Börtönbe lehet-e kerülni facebookos gúnyolódásért?

Pénzbüntetésre ítéltek egy nőt, mert anyósát sértő bejegyzéseket írt ki a Facebookra, az ítélet után a bíró figyelmeztette, hogy akár börtönbe is kerülhetett volna. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy a kormányon gúnyolódó blog miatt tett feljelentést, egy fideszes képviselő pedig szintén egy Facebook-bejegyzés miatt perel. Meddig tart a magánszféra az interneten?

Az utóbbi hetekben két olyan ügy is nyilvánosságot kapott, amelyben egy közszereplő eljárást indított a róla az interneten megjelent bejegyzések miatt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke feljelentést tett egy nevében vezetett twitteres mikroblog miatt, amely Semjén és a kormány tevékenységét parodizálta. A Központi Nyomozó Főügyészség október közepén beidézte és tanúként kihallgatta a mikroblog követőit (két kihallgatott az [origo]-nak is nyilatkozott - erről itt olvashat).

Néhány nappal ezelőtt pedig Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője jelentette be, hogy a Facebookon személyiségi jogai megsértése miatt beperli Dániel Péter ügyvédet, mert szerinte az ügyvéd bejegyzéseivel "túllépett egy határt". Az ügyvéd később bocsánatot kért a képviselő 1956-os szerepvállalását sértő bejegyzések miatt, a Klubrádióban azt mondta, belátta, hogy "túlságosan durván fogalmazott".

Mindkét eset felveti azt a kérdést, meddig tart a magánszféra az interneten? Mit lehet megtenni következmények nélkül, mikor lépi át valaki azt a határt, amikor internetes aktivitása miatt valamilyen büntetéssel kell szembenéznie?

Pénzbüntetés az anyós leckéztetéséért

"Nemrég egy hölgyet elítélt a bíróság, mert a Facebookon csinált egy fiktív adatlapot, amelyben barátja anyját alkoholistának állította be" - mondta az [origo]-nak Ormós Zoltán internetes jogász példaként arra, hogy a jelenlegi magyar bírói gyakorlatban sem ismeretlenek már a közösségi oldalon elkövetett becsületsértések

A jogász azt mondta, hogy a nő az anyósjelölt nevében rendszeresen kiírta az adatlapra például azt, hogy "hú, ma milyen sok üveggel megittam". A bíró ezért pénzbüntetésre ítélte, és "eltiltotta őt a további bűncselekménytől, vagyis a további becsületsértő bejegyzések kiírásától". A jogász szerint a bíró megjegyezte, hogy ha megismétli a nő a hozzászólásokat, akár letöltendő börtönbüntetést is kaphat.

Ormós Zoltán szerint ez az eset is bizonyítja, hogy "az internet rég nem a szabályozatlanság paradicsoma: nem igaz, hogy bármit úgy lehet írni és csinálni a neten, mint tíz-tizenhárom évvel ezelőtt". Szerinte a szolgáltatók általában együttműködnek a hatóságokkal és a technika lehetővé teszi, hogy visszakereshető legyen, ki, mikor, hol és mit írt az interneten.

Háromszáz ismerős is nagy nyilvánosság

"A büntető törvénykönyv kimondja, hogy akár egy év börtönnel is büntethető, ha valaki a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ nagy nyilvánosság előtt, márpedig a Facebook tekinthető nagy nyilvánosságnak" - mondta Ormós. Szerinte a helyzet egyértelmű, ha valakinek publikus az adatlapja, mert akkor bárki hozzáférhet az oldalhoz, és bárki elolvashatja a hozzászólásokat, de "már háromszáz Facebook-ismerős is bőven minősülhet nagy nyilvánosságnak".

"Nehéz megállapítani, mi számít nagy nyilvánosságnak", de Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa azt mondta, valószínűsíti, hogy ha az ismerősök elég sokan vannak, néhány százan például, akkor "az már nagy nyilvánosságnak számítana a hazai bírói gyakorlatban". Ormós szerint ezt minden perben, minden esetben külön kell mérlegelnie a bírónak.

