"Nem az igazi elkövetőket vádolják" - állítja a romagyilkosságok egyik áldozatának apja

Vágólapra másolva!
Ingerült válaszadás miatt megszakította a bíró az egyik tanú kihallgatását a romagyilkosságok perén. A férfi, akinek a fiát és az unokáját 2009. február 22-én Tatárszentgyörgyön agyonlőtték, a kihallgatásán arra utalt, hogy nem a valódi elkövetők ülnek a vádlottak padján. A férfi szülei a tárgyaláson azt állították: fiúk még élt, amikor a mentők a helyszínre érkeztek.
Vágólapra másolva!

Többször figyelmeztette a tatárszentgyörgyi áldozatok egyik rokonát, és rendbírság kiszabását is kilátásba helyezte a tanú pénteki meghallgatásakor a Pest Megyei Bíróság tanácsvezető bírája, mert a férfi ingerülten válaszolt a kérdéseire. Végül a bíró megszakította a kihallgatását.

Cs. Csaba, akinek a támadók a 27 éves fiát és ötéves unokáját lőtték agyon 2009. február 22-én , a bíró kérdései elől kitérve azt mondta: "én csak azt akarom, hogy a fiam gyilkosai meglegyenek, mert azt hiszem, még nincsenek meg".

A tanú ezzel arra utalt, hogy szerinte nem a valódi elkövetők ülnek a vádlottak padján. Ezt a véleményét egyébként a tárgyalótermen kívül is többször hangoztatta. Szerdai tanúmeghallgatásán amúgy azt mondta, a hatóságok el akarták tussolni az ügyet, ezért kezelték a tragédiát egyszerű balesetként, és nem vették figyelembe a gyilkosságra utaló bizonyítékokat.

Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott K. Árpád védője a bíróságnak bemutatott egy, az MTI fotóriportere által a tatárszentgyörgyi gyilkosság reggelén a helyszínen készült, s azóta több helyen közzétett felvételt, amelyen Cs. Csaba és egyik fia, valamint két másik ember látható, amint egy sörétes puskához való lőszerhüvelyt mutat a hóban.

A tanú nem tudta megmondani, hogy a felvétel hány órakor készült, de állítása szerint akkor a rendőrök a helyszínen tartózkodtak, ám a területet bűnügyi helyszínként nem zárták le. A 27 éves áldozat apja a bíróságon azt állította, a töltényhüvelyt "valaki később odatette", mert korábban nem látták, és azt szerinte "szikével bontották ki, mert nem volt kirojtolódva", illetve nem volt körülötte megolvadva a hó.

Mivel a tanú a bíró szerint ingerülten válaszolt a kérdésekre, szünetet rendelt el, és arra kérte jogi képviselőjét, konzultáljon a tanúval. Csonka Árpád ügyvéd a szünet után azt indítványozta, "mivel a tanú zaklatott állapotban van", további meghallgatását halasszák el, és a bíró engedélyezze, hogy elhagyja a tárgyalótermet.

A meggyilkolt férfi szülei a tárgyaláson azt állították, hogy még élt a fiúk, amikor a mentők kiérkeztek a helyszínre, míg az orvosszakértői jelentés szerint a 27 éves férfi és 5 éves kisfia halála perceken belül bekövetkezett. Miszori László tanácsvezető bíró ismertette az orvosszakértői vizsgálat eredményét, amely viszont azt állapította meg: az áldozatok halálát sörétes fegyverből közvetlen közelről leadott lövések okozta sérülések okozták, életüket az azonnali orvosi segítség sem tudta volna megmenteni, és haláluk perceken belül bekövetkezett. Csorba Csaba, az áldozat apja szintén azt állította, hogy a fia még élt a mentőautóban, és szerinte meg tudták volna őt menteni.

A bírósági per, amely a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat hetedik cselekményének számító kettős gyilkosság bizonyítási eljárása, az áldozatok további rokonainak tanúmeghallgatásával folytatódik.

A büntetőperben K. Árpádot és társait előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Pest Megyei Főügyészség. A vádlottakat 2009 augusztusában fogták el.

Tatárszentgyörgyi botlások

Tatárszentgyörgyön a bűncselekmény első helyszínelésekor több hibát is elkövettek a hatóságok: a tűzvizsgáló szerint a tüzet elektromos zárlat okozta, a halál okaként pedig először füstmérgezést állapítottak meg. Az áldozatok testén lévő sebekről azt mondták, a lehulló gerendákból kiálló szögek okozták. A tragédia helyszínén lévő roma vezetők tiltakozására kezdett újabb helyszínelésbe a rendőrség, és csak akkor kezdték el rögzíteni a virradatkor már mutatott nyomokat. Az akkori országos rendőrfőkapitány csak 12 órával a bűncselekmény elkövetése után erősítette meg, hogy a két ember halálát lövésekből származó sérülések okozták.