Gyurcsány zászlóshajóitól Széll Kálmánig - milyen programokat hirdettek a magyar kormányok?

A kiszolgáltatott helyzetben lévők megvédését és az ország teljes átalakítását ígéri a kormány, amely másfél év alatt öt különböző akcióprogramot mutatott be terveinek megvalósítására. A programhirdetés nagymestere a kormányfők között Gyurcsány Ferenc volt, a legaktívabb időszakában alig háromnegyed év alatt három különböző útra vezette volna Magyarországot. Orbán kisebb lépésekben halad, de így is van olyan terve, amelyről le kellett mondania.

Hatpontos, "országvédőnek" nevezett intézkedési tervet jelentett be hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök. A tervezett intézkedések egy része a korábban megkezdettek folytatása (például az államilag megahatározott díjak kiterjesztése a vízszolgáltatásra vagy a szemétszállításra), a legnagyobb jelentőségű azonban több piaci szereplő tiltakozását is kiváltotta: a kormány lehetővé tenné, hogy a devizahiteleket fix, rögzített árfolyamon törlesszék az adósok.

A hétfőn bejelentett terv immár a hatodik nagyobb program, amelyet a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta bejelentettek. A tervek, programok bejelentésének mindegyik esetben az volt a logikája, hogy Magyarország komoly kihívások előtt áll, amelyre a kormánynak reagálnia kell. Az intézkedéseket a bejelentés előtt jórészt igyekeztek titokban tartani, ezzel is fokozva az érdeklődést.

A programok egymást követő bejelentésével Orbán az elődje, Gyurcsány Ferenc gyakorlatát követte, pedig annak idején a Fidesz élesen bírálta a kormányfőt, aki ötéves hivatali ideje alatt nyolc nagyobb programot jelentett be. "A miniszterelnök egy kényszeres programalkotó" - bírálta például Gyurcsányt Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, amikor a kormányfő 2008 augusztusában publikálta utolsó, Megegyezés című programját. Az [origo] összegyűjtötte, hogy az egymást követő kormányfők milyen nagyobb programokkal álltak elő az elmúlt bő egy évtizedben.

Második Orbán-kormány

Országvédelmi terv - 2011 szeptember
Orbán hétfőn a parlamentben jelentette be Országvédelmi tervnek nevezett intézkedéscsomagját. Ennek keretében a kormány lehetővé tenné, hogy a devizahitelesek rögzített árfolyamon végtörleszthessék a tartozásukat, legfeljebb 30 százalékban maximálnák a hitelek THM-jét, központi ármegállapítást vezetnének be a víz- és a csatornadíjakra, illetve a 35 százalékos luxus-forgalmiadó bevezetését javasolják, amihez uniós jóváhagyást kérnek.

Mi lett belőle? A kormány egyelőre csak a bejelentésig jutott, hamarosan ki fog derülni, mi és milyen formában valósul meg a tervből.

Otthonvédelmi akcióterv - 2011 május
A devizahiteleseket kisegítő ötpontos csomagot ismertetett Orbán május 30-án, amelyet Otthonvédelmi akciótervnek nevezett. A csomag legfontosabb része, hogy a frankhitelesek három évig 180 forintos rögzített árfolyamon törleszthetik a hitelüket. A fixálási időszak alatt egy külön számlán gyűlik az aktuális és a fix árfolyam különbözetéből adódó összeg, ezt 2015 januárjától kell elkezdeni törleszteni.

Mi lett belőle? A rögzített árfolyamú hiteltörlesztés lehetősége megvalósult. Az igénylők számáról egyelőre nincsenek pontos adatok, de a bankok az első két hétben visszafogott érdeklődést tapasztaltak.

Széll Kálmán-terv - 2011 március
Orbán helyett két minisztere, Matolcsy György és Navracsics Tibor jelentette be a kormány által már korábban beharangozott reformcsomagot, amelyet a dualizmus korának pénzügyminiszteréről és miniszterelnökéről neveztek el Széll Kálmán-tervnek. A tervben konkrét határidőket is szabtak az egyes intézkedéseknek, például a közszolgálati életpályamodell kidolgozásának, a táppénzszabályok felülvizsgálatának, vagy az új közbeszerzési törvénynek.

