Meghalt Képíró Sándor

Kilencvenhét éves korában meghalt a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor - közölte a férfi családja szombaton. A bizonyítottság hiányában felmentett korábbi csendőr századost hónapok óta kórházban ápolták.

Elhunyt Képíró Sándor, a háborús bűntett elkövetésével vádolt korábbi magyar csendőr százados - közölte szombaton a férfi családja és ügyvédje. Képírót újvidéki civilek meggyilkolásával vádolták, de bizonyítottság hiányában első fokon felmentette a Fővárosi Bíróság. Képíró Sándor július közepe óta volt kórházban, az ítélethirdetésre is a mentők vitték be a bíróságra infúzióra kötve.

Képíró Sándor az ügyészség szerint 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek kivégzésében. Az ügyész június végén végrehajtandó fegyházbüntetést kért Képíróra, mert szerinte a volt csendőr százados háborús bűnt követett el, amikor hozzájárult csaknem negyven ember kivégzéséhez. Az utolsó szó jogán Képíró pszichológusa, Szöőr Anna így tolmácsolta Képíró szavait: "ártatlan vagyok, soha nem öltem, nem raboltam, a hazámat szolgáltam. 1996-ban azért tértem haza, mert Magyarország nélkül számomra nincs élet."

A bíróság felmentő ítélete után Falvai Zsolt ügyész még a tárgyaláson fellebbezést jelentett be, az ítélet ugyanis meglátása szerint megalapozatlan volt, indoklása több helyen következetlen. Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője "botránynak" nevezte Képíró Sándor felmentését. A felmentő rendelkezés kimondása után ugyanakkor a bíró szavait hatalmas taps fogadta.

A náci háborús bűnösök után kutató Simon Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében jelentette be, hogy Képíró Sándor személyében feltételezett háborús bűnöst találtak Magyarországon. Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra. Annak idején két per is zajlott ellene: 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt (ezt az ítéletet a német megszállás után érvénytelenítették), majd 1946-ban a népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt.

Cikkeinket a Képíró-perről itt olvashatja.