Pár hét alatt rendezné Brüsszel a magyar médiatörvény ügyét

Vágólapra másolva!
Heteken belül rendezné Brüsszel a magyar médiatörvény ügyét - közölte Jonathan Todd, Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos szóvivője kedden Brüsszelben. Todd szerint a médiaügyi biztos nagyon elégedett a korábbi kifogásaira érkezett magyar válasszal.
Vágólapra másolva!

Gyorsan kívánja rendezni Brüsszel a magyar médiatörvény ügyét - közölte Brüsszelben újságírókkal Jonathan Todd, Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos szóvivője. Az Európai Bizottság kedd déli sajtótájékoztatóján Todd elmonta, hogy Kroes és munkatársai nagyon elégedettek a hétfőn megkapott magyar kormányzati válasszal, amely a biztos által a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban emelt kifogásokra született (a magyar kormány válaszáról bővebben itt olvashat).

A szóvivő szerint a magyar fél kifejezte készségét arra, hogy egyeztessen a törvény vitatott pontjairól, és hogy ezek nyomán változtasson a törvény szövegén. Jonathan Todd szerint az Európai Bizottság mihamarabb megkezdené ezeket az egyeztetéseket, így az "ügy rendezése nem hónapokon, hanem inkább valószínűleg heteken belül várható".

Azon kérdésre, hogy jogsértési eljárást indít-e a bizottság Magyarország ellen, ha az egyeztetések nyomán nem bizonyul számára kielégítőnek a magyar álláspont, Todd leszögezte: nem jogsértési eljárásra, hanem a probléma kétoldalú egyeztetés révén történő rendezésére készülnek, ami gyorsabban hozhat eredményt, mint a peres eljárás.

Egy újságíró megkérdezte, hogy ha a Neelie Kroes levelében felvetett három kifogás - a külföldi bejegyzésű médiavállalkozásokra kiterjedő hatály, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, illetve a regisztrációs kötelezettség - tekintetében a magyarok eleget tesznek a brüsszeli elvárásoknak, akkor annak nyomán a bizottság úgy tekint-e majd a médiatörvényre, hogy azzal minden rendben van. Todd válasza szerint ebben az esetben Neelie Kroes elégedett lesz, hiszen a bizottságnak az a feladata, hogy biztosítsa a nemzeti jogszabályok összhangját az uniós előírásokkal, jelen esetben az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelvvel.

Egy újságíró felvetette, hogy ezek szerint a médiatestület függetlenségének a kérdése már nem okoz gondot a bizottságnak. A szóvivő válaszában megismételte korábbi közlését, miszerint a szóban forgó uniós irányelv csupán a médiahatóság függetlenségének a követelményét fogalmazza meg, de nem sorolja fel e függetlenség meglétének kritériumait, így a bizottság nem tud olyan EU-előírásra hivatkozni, amely alapján megkérdőjelezhetné a magyar törvényi szabályozást.