Mi lett belőle? A beharangozott intézkedések egy része (például az új közmunka- vagy a közbeszerzési törvény) megvalósult, de a kormány több határidőt nem tudott tartani (ezekről itt olvashat).

Országértékelő beszéd - 2011 február
Nem jelentett be konkrét intézkedéseket, viszont jövőképet, menetrendet felvázolt Orbán az idén február 7-én elmondott országértékelő beszédében. A kormányfő azt mondta, hogy 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás éve, amikor átszervezik Magyarországot, 2012 pedig az elrugaszkodás éve lesz, amikor az ország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét. 2013 az emelkedés éve lesz, 2014 pedig már a gyarapodásé.

Mi lett belőle? Egyelőre lehetetlen megmondani, hogy beválik-e a miniszterelnök jóslata, ezt leghamarabb 2013-ban lesz érdemes megvizsgálni.

Második akcióterv - 2010 október
Orbán október közepén fejtette ki gazdaságpolitikai terveinek újabb elemeit, szintén a parlamentben ismertette az úgynevezett második akciótervet. Ennek legfontosabb elemei az újabb válságadók bevezetése, illetve a magán-nyugdíjpénztári befizetések 14 hónapos eltérítése volt, de a kormányfő bejelentette azt is, hogy egy cégbe vonják össze a MÁV-ot és a Volán-társaságokat, illetve felfüggesztik és felülvizsgálják a PPP-beruházásokat.

Mi lett belőle? A válságadókat bevezették, a magánnyugdíjpénztárak esetében pedig még tovább is ment a kormány, lényegében államosították a kasszák vagyonát. A MÁV és a Volánok összevonása még várat magára, és nem ismert a PPP beruházások felülvizsgálatának eredménye sem.

Első akcióterv - 2010 június
A kormányalakítás után néhány hetet várni kellett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök előálljon a terveivel. Az úgynevezett első akciótervet, más néven a 29 pontot a parlament június 8-i ülésén ismertette. Ebben jelentette be többek közt az egykulcsos jövedelemadót, a kedvezményes társasági adót, a bankadót, az adómentes pálinkafőzést, és hirdette meg először az államadósság elleni harcot. Orbán bejelentette egy nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását is, amely a bedőlt lakáshiteleket vásárolná fel.

Mi lett belőle? Az intézkedések nagy része megvalósult. Máig nem állt fel azonban a nemzeti eszközkezelő, amely a jelenlegi elképzelések szerint nem is lesz képes felvásárolni az összes bedőlt hitelt, csak egy töredékét.

Második Gyurcsány-kormány

Megegyezés - 2008 augusztus
A Gyurcsány Ferenc által jegyzett Megegyezés című írás augusztus 27-én, hatoldalas fizetett mellékletként jelent meg a Népszabadságban. Ebben Gyurcsány hosszú elemzésekbe csomagoltan, de lényegében a koalícióból korábban kilépett SZDSZ-nek tett ajánlatot, hogy bizonyos adócsökkentések és reformlépések ellenében visszatérhetnének a kormánykoalícióba.

Mi lett belőle? A koalíció nem állt össze újra, és nem sokkal később Gyurcsány maga minősítette politikai esszének a programot. A Fidesz ugyan kezdeményezte, de az országgyűlés nem vette napirendre a program megtárgyalását.

Munka, tudás, tulajdon - 2008 február
Adócsökkentést és büszke tulajdonos állampolgárokat ígért Gyurcsány 2008-as évértékelő beszédében. A Munka, tudás, tulajdon néven meghirdetett program keretében a kormányfő ígérete szerint 2009-ben 200 milliárd forinttal csökkentették volna a közterheket, illetve kedvezményes árfolyamon lehetett volna megvásárolni egyes állami cégek részvényeit (ez lett volna az Új tulajdonosi program).

Mi lett belőle? A kedvezményes részvényprogramból nem lett semmi, és a közterhek sem csökkentek az ígért mértékben.

