Türelemjátékot kezdett a legszegényebbekkel a kormány

élelmiszer, segély, természetbeni juttatás
Vágólapra másolva!
Az eddiginél több támogatást adna a kormány természetben a rászorulóknak, hogy kiszűrje azokat, "akik hajlamosak lennének a családtámogatásokat nem rendeltetésszerűen felhasználni". Az [origo] által megkérdezett önkormányzatoknál azt mondták, hatékony lehet a segélyeket természetben fizetni, de "az életben maradásnak más feltételei is vannak, mint az élelmiszer". Ha nagyon leszűkítik a választható áruk körét, akkor inkább lesz büntetés a segély, mint segítség.
Vágólapra másolva!

A kormány szándéka, hogy csökkenti a készpénzalapú segélyezés arányát, és növeli a természetben nyújtott segélyekét - jelentette be a múlt hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben. A terv részleteiről Orbán nem beszélt, nem világos például, hogy melyik segélytípusokat érintheti a változás, és milyen természetbeni juttatásokról lehet szó.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) uzsora elleni harcról szóló múlt keddi közleménye is csak érinti a témát: megjegyzi, hogy egyfajta "szociális kártya" bevezetése is segítheti az uzsorások elleni fellépést, ennek keretében a rászorulók áruban, közműszolgáltatásban kapnák a segítséget.

A kormányszóvivői iroda azt válaszolta az [origo] kérdéseire, hogy a természetbeni támogatás több okból is a leghatékonyabb formája a családok megsegítésének. Mivel célzott támogatás, csakis "az adott gyermek vagy család érdekében" használható fel. Pozitív a hatása a kormány szerint azért is, mert "erősítheti a szülői felelősséget, hiszen azok a szülők is, akik hajlamosak lennének a családtámogatásokat nem rendeltetésszerűen felhasználni, a természetbeni segély által rákényszerülnek arra, hogy családjukra fordítsák, és ezzel is a társadalom javát szolgálják", ráadásul a tervek szerint a természetben nyújtott támogatás "csak itthon költhető el, ezért csak magyar termékre vagy szolgáltatásra fordítható, segítve ezzel a hazai gazdaságot".

"Ez üzenet azok számára is, akik sok adót fizetnek, segélyben nem részesülnek, hogy az általuk fizetett adóból nem italkimérések vagy játékgépek tulajdonosait gazdagítják - ezáltal a célzott támogatás a társadalmi szolidaritás erősítésére alkalmas." Bár a kormányszóvivői iroda nem közölte, konkrétan milyen formában nyújtanák a természetbeni támogatást a jövőben, válaszuk arra utal, hogy a kormány valamilyen, meghatározott körű árura beváltható utalványban, szociális kártyában gondolkodik. A koncepció kidolgozása folyamatban van, a részletek később tisztázódnak - közölte a kormányszóvivői iroda.

A szociális kártya nem új találmány, 2009-ben vezették be először Monokon a helyi polgármester kezdeményezésére (bővebben itt talál róla információkat). A rendszer lényege az volt, hogy a kártyával a segélyezettek csak az áruk meghatározott körét tudták kifizetni. Hasonló megoldást a monoki nyomán több más településen is bevezettek, részben az uzsorások elleni küzdelemre, részben arra hivatkozva, hogy a segélyezettek ne igyák vagy játsszák el a pénzben kapott segélyt. A szociális kártya - amelynek bevezetését a Jobbik többször követelte - nagy vitákat váltott ki, ellenzői főként amiatt bírálták, hogy szerintük a rendszer a rászorulók döntési szabadságát, méltóságát sérti.

Összesen 113 milliárd forint

A jelenlegi szabályok is lehetővé teszik többféle segély természetbeni nyújtását. A különféle jövedelempótló támogatásokra a 2011-es központi költségvetés összesen 113 milliárd forintot irányzott elő. Ennyi normatívából kell, némi saját hozzájárulással, az önkormányzatoknak kigazdálkodniuk több százezer ember szociális ellátásának egy részét: a rendszeres szociális segélyt, az időskorúak járadékát, a lakásfenntartási támogatást, a közmunkáért járó bért, illetve a bérpótló juttatást. Arról nincsenek az interneten elérhető, nyilvános statisztikai adatok, hogy mekkora értékű támogatást nyújtanak az önkormányzatok jelenleg természetben.

Ma természetben nyújtott szociális ellátásnak számít például a lakásfenntartási támogatás - ilyen a közüzemi díjak kifizetése -, vagy éppen a temetési segély is. De idetartozhat például az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelőtámogatás, de lehet akár földhasználati lehetőség vagy egy munkaeszköz is. Egyes önkormányzatok gyógyszertámogatást nyújtanak a rászorulóknak, mások utalványt adnak a bevásárláshoz. A munkanélkülieknek járó vagy a rendszeres szociális segély csak különleges esetben lehet természetbeni juttatás, utóbbit például csak akkor lehet természetben nyújtani, ha védelembe vett gyermek is van a családban.

"Nem mindegy, kin segítünk"

Mivel a legtöbb védelembe vett gyermek - legalábbis azok, akiket túl sok iskolai hiányzásuk miatt vettek védelembe - az oktatási államtitkárság információi szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, az [origo] borsodi városokban érdeklődött a természetbeni segélyezés tapasztalatairól.