Rágalmazást akkor követ el valaki Hegyi Szabolcs szerint, ha egy olyan tényt állít, amelyet utána nem tud bizonyítani, és - a becsületsértéssel szemben - a rágalmazásnál nem számít, mekkora nyilvánosság előtt tette a kijelentést. Vagyis ebben az esetben lényegtelen hány ismerőse van a rágalmazó bejegyzések szerzőjének. A TASZ jogásza hangsúlyozta, hogy becsületsértésért vagy rágalmazásért csak a bejegyzések szerzőjét lehet perelni, vagyis azt, aki "egy hozzászólást vagy bejegyzést lájkol, blogot követ, ezért nem lehet felelősségre vonni".

A tanár perelhet, ha a Facebookon gyalázza a diák

Hegyi Szabolcs hozzátette, hogy a becsületsértést akkor állapítja meg a bíróság, ha nagy nyilvánosság előtt történik, illetve "a sértett munkakörével, közmegbízatásával, közérdekű tevékenységével van összefüggésben". Ez azt jelenti, hogy "ha egy dühös szomszédunk ír sértő mondatokat rólunk a Facebookon, nem valósítja meg a becsületsértést, de ha egy diák gyalázza a tanárát egy bejegyzésben, a tanár sikerrel perelhetné" - mondta Hegyi Szabolcs.

Ellenlépések
A Facebookon számos lehetőségük van a felhasználóknak, hogy jelentsék a hamis regisztrációkat, vagy a felhasználói feltételeket, esetleg valakit személyében sértő tartalmat. A társaság saját bevallása szerint igyekszik fenntartani a "helyes egyensúlyt" a felhasználók személyes adatainak védelme, illetve az igazságszolgáltatással való együttműködés követelményei között. Személyes adatokat kizárólag bírósági határozat, illetve idézés ellenében adnak ki - derül ki a felhasználói feltételek vonatkozó szakaszából.

A Twitter is hasonlóan jár el: a felhasználók nem publikus adatait kizárólag bírósági határozat vagy idézés vagy más hivatalos eljárás során történt megkeresés alapján adnak ki . Erről - ha a hivatalos szervek nem kérik ennek ellenkezőjét - értesítik is az adott felhasználót.

A közösségi oldalakon írt tanárokat sértő kifejezéseket az oktatási jogok biztosa is szóvá tette 2010-es beszámolójában (összefoglalónkat a biztos jelentéséről itt olvashatja). Egy tanár azért fordult Aáry-Tamás Lajos ombudsmanhoz, mert a diákok egy internetes közösségi portálon "tanáraikat sértő, rágalmazó, trágár megjegyzéseket" írtak.

A biztos akkor megállapította, hogy ez "a bűncselekmény gyanúját is felvetheti, hiszen akár a rágalmazás és a becsületsértés is megvalósulhat", így a hivatal azt javasolta, a pedagógusok fontolják meg a feljelentést. A biztos akkor azt is ajánlotta, hogy szakemberek is beszéljenek a diákokkal az esetről, mert "a gyermekek nincsenek tisztában tettük súlyával és kockázatával".

Becsületsértés és rágalmazás

A Büntető törvénykönyv szerint a rágalmazás: "aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő".

A Büntető törvénykönyv szerint a becsületsértés: "aki mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő

"Semjén esetében az ügyészség túlreagálja a dolgot" - mondta az [origo]-nak a TASZ munkatársa, aki szerint az ügyészségnek el kellett volna utasítania a nyomozást. "Szerintem elég egyértelmű, hogy a blog csak paródia volt, és ehhez képest a büntetőjogi üldözés teljesen aránytalan" - mondta.

Szerinte a KDNP elnöke a feljelentés helyett kérhette volna a Twittertől a blog letiltását, és "még akár a polgári jogi személyiségi jogi per is a rendelkezésére állna". Azért Ormós Zoltán szerint is kártérítést kérhet a KDNP elnöke, ha valóban jogtalanul használták a blog elindításánál megadott fényképét az oldalon.