7 pontos tisztasági csomag - 2007 október
A Zuschlag-ügy fejleményei miatt állt elő Gyurcsány 2007. október 1-jén az úgynevezett tisztasági csomaggal, amelyben rövid időn belül másodszor kezdeményezett új és szigorúbb párt- és kampányfinanszírozási törvényt. Emellett azt javasolta, hogy ismét főállásúak legyenek a parlamenti képviselők, vagyis ne lehessenek önkormányzati képviselők, polgármesterek vagy valamely gazdasági társaság vezetői.

Mi lett belőle? A képviselői költségtérítést átalakították, de máig nem összeférhetetlen a képviselői és polgármesteri poszt. Új pártfinanszírozási törvény még mindig nincs.

48 pont - 2007 szeptember
Már az euró bevezetése felé haladó útról beszélt Gyurcsány, amikor 2007 szeptember 10-én 48 pontba foglalta össze terveit. A kormányfő sok mindent ígért, többek közt teljesítményorientált életpálya-programot és növekvő béreket a közoktatásban, a feketegazdaság visszaszorítását, új élelmiszer-biztonsági előírásokat, de a legfontosabb ígéret a 2009-re beharangozott átfogó adóreform volt, de szerepelt benne egy új pártfinanszírozási törvény, új költségvetési szabályok vagy a képviselők költségtérítésének szigorúbb szabályozása is.

Mi lett belőle? A legfontosabb ígéretből, az adóreformból nem lett semmi, 2008-ban csak úgynevezett adóegyszerűsítésre volt lehetőség. A képviselői költségtérítést átalakították, de új pártfinanszírozási törvény máig nincs.

Zászlóshajó program - 2007 február
Gyurcsány 2007. február 12-én mondott évértékelő beszédében jelentette be, hogy ha "valami rendkívüli nem történik a világgazdaságban", akkor "újabb kiigazításra nincsen szükség", tehát eljött a nyugodt reformpolitika ideje. Beszédében öt "zászlóshajót" nevezett meg: a gyermekszegénység csökkentését, a közoktatás fejlesztését, hátrányos helyzetű kistérségek támogatását, a leggyorsabban haladó fejlődési központok támogatását és a kis- és középvállalkozások fejlesztését. Mindegyikre több tízmilliárd forintot ígért.

Mi lett belőle? A kormányfő által zászlóshajóként emlegetett intézkedések valójában EU-s pályázatok voltak, így nehéz megítélni, megvalósultak-e. Egy részük biztos megvalósult, de például 30 ezer digitális táblát biztos nem vásároltak az iskoláknak.

"Új egyensúly 2006-2008" - 2006 nyara
Egy nappal az után, hogy megalakult az új kormány, Gyurcsány bejelentette, hogy milyen megszorító intézkedéseket terveznek az államháztartási egyensúly helyrebillentésére (korábban ezekről nem beszéltek). Az Új Egyensúly Programjában megemelték a nem olyan régen csökkentett áfát, bevezették a szolidaritási adót, szűkítették az adókedvezményeket, emelkedett a gáz és a villany ára. Gyurcsány bejelentette azt is, hogy az adóhatóság évi tízezer vagyonosodási vizsgálatot indít (a megszorító programról szóló korabeli cikkünket itt olvashatja).

Mi lett belőle? Az intézkedések megvalósultak, bár például a cégek házipénztáraira kivetett adót az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A megszorításokkal 2006-ban sikerült 10 százalék alá szorítani az államháztartási hiányt, 2007-ben pedig 5 százalék lett.

Új Magyarország program - 2006 kora nyara
Gyurcsány 2006. május 30-án nyújtotta be az országgyűlésnek második kormányának programját, amely - az MSZP választási programjához hasonlóan - az Új Magyarország címet viselte, alcíme Szabadság és Szolidaritás volt. Ebben Gyurcsány azt írta: következő két év nem lesz túl rózsás az emberek számára, de a ciklus második felében felvirágozhat az ország. A miniszterelnök "új reformkort", a régóta halogatott nagy változtatások megkezdését ígérte.

