"Eltemettük a felsőoktatást, de van remény" - interjú Nagy Dáviddal, a HÖOK elnökével

Elfogadhatónak tartja, hogy az állam valamilyen módon visszafizettesse képzésük költségét a külföldre távozó diplomásokkal, de szerinte ezt nem lehet egy összegben megfizettetni - mondta Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának az [origo]-nak adott interjúban. A diákhitelt megtartaná, akárcsak a hallgatók vétójogát az egyetemi tanácsokban. Azt mondta, optimista, mert Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár helyett Navracsics Tibor közigazgatási miniszterrel tárgyalhat, akin szerinte nem fognak gúnyolódni az egyetemisták.

- A múlt hét óta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter vezeti a kormány és a HÖOK között a felsőoktatási törvénytervezetről zajló tárgyalásokat. Az ő nevére már kitaláltak szóviccet?

- Arra egészen biztosan nem lesz szükség.

- A HÖOK a múlt csütörtöki hallgatói tüntetésén sokat élcelődött Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevén.

- Navracsics Tiborral teljesen más tárgyalni. Míg korábban az oktatási államtitkártól csak legfeljebb olyan érveket kaptunk, hogy "ez az európai átlag, nem lehet eltérni", vagy "neki van felhatalmazása, és kész", most a közigazgatási minisztertől más hozzáállást látunk. Nem feltétlenül értünk vele mindenben egyet, de nyitottabb, mint Hoffmann Rózsa, és érezzük, hogy partnerként kezel minket. Legalább megkérdezte, mi a probléma, és ezután közösen kezdtünk el gondolkozni például az ösztöndíjszerződésről, amely elfogadhatatlan a HÖOK-nak, mert az eddig ismert verzióiban röghöz kötné a diplomásokat.

- Hoffmann Rózsa szerdán a parlamentben azt mondta, hogy a hallgatók demagógok, mert a Szózatot énekelték a tüntetésen, amely tartalmazza azt, hogy "Itt élned, halnod kell", mégsem akarnak a hazájukért dolgozni. Valóban nem akarnak?

- Az is benne van a Szózatban, hogy "Az nem lehet, hogy ész, erő / És oly szent akarat / Hiába sorvadozzanak / Egy átoksúly alatt". Szerintem ez a megjegyzés volt demagóg az államtitkártól. A hallgatók szeretnének itthon dolgozni, csak ehhez elég munkahely, illetve megfelelő életpálya és bérezés kellene. Én biztosan Magyarországon szeretnék maradni.

- Az ösztöndíjszerződés helyett Navracsics Tibor a virtuális számlát javasolta a tárgyaláson. Kiderült már, hogyan működne ez a számla?

- Habár a tervezetet részleteiben még nem tárgyaltuk, az a lényege, hogy az államilag támogatott hallgató egyfajta virtuális számlát kapna, amely a képzés költségeit tartalmazza, és ez a virtuális tartozás akkor csökkenne, ha a diplomás később Magyarországon dolgozik. Azt még ki kell találnunk, hogy ha külföldre megy valaki, akkor szüneteljen-e a törlesztés, vagy esetleg külföldről fizethesse-e az esedékes időszakra vonatkozó részletet.

- Ez a virtuális számla elfogadható a HÖOK-nak?

- Nem kidolgozottak a részletek, de ez előremutató gondolat ahhoz képest, hogy "alá kell írnod egy szerződést arról, hogy tizenöt évig itthon dolgozol", ahogy azt az oktatási államtitkárság eredetileg akarta.

- Nem értem a különbséget. A virtuális számla és az ösztöndíjszerződés lényege is az, hogy ha a hallgató külföldre megy, akkor fizet. Csak a csomagolás más, nem?

- A lényeges különbség, hogy az ösztöndíjszerződés kötelezte volna a hallgatót a teljes összeg kifizetésére, ha külföldre távozik, míg a virtuális számla részletekre osztaná az esetleges tartozást, azt mint egy hosszú futamidejű hitelt kezelné. Természetesen ezek még nem eldöntött tények.

- És arról beszéltek a miniszterrel, hogy mi lesz például azokkal, akik itthon dolgoznak, de nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni?

- Abban maradtunk, hogy aki itthon adózik, annak nem kell utólag fizetnie a virtuális számlára, de ez nem végleges döntés, még tárgyalunk a részletszabályokról és a mentességekről. Még azt sem látjuk például, hogy mennyi lesz a képzés költsége az egyes szakokon.

- Az kiderült a Navracsics Tiborral folytatott tárgyaláson, hogy mekkora lenne a jelenlegi költségtérítés helyébe lépő önköltséges képzés? Ez ellen is tiltakozott a HÖOK.

- Nem látjuk még mindig, hogy az önköltséges képzés árát ki és milyen alapon állapítaná meg. Mi azt javasoljuk, és ezt elmondtuk a miniszter úrnak is, hogy a jelenlegi képzési normatívákat vegye a kormány alapul. Ez a jogász hallgatóknak évente nagyjából 300 ezer forint, a mérnököknek nagyjából 500 ezer, az orvos hallgatóknak pedig a legmagasabb, 700 ezer egy évben. Ezek az összegek magasabbak, mint a jelenlegi költségtérítések, de nem a valóságtól elrugaszkodott számok: korábban félévente 5-600 ezer forintos önköltségről lehetett hallani. Az a hallgatók többségének kifizethetetlen.

