Kezdeményezték a volt külügyi államtitkár előzetes letartóztatását

Az ügyészség kezdeményezte a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása ügyében kedden őrizetbe vett három ember előzetes letartóztatását. Az ügyészség szerint a volt moszkvai nagykövet, az egykori külügyminisztériumi államtitkár és az MNV volt vezérigazgatója kiterjedt külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, ezért fennál a szökés, elrejtőzés veszélye.

Kezdeményezte a Központi Nyomozó Főügyészség a volt külügyi államtitkár, az egykori moszkvai nagykövet és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatójának előzetes letartóztatását szerdán - jelentette be a főügyészség szóvivője a Hír Tv Rájátszás című műsorában.

Fazekas Géza a szökés, elrejtőzés, illetve a bizonyítékok eltüntetésének veszélyével, valamint a bűncselekmény tárgyi súlyával magyarázta, hogy miért tartja szükségesnek a főügyészség a kényszerintézkedés elrendelését. A gyanúsítottak kiterjedt, köztük külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek - mondta, és előrevetítette, hogy a gyanúsítotti kör még bővülhet.

Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát, Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet és Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját kedden vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet 2008-ban történt értékesítésével összefüggésben. Ugyancsak kedden házkutatást tartottak az említett gyanúsítottak lakásában, és több bizonyítékot lefoglaltak.

Horváthné Fekszi Márta és Székely Árpád panaszt jelentett be a házkutatási és az őrizetbe vételi határozat, valamint a gyanú közlése ellen, míg Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója a gyanú közlése és az őrizetbe vételi határozat ellen élt panasszal. A gyanúsítottak vallomást tettek, tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését.

A Központi Nyomozó Ügyészség 2009 novembere óta nyomoz a képviselet épületének eladása miatt. Keresztes Imre főügyész korábban az [origo]-nak azt mondta: több bűncselekmény gyanúja is felmerült a nyomozás során. Az egyik a hűtlen kezelés, az ügyészség szerint ugyanis felmerült az a gyanú, hogy ha a jogszabályoknak megfelelő módon adták volna el a moszkvai ingatlant, akkor magasabb áron lehetett volna értékesíteni a korábban állami tulajdonban lévő épületet. Az épületet körülbelül 4 milliárd forintért adta el a magyar kormány, ebből 3,5 milliárd volt a vételár, közel 500 milliót pedig előlegként fizetett ki a vevő, igaz, évekkel azelőtt, hogy az ingatlant megszerezte volna.

Ezen kívül az ügyészség magánokirat-hamisítás gyanúja miatt is vizsgálódik. Az ingatlan eladásáról ugyanis két adásvételi szerződés készült, egy 2008 márciusában, egy pedig 2008 októberében. Az első szerződés nem felelt meg a jogszabályoknak - mert nem előzte meg pályázatás -, így a második szerződés az ügyészség gyanúja szerint csak arra szolgált, hogy ezt a hiányosságot orvosolja. Mivel a második szerződés aláírását megelőző pályázat ugyanazt a vevőt - a luxemburgi bejegyzésű Diamond Airt - hozta ki győztesnek, mint az első, az ügyészség szerint kétséges, hogy a pályáztatás mennyire volt tiszta.

A 17 ezer négyzetméteres, Lurdy-ház nagyságú ingatlan eladásáról a magyar kormány 2005-ben kezdett el tárgyalni. A későbbi vevőt gyakorlatilag már ekkor kiválasztották. Az eladás a kormány szerint azért húzódott el, mert csak az épület volt a magyar kormány tulajdonában, a földterület, amelyen az épület áll, orosz állami tulajdon volt. Az eladás zavaros részleteire először az ÁSZ jelentése hívta fel a figyelmet 2009 szeptemberben, később az ingatlant használó Külügyminisztérium és az épület tulajdonosi jogait gyakorló MNV is vizsgálatot indított az ügyben.

Az [origo] korábban több cikkben foglalkozott a moszkvai ingatlan eladásának zavaros körülményeivel, cikkeinket itt találja.