Martonyi János egyesítené az eurózóna országainak szuverén adósságát. A magyar külügyminiszter szerint a kormányoknak ezzel a drámai lépéssel kell rábírniuk a piacokat az eurózónáról kialakult felfogásuk megváltoztatására, különben a szuverén adósság értékének további gyors romlása hatalmas pénzügyi válságot szabadíthat el. "Ez megfékezheti a pánikot, és visszafordíthatja a figyelmet az eurózóna erős gazdasági alapjaira" - írja Martonyi János a European Voice című, uniós kérdésekkel foglalkozó lap csütörtöki számában megjelent véleménycikkében.
A magyar diplomácia irányítója szerint a befektetők biztonságot keresnek, és azt a hitelminősítő intézetek tanácsaitól várják, de - mint írja -, az intézeteket ültették a vezetői ülésbe, oda, ahol a kormányoknak kellene ülniük. Martonyi szerint mindezt az után, hogy "ezek az ügynökségek szánalmasan leszerepeltek a származékos hitelügyletek válságával kapcsolatban".
"Az euróövezet gazdasági alapjai egészségesebbek, mint ahogy azt a piacok vagy az ügynökségek minősítése alapján hinnénk" - állapította meg a miniszter. Ennek alátámasztására felhozta, hogy a folyó fizetési mérleget illetően az eurózóna a GDP 0,28 százalékának megfelelő többletet mutathat fel, szemben a brit 3,17 százalékos és az amerikai 3,24 százalékos mínusszal. Az eurózóna mintegy háromszor annyit exportál, mint az Egyesült Államok - tette hozzá.
Martonyi szerint az, hogy Magyarország tárgyalásokat kezdeményezett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val, sokakat meglepett, de "reményei szerint meg fogja törni a Magyarországról kialakult negatív felfogások ördögi körét".
"Ha úgy hisszük, hogy a(z uniós alap)szerződés megváltoztatása előmozdítaná a gazdasági és a politikai kohéziót, akkor azonnal kell cselekednünk" - szögezte le Martonyi János. Azt, hogy az eurózónán kívüli Magyarország miért csatlakozik az övezeten belüli adósságegyesítést szorgalmazókhoz, azzal indokolta, hogy Magyarországot is szerződés kötelezi arra, hogy amint teljesíti a feltételeket, csatlakozzék az eurózónához.
Cikke végén Martonyi felidézte azt a gyerekmesét, amely arról szól, hogy az esőben megnövő gomba alatt a hangya helyet ad a tücsöknek és a nyúlnak, ás így valamennyien szárazon maradnak. "A való világban a nagy nyúl - Németország - kell, hogy helyet adjon a későn érkezőknek. Az erkölcsi tanulság azonban ugyanaz: átvészelhetjük a vihart, ha összetartunk, ha a nyúl nagylelkű, a hangya pedig becsületes" - írta a magyar külügyminiszter a European Voice-ban megjelent véleménycikkében.