"Az öreg szőnyegeknek a pincében van a helyük" - interjú a férfival, aki letakarta a magyar szőnyege

"Furcsa dolgokat" átélő Magyarországról és Szent István arcába taposó európaiakról beszélt az [origo]-nak az a szlovák férfi, aki január elején letakarta az Európai Tanács brüsszeli épületében kiállított magyar szőnyeget. A rendhagyó tüntetéseiről ismert Alojz Hlina szerint a Magyarországot bemutató térkép történelemkönyvekbe való, és még mindig jobb, hogy ő tiltakozott, mint ha más tette volna meg.

Január közepén az Európai Tanács brüsszeli épületében sajátos akcióval tiltakozott Alojz Hlina szlovák aktivista az ellen a magyar történelmi motívumokat ábrázoló szőnyeg ellen, amelyet a magyar EU-elnökségre terítettek le a tanács épületében. A több európai parlamenti képviselő által is kritizált térképet a férfi egy transzparenssel takarta le.

A szőnyeg miatt tiltakozó Hlina nem számít szlovák nacionalistának, sőt, kifejezetten rossz viszonyt ápol Ján Slota radikális pártjával, az SNS-szel. A pozsonyi vállalkozó a Bumm.sk hírportál szerint többek között azzal vált ismertté, hogy nyilvánosan elégette Adolf Hitler Mein Kampf-ját, és többször szervezett tüntetést az SNS ellen. A férfi kétszer indult már a választásokon Pozsony polgármesteri címéért, legutóbb pedig tavaly június 4-én, a trianoni békeszerződés évfordulóján fehér lovon akart Budapestre lovagolni, hogy a magyar honfoglalásmítoszt megfordítva ajándékba adja a lovat a magyar vezetőknek.

Hlina rendhagyó demonstrációin rendre azzal érvel, hogy tüntetéseivel szeretne elzárkózni a szlovák radikálisoktól, és nem akarja hagyni, hogy a radikálisok képviseljék Szlovákia véleményét az érzékeny nemzeti kérdésekben. A férfi e-mailben válaszolt az [origo] kérdéseire arról, hogy mi volt a baja a brüsszeli magyar szőnyeggel.

- Mikor hallott először a brüsszeli magyar szőnyegről? Miért döntött úgy, hogy tiltakozni fog ellene?

- Viszonylag sokat írtak a szőnyegről az újságok [Szlovákiában]. A szlovák külügyminisztérium nagyon tapintatosan és diplomatikusan reagált, ami el is várható, mivel [Mikulás Dzurinda] külügyminiszter egy ravasz öreg politikai róka. Azt nyilatkozta, hogy az olyan térképeknek, mint ami a magyar szőnyegen látható, történelemkönyvekben van a helyük. Ezzel én is egyetértek. De a hivatalos reakció mellett ott vannak az átlagemberek érzései, reakciói, az emberek hangulata is, amely sokkal kifejezőbb. Jobb, hogy én mentem Brüsszelbe tiltakozni, mert ha más tette volna, az talán méltatlan módon, Magyarország számára sokkal sértőbb módon tiltakozott volna. Az megint olaj lett volna a tűzre.

- Korábban azt mondta, hogy a szőnyeget provokációnak tartja.

Magyarországnak nagyon gazdag a történelme. Nem lett volna az önök történelmében egy olyan időszak vagy szimbólum, amit ennek a térképnek a helyére lehetett volna tenni a szőnyegen? Megpróbálhatunk azzal érvelni, hogy a szőnyeg készítője naív, és nem volt a következmények tudatában, amikor a térképet a szőnyegre tette. Talán a szőnyeg tervezője nem akart senkit provokálni. De mégis megtörtént.

- Ön szerint a szőnyeg szándékos provokáció?

- Az egész koncepció számomra szokatlannak tűnik. Az emberek, akik a szőnyegen járnak, ezáltal az önök történelmén járnak, azt tapossák. Ha az alkotó azt akarta volna mondani, hogy "Európa átlép a magyar történelmen", akkor a szőnyeget fel tudnám fogni ennek a ténynek a szimbolikus kifejezéseként. De ha az alkotó nem ezt akarta üzenni, akkor szokatlannak tűnik. A készítők tudják, mért tették oda azt a térképet. Én nem tudom. Én csak azt tudom, hogy ez nem a legvidámabb megoldás volt. Ha a készítők ezzel nem voltak tisztában, nos, most már tudják. Ha pedig előre tudták ezt az egészet, akkor szükséges megkérdezni tőlük, mért tették mégis oda a térképet.

- Az európai történelemben nem volt szokatlan, hogy országhatárok megváltoznak. Ön szerint egy térkép, amely a római birodalmat, Nagy Károly frank birodalmát, Napóleon hódításait, Jugoszláviát vagy Csehszlovákiát ábrázolja, szintén sértő lett volna a területükön most élő nemzetek számára?