Mi lett belőle? A program szinte teljes egészében hamvába holt, hiszen a megszorítások, majd az őszödi beszéd kiszivárgása miatt a kormány elvesztette támogatottságát, a koalíción és az MSZP-n belüli feszültségek pedig lényegében megakadályozták a nagy reformokat.

Első Gyurcsány-kormány

100 lépés program - 2005 áprilisától
Gyurcsány Ferenc 2005 áprilisában hirdette meg a Száz lépés programját. Az egyes lépéseket szakterületenként csoportosítva, fokozatosan jelentette be, a végül összesen 121 nevesített intézkedés közt voltak újdonságok, de olyanok is, amelyek már az első Orbán-, illetve a Medgyessy-kormány tervei közt is szerepeltek. A legjelentősebbek az adóváltozások voltak: 25-ről 20 százalékra csökkentették az áfát, és egy fokozatos, 2010-ig tartó szja-csökkentést, és az iparűzési adó 2008-as megszüntetését is tartalmazta.

Mi lett belőle? Az ígéretek egy része megvalósult, de a legfontosabb, az adórendszert érintő intézkedéseket a választások után visszavonták. Gyurcsány az őszödi beszédben úgy emlegette ezt az időszakot, mint amikor úgy kellett tennie, mintha kormányozna.

Medgyessy-kormány

Második száznapos program - 2002 szeptember
Az első száznapos program hatására megnőtt az MSZP népszerűsége, ezért még az önkormányzati választások előtt egy újabbat hirdettek meg. Ez nem rakott akkora terhet a költségvetésre, mint az első, de ebben is szerepelt jó néhány költséges intézkedés: például a lakásépítési kedvezmény (az úgynevezett szocpol) felemelése, agrártermelők adósságának rendezése, utazási kedvezmény bevezetése a múzeumlátogató diákoknak.

Mi lett belőle? A program jórészt megvalósult, de költségvetési hatásai máig érződnek (a részletekről itt olvashat).

Száznapos program - 2002 nyara
Ötvenszázalékos béremelés a pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak és közalkalmazottaknak. Egyszeri, 19 ezer forintos juttatás a nyugdíjasoknak, ösztöndíjemelés az egyetemistáknak, adómentes minimálbér, dupla családi pótlék iskolakezdés előtt, és a 13. havi nyugdíj bevezetése. Ezekkel az intézkedésekkel akarta már kormányzása legelején megvalósítani a "jóléti rendszerváltást" az MSZP és Medgyessy Péter miniszterelnök.

Mi lett belőle? A program meg is valósult (a parlamentben a Fidesz is megszavazta) aminek később komoly következményei lettek az államháztartásra nézve (a részletekről itt olvashat).

Első Orbán-kormány

Széchenyi-terv - 2000
Az első Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozta ki az első Orbán-kormány. A koncepció az volt, hogy a fejlesztésekhez adott állami támogatásokkal (Magyarország ekkor még nem volt EU-tag, így csak korlátozottan lehetett uniós támogatásokhoz jutni) jelentősen növelni lehet a gazdasági növekedést. A program annak idején nagy vitákat váltott ki: Matolcsy György gazdasági miniszter szerint minden állami forint négy forint beruházást hozott, az ellenzék szerint viszont csak a fideszes klientúraépítést szolgálta.

Mi lett belőle? A terv megvalósult hat programjára 2001-ben 295 milliárd, 2002-ben 330 milliárd forintot biztosított a költségvetés.

A legismertebb csomag
Nem az akkori kormányfő, Horn Gyula, hanem pénzügyminisztere, Bokros Lajos nevével fonódott össze az 1995-ös megszorító csomag. A lehető legnagyobb titokban előkészített program eleme volt többek közt a 8 zázalékos vámpótlék bevezetése, a forint 9 százalékos leértékelése, illetve a csúszó leértékelés bevezetése vagy a tandíj bevezetése a felsőoktatásban. A csomag egyes, szociális kiadásokat érintő elemeit az Alkotmánybíróság megsemmisítette, de összességében megvalósult. Rövidtávon sok sérelmet okozott, de jelentősen csökkent a költségvetés hiánya, és 1997-től meglódult a gazdasági növekedés is.