond kerülne elő az iskolák mindennapi életével és működtetésével kapcsolatban. Mindezzel véleménye szerint rengeteg helyi konfliktust húzna magára az állam, kezdve onnan, hogy akkortól "a bivalybasznádi iskola igazgatóját is a kormánynak, a nemzeti fejlesztési miniszternek vagy az oktatási államtitkárnak kell kineveznie".

Szó sem volt a reformokról

Az esti órákban kezdődött és késő estig tartott az [origo]-nak beszámoló képviselők szerint a frakcióülés egészségügyi reformról szóló része is, amelyen Szócska Miklós egészségügyi államtitkár vezette fel a kormány elképzeléseit.

Egyáltalán nem esett szó viszont az [origo] által megkérdezett frakciótagok egybehangzó állítása szerint azokról a gazdasági reformokról, amelyeket több külföldi lapnak nyilatkozva is beharangozott már a miniszterelnök, illetve Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Ezekről Lázár János frakcióvezető is úgy nyilatkozott kedd délután, hogy a tanácskozáson biztosan szóba kerülnek. A parlament ülésszakának hétfői kezdete elé időzített frakcióülés ugyanakkor még nem ért véget, a tanácskozás pénteken folytatódik.

A miniszterelnöknek a szerda délután kezdődött tanácskozás felvezetőjeként mondott beszédéből a források szerint az derült ki, hogy a hosszú távra szóló átalakításokat is tartalmazó reformcsomag helyett, a kormány előtt most az a 250 milliárdos stabilitási tartalékalap élvez prioritást, amelynek elkülönítését február elején jelentette be Matolcsy György. Egy, a gazdasági döntésekbe is belelátó, magas rangú kormányzati tisztviselő szerint Orbán szavaiból az derült ki, hogy a hivatalosan a világgazdaság és az európai pénzügyi rendszer gyengeségeiből adódó, külső kockázatok kivédését szolgáló alapot voltaképpen a pénzpiacok bizalmának visszanyerése érdekében hozza létre a kormány, illetve azért, hogy így erősítse a hosszú ideje gyenge forintot.

A forint erősödése két szempontból is fontos a kormánynak: egyrészt könnyíthet a devizában eladósodottak helyzetén (ami azért is fontos, mert a bajba jutott hiteleseken segítő, nyár végén beígért nemzeti eszközkezelő az idén már várhatóan nem jön létre), másrészt kedvezőbb feltételeket teremt az államadósság rendezéséhez. A gazdasági kilátások apropóján Orbán Viktor a résztvevők szerint optimistán beszélt a kormánnyal együttműködő monetáris tanácsról is. (Matolcsy Györgynek a jegybanktörvényhez november végén benyújtott módosító javaslata szerint a kormányfő és az MNB elnöke helyett a jövőben az Országgyűlés (kormánytöbbségű) gazdasági bizottsága jelölheti a testület négy külsős tagját. A jelenlegi tagok megbízatása márciusban lejár, a kormány által delegált újak kinevezése után a kabinet álláspontját képviselők lesznek többségben a testületben)

Fotó:Kovács Áron [origo]
A kialakult kompromisszumról Szájer József és Surján László tájékoztatta az újságírókat

KDNP-s sértődések az alkotmány miatt

Jutott feszültség az ülésről beszámoló képviselők szerint csütörtök délelőttre is, amikor az új alkotmány előkészítésének forgatókönyvéről tájékoztatta a kormány a képviselőket. Az együttes ülés előtt, szerdán saját frakcióülést tartó KDNP képviselői például sérelmezték, hogy a Salamon László-vezette parlamenti alkotmány-előkészítő bizottság alkotmány-koncepciójának a helyszínen kiosztott kivonata nem tartalmazta azt a három - a magzati élet védelméről, a férfi és a nő között köttetendő házasságról, illetve a család védelméről szóló - mondatot, amelyet a KDNP a leginkább fontosnak tart értékrendjében.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban, a résztvevők szerint egy "ellentmondást nem tűrő kompromisszumot" ajánlott az elégedetlenkedőknek. A magzati élet védelmével kapcsolatban a kormányfő egyértelművé tette, hogy szó sem lehet az abortuszszabályok szigorításáról, az ugyanis állítása szerint a társadalom olyan széles rétegeinek ellenérzéseibe ütközne, ami a Fidesz és a kormány támogatottságára is hatással lenne. Arról ugyanakkor állítása szerint lehet tárgyalni, hogy a hiányolt három mondat végül bekerüljön az alaptörvény végleges normaszövegébe - köztük akár az is, amely szerint "az emberi élet a fogantatással kezdődik". Erről, azt mondta, később tárgyalna még a kereszténydemokratákkal. Mindezek után Orbán Viktor szavazást is kért arról, hogy változatlan maradjon az 1991-es magzatvédelmi törvény, de egyetlen nemmel voksoló képviselő (Surján László) és három tartózkodó mellett mindenki igennel szavazott a jelenlegi helyzet fenntartására.

Orbán nem akar "kétfejű rendszert"

Feszültség és vita volt azzal kapcsolatban is, hogy Szájer József az ülésen bejelentette: a kormány "félreteszi" a Salamon-bizottság decemberben elkészült, 16 oldalas alkotmánykoncepcióját és nem nyújt be saját alaptörvény-tervezetet az Országgyálésnek, hanem minden parlamenti pártot arra kér, hogy terjessze be a sajátját. Mindezzel a fideszes források szerint az ellenzéket akarja "visszacsalogatni" az alkotmányozásba a miniszterelnök, hogy a folyamat elleni tiltakozás miatt, még múlt év őszén kivonult pártok az alaptörvény elfogadása után ne nevezhessék "illegitimnek" vagy "Fidesz-alkotmánynak" a nélkülük elfogadott szöveget. Salamon László a képviselői beszámolók szerint "az érthető cél" ellenére sértődött hozzászólásban bírálta az eljárást. A vita végén végül háromtagú koordináló bizottságot hoztak létre az alkotmány szövegezésére, amelynek KDNP-s tagja Salamon (a kormány képviselője Szájer József EP-képviselő, a Fideszé pedig Gulyás Gergely parlamenti képviselő) lett, aki végül is elfogadta, hogy az általa vezetett előkészítő-bizottság koncepciója mindehhez "az irányokat kijelölő vitaanyag" legyen.

A miniszterelnök az alaptörvénnyel kapcsolatban, az [origo] információi szerint azt is egyértelművé tette, hogy nem várható számottevő változás a jelenlegi alkotmányos berendezkedésben. "Nem akarok kétfejű rendszert" - mondta például az államfői jogkörök esetleges bővítését firtató kérdésekre. Orbán Viktor kiállt amellett is, hogy legyen gazdaságról szóló (például az államadósság és a költségvetési hiány maximális mértékét rögzítő) fejezet az alkotmányban. Az Alkotmánybíróság jelenlegi hatásköreit, a kormányfő tervei szerint nem nyirbálnák tovább, de megfontolandónak nevezte szűkíteni azok körét, akik beadványaikkal a testülethez fordulhatnának.