- Ha vesznek egy könyvet, amelynek az a címe, hogy "Európa régi térképei", akkor abban természetesen ilyen térképeket találnak. Az én lányomnak is van egy szöveggyűjteménye, amely tele van ilyen térképekkel. Amikor egy múzeumba megyek vagy megnézek egy dokumentumfilmet Európa történelméről, tudom, hogy a régi térképek ott lesznek. És felelősséggel állíthatom, hogy ez egy cseppet sem növeli meg a pulzusumat. De próbálják ki! Nem is kell nagyon régi térképet használni, és nem is kell olyan nagyon érzékeny helyre kitenni, mint az Európai Tanács épülete. Próbáljanak meg például a budapesti horvát nagykövetséggel szemben egy üzlet vagy étterem kirakatába kitenni egy térképet az egykori Jugoszláviáról. Ha az üzletnek jó biztosítása van, írják ki a térkép fölé azt is, hogy "Nagy-Szerbia". Aztán meséljék el nekem, mi történt!

- A magyar szőnyeg valójában a Habsburg Birodalom 1848-as térképét mutatja, amelynek ekkor része volt a történelmi Nagy-Magyarország. Számít ön szerint valamit, hogy a térképen nem egy egyszerű Nagy-Magyarország-térkép van, hanem a Habsburg Birodalom?

- Szlovákiában úgy is beszéltek róla, mint egy részben pontatlan Nagy-Magyarország-térkép, de én tudtam, hogy a Habsburg Birodalom 1848-as térképéről van szó. A magyar EU-elnökség szóvivője, Hajdú Márton az egyik szlovák lapnak azt mondta, hogy "a térkép a monarchia abszolutista korszakából származik, amikor a birodalom népei, magyarok, csehek, horvátok a függetlenségért harcoltak". A szóvivő azt is mondta, hogy nem érti, "annak az embernek", nekem milyen problémája van ezzel. 1848-ban Közép-Európa nemzetei függetlenségi harcot vívtak, ez történt Szlovákiában is. Abban az évben nemzetünk legfontosabb újjáélesztői, Štúr, Hodža és Hurban megfogalmazták a szlovák nemzet követeléseit az önmeghatározáshoz és az anyanyelvhasználathoz való jogról. Az akkori magyar kormány válasza az volt, hogy letartóztatási parancsot adtak ki ellenük. A magyar nemzet ebben a korszakban a saját szabadságáért harcolt, de megtagadta a szabadságot más nemzetektől, amelyek tőlük kérték azt. Ha ezt az információt is a térkép mellé tesszük, akkor önök szerint nincs jogunk megbántódni a térkép miatt?

- Amikor Brüsszelben tüntetett, egy poszterrel takarta le a térképet. A poszteren az állt: "Európaiak, állítsátok meg ezt!" Mi az, amit meg kell állítani ön szerint?

- Van egy kanadai-amerikai film, az a címe, hogy Hitler - A gonosz ébredése [a 2003-as film Magyarországon Hitler - A Sátán felemelkedése címmel jelent meg - a szerk.]. Azokról a dolgokról szól, amelyekre Európának nagyon oda kellene figyelnie. Mielőtt Brüsszelbe mentem, leírtam a blogomon, miért megyek oda, és megemlítettem ezt a filmet is. Nálunk alig 2 euróért ki lehet kölcsönözni a filmet a videotékából. Nem sok pénz, hogy az emberek ráébredjenek bizonyos dolgokra. Nem reklámozni akarom, de mindenkinek csak ajánlani tudom. Magyarországon mostanában furcsa dolgok történnek. Egyenruhás képviselők ülnek a parlamentben. Egy igen különleges médiatörvényük lett. Olyan térképeket használnak, amely a szomszédok számára problémás.

- Miután letakarta a brüsszeli magyar szőnyeget, őrizetbe vette önt a belga rendőrség. Mit gondol a hatósági fellépésről?

- Eltúlzott volt.

- Tervez a szőnyegen található térkép miatt további tiltakozásokat is?

- Kár, hogy a rendőrség elvette a lovamat tavaly, amikor Budapestre mentem. Úgy tudom, van egy rendezvény, amikor az emberek lóversenyen mérkőznek meg a városban [Hlina vélhetően a Nemzeti vágta nevű budapesti lóversenyre utal - a szerk.]. Szeretném egyszer kipróbálni és versenyezni a magyar lovasokkal, hogy meglássuk, ki a gyorsabb. De nyereg nélkül indulnék, egy akkora lovon, amely méltó egy lovaghoz. És talán viszünk egy öreg szőnyeget a pozsonyi magyar nagykövetségre. Szimbolikus dolog lenne, ami azt mutatja, hogy az öreg szőnyegeknek a pincében van a helyük, nem a nappaliban.