Egyfordulós választást akarnak a kormánypártok

A határon túliak mellett a kisebbségek parlamenti képvisletetét is biztosítani fogja az új választási törvény - döntött kihelyzett hajdúszoboszlói frakcióülésén a Fidesz és a KDNP. A képviselők megszavazták, hogy egyfordulós országgyűlési választást akarnak, hogy marad a vegyes (listás és egyéni jelöltekből álló) rendszer és jár majd kompenzáció az elvesző szavazatokért.

A választási rendszer hat alapvető kérdéséről döntött csütörtök délelőtti ülésén a Fidesz és a KDNP frakciója, miután a képviselők meghallgatták a választójogi rendszer koncepciójának kidolgozásával megbízott Áder János beszámolóját.

A frakciók háromnapos hajdúszoboszlói kihelyzett ülésének második napján Áder ismertette az általa kidolgozott koncepciót, amelyet az elnökség előzőleg megtárgyalt. A javaslat több lehetőséget szabott a reform alapvető irányaira, ezekről a képviselők szavazással döntöttek - tudta meg az [origo] az ülés több résztvevőjétől.

Végleg eldőlt, amit nyár közepén még csak valószínűsített Áder, hogy egyfordulós választással számol és megtartaná a vegyes választási rendszert a Fidesz. Utóbbi szerint nagyjából ugyanannyi egyéni választókörzetből és országos listáról kiosztható mandátum tenné ki a nagyjából 200 fős országgyűlést. A kompenzációs lista a jelenlegi formájában megszűnne, de a képviselők megszavazták, hogy a kompenzációs elv valamilyen, később meghatározandó módszerrel megmaradjon a rendszerben.

A Fidesz elnökségének szerdai ülésén mind az egy-, illetve kétfordulós választás, mind a kompenzáció ügyében vita volt a részt vevők között. A frakciók csütörtöki döntése az egyfordulós választásról és a kompenzáció megmaradásáról egyaránt azt az alternatívát képviseli, amely mellett a miniszterelnök állt az elnökségi ülés több résztvevőjével - az előbbi vitában Áder Jánossal és Pokorni Zoltánnal, az utóbbiban Kövér Lászlóval - szemben.

Véglegessé vált a frakcióülésen az is, hogy az állampolgárságot szerző határon túli magyarok választójogot is kapnak, ám azt, hogy milyen formában voksolhatnak - listákra, ahogy korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javasolta, vagy saját képviselőkre, amint azt pár hete Kövér László házelnök felvetette - szintén csak később döntenek. Több képviselő állítása szerint a megbeszélésen ugyananakkor úgy tűnt, hogy a listás megoldásnak van nagyobb támogatottsága és realitása.

Újdonság viszont, hogy Áder János előterjesztése alapján a frakciók azt is megszavazták, hogy a határon túliak mellett a hazai kisebbségek is kapjanak parlamenti mandátumokat. Az [origo]-t tájékoztató képviselők elmondása szerint a hat voksolás közül csak az utóbbi nem volt teljesen egyhangú, de ennél is csak néhány ellenszavazat akadt.

A fő érv, hogy miért kell a kisebbségek parlamenti képviseletét is biztosítani, a résztvevők szerint nem a húsz éve fennálló alkotmányos mulasztás volt, hanem az, hogy ha a határon túliaknak lesz parlamenti képviselete, akkor nem lehet megtenni, mert óriási felháborodást váltana ki, ha a hazai kisebbségeknek nem bitosítanák ugyanezt.

Arról szintén később döntenek majd, hogy a 13 elismert hazai kisebbség hány mandátumot kapjon és azt milyen formában szerezhetik meg. Az biztos, hogy kevesebb helyet kaphatnak, mint ahány kisebbség van, ezért a "kimaradók" várhatóan egy újonnan létrehozandó, szavazati helyett pusztán megfigyelői joggal bíró szószólóval biztosíthatják részvételüket.