Nem kaphatja meg Gyurcsány a sukorói jegyzőkönyveket

A mentelmi bizottság elnöke elutasította Gyurcsány Ferenc kérését, hogy bocsássa rendelkezésére azokat a dokumentumokat, amelyeket az ügyészség küldött a testületnek a Sukoró-ügyben - közölte a volt miniszterelnök titkársága. A mentelmi bizottság elnöke azt írta Gyurcsány titkárságának, hogy a jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozására nem kapott felhatalmazást a legfőbb ügyésztől.

A vádhatóság kizárólag azért küldte meg a Sukoró-ügy jegyzőkönyveit a parlament mentelmi bizottságának, hogy a testület elkészíthesse határozati javaslatát a mentelmi ügyben - közölte a testület elnöke Gyurcsány Ferenc titkársága szerint. Rubovszky György ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc a bizottság irodájában megtekinthette az ügyészségi iratokat - olvasható a "Gyurcsány Ferenc és barátai által szerkesztett" honlapon, a Sukoroper.hu-n.

A KDNP-s politikus a mentelmi ügyet tárgyaló bizottsági ülések jegyzőkönyveinek kiadását arra hivatkozva utasította el, hogy a házszabály szerint az érintett képviselő a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló döntéshozatalkor nem lehet jelen.

"A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet ennek megfelelően nem nyilvánosként kezeljük" - fogalmazott a kormánypárti politikus, megjegyezve, hogy eljárása megfelel a bizottság húszéves gyakorlatának. Azt írta, így látja biztosítottnak, hogy az általa vezetett testület továbbra is külső befolyástól mentesen láthatja el feladatát.

Gyurcsány Ferenc titkársága az MTI-nek küldött közleményében árulkodónak nevezte, hogy Rubovszky György - szavaik szerint - "nem meri" nyilvánosságra hozni azt az iratcsomagot, amelyet a legfőbb ügyész küldött. "Ez a döntés azt üzeni a közvéleménynek, hogy a legfőbb ügyésznek és a mentelmi bizottság elnökének közös takargatnivalója van: az úgynevezett bizonyítékok nem állják ki a nyilvánosság próbáját, Polt Péter vádjai tarthatatlanok" - áll a Gyurcsány-titkárság közleményében.

Az országgyűlés - a szakbizottság javaslatára - szeptember 12-én függesztette fel a volt kormányfő mentelmi jogát. A politikus ez előtt, amikor szeptember 1-jén megtekintette az ügyészség által a parlament mentelmi bizottságának megküldött iratokat, azt mondta, hogy a dokumentumok nem igazolják a legfőbb ügyész gyanúját, amely szerint hivatali visszaélést követett el, sőt az ellenkezőjét támasztják alá.

A volt kormányfőt október 3-án gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaéléssel a sukorói kaszinóberuházás miatt indult büntetőügyben. A korábbi miniszterelnök a gyanúsításközléssel szemben panaszt jelentett be, ezt utasította el a Legfőbb Ügyészség. Az ügyészség álláspontja szerint a volt kormányfő a kaszinóberuházás ügyében azért döntött - törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve - a telekcseréről, hogy egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek, kiiktatva a versenyeztetést, kizárva a nyilvános pályázat lehetőségét.

Az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amelynek teljesülésekor az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés érné.