Januártól jön a Kúria és az új bírósági hivatal

Elfogadta a parlament a bíróságok átalakításáról szóló törvényt hétfőn este. Eszerint például januártól elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A most elfogadott törvény szerint a Kúria elnöke nem végez majd igazgatási feladatokat.

Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében fogadta el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvényt. Eszerint a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg kétharmados többséggel.

Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi, igazgatási feladatot azonban nem végez. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból fog állni.

A Kúria elnöke - akit az OBH-elnökhöz hasonlóan még az idén megválaszthat a Ház - igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. Baka Andrást, az LB elnökét egy elfogadott módosító indítvány alapján pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni.

A bírósági rendszer négyszintű marad: a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és - 2013. január 1-jétől - járásbíróságok helyezkednek el. A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül.

A bíróságok átalakításáról szóló törvény tervezetét korábban Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke többször kritizálta: szerinte a koncepció "példátlan még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is" (erről itt olvashat).

Megszűnnek a katonai ügyészségek

Elfogadta a parlament az ügyészségről szóló kétharmados törvényt is. Eszerint a legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein, és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is.

A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész - a közjogi méltóságokhoz hasonlóan - hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult.

Az új szabályozás lényeges eleme, hogy megszűnnek és január 1-jétől az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak a katonai ügyészségek, a katonai ügyészek pedig - e jogállásukat megtartva - 2012. január 1-jével a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek majd.

Az igazságszolgáltatási reform részleteiről pedig bővebben itt olvashat.