- Ezért dolgoz ki a kormány egy új diákhitelrendszert. Erről elárult valamit Navracsics Tibor?

- Volt szó erről is, mert ez az új konstrukció finanszírozná az önköltséges képzést. A jelenlegi diákhitel, főként a hallgatók alapkiadásait, lakhatását, élelmezését és a jegyzeteit hivatott biztosítani. Ez a jelenlegi kedvezményes kamatokkal adott diákhitel a világ egyik legjobban működő hallgatói hitelezési rendszere, ezért szerintem az új konstrukció kialakításakor ezt kellene alapul venni. Esetleg meg lehetne emelni a felvehető hitelösszeget, hogy finanszírozható legyen az önköltséges képzés. De erről akkor lehet majd komolyabban beszélni, ha kiderül, mennyibe kerül az önköltséges képzés.

- A múlt csütörtöki tüntetésen eltemette a felsőoktatást, a hallgatók még egy koporsót is becipeltek a színpad elé. Ehhez képest most elég optimistán és lelkesen nyilatkozik. Miért?

- A demonstráció célja az volt, hogy azoknak a döntéshozóknak a figyelmét is a felsőoktatásra irányítsuk, akiknek nem napi feladatuk ezzel foglalkozni. Ez sikerült is, hiszen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes átvette a tárgyalások vezetését. Innen az optimizmusom. Hiszünk a tárgyalóasztalban: a tüntetés végén is elmondtuk, hogy eltemettük a felsőoktatást, de látjuk, hogy van remény a feltámadásra.

- HÖOK-osok azt mesélték a tüntetésén, hogy a szervezet "fideszes kapcsolatai" kifejezetten örültek, hogy a rendezvényt Hoffmann Rózsára hegyezik ki, mert így egyértelmű, hogy a HÖOK-nak nem a kormánnyal, hanem az államtitkárral van problémája. Ez igaz?

- Nem tudom, kik ezek a "fideszes kapcsolatok", mi a kormánnyal tárgyalunk pártállástól függetlenül, a hallgatói mozgalom teljesen független a pártpolitikától. A szóvicceket pedig a hallgatók gyártották, akik azt látták, hogy Hoffmann Rózsa nevéhez fűződik ez a koncepció, ő jelenti be az ösztöndíjszerződést és az önköltséges képzést. Amúgy valóban nem hinném, hogy a teljes kormányzat törekvése lenne a röghöz kötés és a tandíj, és ezt Navracsics Tibor hozzáállása is bizonyítja.

- Több hallgató arról beszélgetett a tüntetésen, hogy attól tartanak, a HÖOK majd szépen kiegyezik a kormánnyal: az érdekképviselet visszakapja az egyetértési jogát a tanulmányi és a szociális ügyekben, cserébe elfogadja az ösztöndíjszerződés és az önköltséges képzés finomított változatát. Például a virtuális számlát. Mivel nyugtatná meg őket?

- Azzal, hogy szó sincs erről. Valóban elhangzott, hogy visszakapjuk az egyetértési jogot a hallgatókat közvetlenül érintő juttatási és térítési ügyekben, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzat esetében a vétójogot, ennek ellenére nem fogadjuk el az ösztöndíjszerződést. A virtuális számla pedig már más megközelítés. A cél az, hogy egy hallgató államilag támogatott képzésre bejusson, majd itthon dolgozzon, vagy szabadon, komoly anyagi áldozatok nélkül mehessen külföldre.

- A felsőoktatási törvénytervezetet nemcsak a hallgatók, hanem a rektorok és a szakszervezetek is kritizálták. A miniszterelnök-helyettes mégis csak Önökkel ült le tárgyalni. Mitől lehet ez a kitüntetett kormányzati figyelem?

- Az országot a jelenlegi fiatalok építik a leginkább, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a fiatalság szól, hogy ez így nem lesz jó, arra oda kell figyelni. Azt hiszem, ez nem csak Magyarországon igaz.

- A fiatalság szól, vagy csak a HÖOK és az elnök úr - ahogy több kollégája is szólítja rendszeresen - félti a befolyását?

- A tiltakozás alulról jön, és ezt az is bizonyítja, hogy a budapesti tízezres tüntetés előtt több városban, Szegeden, Pécsett és Miskolcon is demonstráltak a hallgatók. A hallgatói érdekképviseletek egyetértési joga azért fontos, mert minden egyetemista megérezné például, ha hirtelen két hétre rövidülne a vizsgaidőszak. Ez előfordulhatna, ha a hallgatóknak nem lenne beleszólásuk a vizsgaszabályzatba. Ami pedig az elnök úr megszólítást illeti: az egyetemi szenátusokban bevett szokás, hogy mondjuk egymás titulusát, amikor megszólítjuk a másikat. Korábban Kopasznak hívtak, most viccből elnök úrnak hívnak a haverjaim is.