Az LB elnöke szerint a "szocialista diktatúra" korszakát idézi a tervezett bírósági reform

Vágólapra másolva!
Átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalmat adnak a leendő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezébe az igazságszolgáltatási reformról szóló javaslatok Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint. Az igazságügyi államtitkár azonban úgy véli, hogy a reform megállja a helyét.
Vágólapra másolva!

A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint az igazságszolgáltatási reform részét képező javaslatok korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalmat adnak a leendő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezébe. Baka András úgy véli, a tervezett szervezeti megoldások példátlanok a mai Európában, de "példátlan (...) még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is".

A Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslatok csütörtöki általános vitájában az Országgyűlésben azt is mondta, fontos lenne, hogy a sarkalatos törvények ne "egy-egy párt, partikuláris szervezet vagy társadalmi csoport, hanem a jogállamon alapuló egész nemzet érdekeit szolgálják".

A törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéban ugyanakkor Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt mondta, hogy a magyar igazságügyi reform nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, a bírói függetlenséget a legcsekélyebb mértékben sem csorbítja az új szabályozás.

Felszólalásában azt mondta, hogy az igazságügyi reform koncepcióját a szakma képviselői is üdvözölték és támogatták. Szerinte a reform során sokat merítettek abból a felfogásból, amelyet évekkel ezelőtt Baka András még az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökjelöltjeként fogalmazott meg bizottsági meghallgatásán, így őt "nem érheti meglepetés a törvényjavaslatban megjelenő egyes reformintézkedések olvasásakor". Baka szerint azonban sem neki, sem a bírósági szervezetnek, sem pedig az OIT-nak nem volt lehetősége október 21. előtt megismerni sem a koncepciót, sem pedig a törvénytervezeteket, bár azóta megtették észrevételeiket.

Répássy szerint az igazságszolgáltatás sarokpontja az eljárások időszerűsége, így kiemelten fontosnak tartja, hogy a központi igazgatás számára tág eszközrendszer álljon rendelkezésre a létszámgazdálkodáshoz. "Ilyen a koncentrált személypolitika, bírói álláshelyek mozgatásának, a bírák kirendelésének szélesebb lehetősége" - tette hozzá.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke felszólal a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában

Baka András szerint Magyarország működteti Európa "messze legnagyobb" bírósági szervezetét, a 742 bíróból és 1668 tisztviselőből álló fővárosi bíróságot. Szerinte a bírósági reformnak a súlyos aránytalanság felszámolását és a bíróságok és bírók közötti munkateherben és munkamennyiségben meglévő kirívó különbségek megszüntetését kellene eredményeznie.

A kormányjavaslat szerint elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A reformról bővebben itt olvashat.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke a parlamenti felszólalásában kifogásolta azt is, hogy az OBH elnöke a következő kilenc évben egy személyben határozhatja meg, hogy ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon. Baka felhívta a figyelmet arra is, hogy az OBH elnöke nem tartozik politikai felelősséggel sem, nem interpellálható, kérdés hozzá nem intézhető, és hivatalát még akkor is megtartja, ha időközben bírói jogviszonya elnöki mandátuma alatt megszűnik.

A Transparency International Magyarország parlamenti képviselőknek eljuttatott levélben és sajtóközleményben hívta fel a figyelmet a bíróságok átalakítását célzó törvényjavaslatokban szereplő korrupciós kockázatokra. "A korrupció ellen küzdeni hiábavaló, ha az igazságszolgáltatás nem független és pártatlan vagy éppen a korrupció kezdi azt ki"- mondta Földes Ádám, a szervezet igazgatója. A törvényjavaslatok meghirdetett célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, bírói függetlenség és pártatlanság elveinek maradéktalan megvalósítása, azonban e céloknak az elérését a benyújtott megoldások nem szolgálják.

Az igazságszolgáltatás hatékonysága nem biztosítható azáltal, hogy az 1998 óta működő bírói önigazgatási szervet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megszüntetik, és helyette egy személy kezébe teszik az összes érdemi igazgatási döntést. A törvényhozó az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kezébe szinte korlátlan hatalmat adna. A hivatal elnökétől függ majd, hogy kiből lehet ítélőtábla vagy törvényszék (korábban megyei bíróság) elnöke, elnökhelyettese vagy más vezetője, de a bírósági szervezetrendszer szinte egészében is ő hozza meg a végső döntést, hogy egy bírói helyre pályázók közül kiből lesz és kiből nem lesz bíró.