Sajóbábonyban a rendkívüli gyermekvédelmi segélyt és a lakásfenntartási támogatást adják általában természetben. Utóbbi esetben az, aki rendesen fizeti a számláit, megkapja a támogatást készpénzben, ha viszont hátraléka van, akkor az önkormányzat közvetlenül a közműszolgáltatónak fizet. A másik esetben az iskolafelszerelést kapják természetben a rászorulók, de volt már példa élelmiszercsomagok osztására is - mondta az [origo]-nak a városnál szociális ügyintézőként dolgozó Hegedűs Zoltánné. Szerinte a többség igyekszik jól beosztani a pénzét, és közülük sokan sértőnek érzik, ha ezt a hivatal akarja megtenni helyettük.

Forrás: MTI
Élelmiszersegély-osztás. A többség örül neki

A sajószentpéteri önkormányzat szociális osztályának vezetője, Fucskó Róbertné szerint a rendszeres szociális segély esetében ők a pénzbeli juttatást részesítik előnyben. Szerinte megosztja a szakembereket a kérdés, hogy a természetbeni juttatás jó-e. Az osztályvezető szerint az emberek türelmesek, de lehet, hogy ellenállást váltana ki a körükben, ha meghatároznák, mire költhetik a támogatásokat, mert az beszűkíti a lehetőségeiket. Ráadásul "az életben maradásnak más feltételei is vannak, mint az élelmiszer" - fogalmazott. A kérdésre, hogy szerinte büntető intézkedésnek tekintenék-e az emberek, ha ezentúl pénz helyett valamilyen más módon kapnák a segélyt, azt felelte: "Szerintem az is."

Hazag Krisztina, a kazincbarcikai önkormányzat szociális osztályvezető-helyettese szerint viszont minél több a lehetőség arra, hogy helyi szinten, az ott élő emberek igényeihez igazítva találják ki a természetbeni juttatások rendszerét, annál hatékonyabb lehet a segítség. "Univerzális megoldás nincs", szerinte a legjobb egy keretszabályozás lenne, amelyen belül a települések dolgozhatnák ki a helyi igényeknek megfelelő rendszert. "Nem mindegy például, hogy kin segítünk: egy idős páron, egy egyedül élő férfin, egy beteg vagy egy egészséges emberen, egy sokgyerekes családon" - magyarázta. Az osztályvezető-helyettes szerint a kifejezetten jövedelmet pótló juttatások esetében - mint a munkanélkülieknek járó 28 500 forint vagy a rendszeres szociális segély - nagyon bonyolult lenne eldönteni a jogosultak helyett, hogy mire van szükség. Időseknek például gyógyszer kell, nem pedig bolti utalvány - mondta.

Forrás: MTI
Szűkítheti a segélyezett döntési szabadságát

A városban leginkább a lakhatás támogatása esetében vezették be a természetbeni segítséget. Élelmiszercsomagot soha nem osztottak, viszont kötöttek megállapodást boltokkal, ahol utalvánnyal vásárolhattak meghatározott körű terméket az emberek. Hazag Krisztina szerint ha a rendszer a pénzbeli segélyekről átállna a természetbeni segítségnyújtásra, annak megszervezése biztosan többletmunkával járna, de ez szerinte "nem fontos szempont".

Megjelentek a boltocskázók

A természetbeni juttatás előnye a kormányszóvivői iroda szerint, hogy az uzsora elleni harc egyik eszköze is lehet. Ezzel szemben a KIM keddi közleménye szerint a szociális kártyához hasonló megoldások hátránya, hogy ez sem állítja meg feltétlenül az uzsorásokat, akik akár az élelmiszert is elvehetik, és ezzel "boltocskázásba" kezdenek.

A boltocskázásról mint az uzsora egy új formájáról először Hajdú-Bihar megyei lapok számoltak be augusztusban. A Haon.hu szerint Polgáron több tízezres tartozásokat halmoztak fel családok élelmiszerből. A boltocskázók ugyanis a faluban jó előre bevásároltak élelmiszereket, majd a hó végén pénz nélkül maradóknak ingyen adtak belőle. A következő hónap elején viszont sokszoros áron hajtották be a szívesség árát. Nem sokkal később Komádiban fogtak el boltocskázókat. Olyan esetről ugyanakkor nem tud a megyei rendőrség, hogy természetben kapott segélyt vettek volna el valakitől az uzsorások.

Visszaélni a természetben adott segélyekkel is lehet - mondták kérdésünkre olyan önkormányzatoknál, ahol a segélyek egy részét természetben adják. "Nagyon ügyesek az emberek, azonnal rájönnek a kiskapukra" - mondta például a sajószentpéteri szociális osztály vezetője, Fucskó Róbertné. "Ha pedig az uzsorások a bankkártyát el tudják venni, akkor a szociális kártyát is" - tette hozzá. Sajóbábonyban az önkormányzathoz jutottak el olyan hírek, hogy van, aki még az EU-s élelmiszersegélyből kapott csomagot is eladja. Több más önkormányzatnál is csak annyit mondtak: az emberek nagyon leleményesek.

A logisztikához egész ember kell
Hatodik éve vesz részt az EU-s intervenciós készletekből visszamaradt élelmiszerek szétosztásában, azaz az uniós élelmiszersegély-programban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Évente 15 ezer tonna élelmiszert oszt el több segélyszervezet, egyenként 8-10 kilós, lisztet, tésztát, olajat és más élelmiszereket tartalmazó csomag formájában. A szervezet szóvivője, ifj. Kiss Boáz szerint a csomagok elosztásának szervezéséhez és lebonyolításához főállású embert kell foglalkoztatniuk, annyi vele a munka. A szóvivő azt mondta, mindig örülnek a csomagoknak az emberek, arról pedig nem tud, hogy valaki megpróbálta volna pénzre váltani a csomagot.