Kivételes eszközt vetett be a magánnyugdíjról szóló döntésért az Alkotmánybíróság

Csak kivételes okokból, például a közeledő adóbevallási határidő miatt tért el eddig a szokásos ügyrendjétől az Alkotmánybíróság, amely kedden rendkívüli ülésen folytatta a magán-nyugdíjpénztári törvény tárgyalását. A NATO-csatlakozásról döntő szavazásról és a Bajnai-kormány által tervezett vagyonadóról is rendkívüli ülésen tárgyaltak. Mindkét esetben muszáj volt sietni.

Rendkívüli ülést tartott kedden az Alkotmánybíróság (Ab), amelyen egyetlen témáról, a magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszaléptetését elrendelő törvényről tárgyaltak a bírák. Az Ab eredetileg egynapos ülést tervezett hétfőre, de a testület öt és fél órás vita után sem tudott döntést hozni a jogszabályról, ezért folytatta a vitát kedden is.

Az Ab már többször tárgyalt a törvényről, és az [origo] korábbi információi szerint már a határozattervezet is elkészült, ez pedig megsemmisítené a törvény két pontját. A bírák először július közepén, aztán augusztus elején, majd hétfőn tanácskoztak a határozattervezet végső formájáról, de egyelőre nem fogadták el. A keddi ülésen az ügyet ismerő forrásaink szerint az Ab törekedett arra, hogy lezárja az ügyet, de végül nem hozott határozatot.

Ha a keddi ülésen határozatot hoztak volna, akkor az Ab még az előtt dönthetet volna a magán-nyugdíjpénztári pénzek sorsáról, hogy csütörtökön csatlakozna a testülethez az az öt új bíró, akiket a módosított alkotmánybírsági törvény alapján választott meg júliusban az országgyűlés. Az ő érkezésük ugyanis alapvetően változtathatja meg a testület erőviszonyait.

A rendkívüli ülés szokatlan az Ab gyakorlatában, az MTI archívumában és az interneten megtalálható információk alapján csak kivételes alkalmakkor élnek vele. Az Alkotmánybíróság eljárásainak nincs határidejük, egyes jogszabályok vizsgálata évekig is eltarthat. A testület egyetlen esetben köteles különleges eljárást folytatni, ha a köztársasági elnök kéri egy elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény előzetes normakontrollját. Ebben az esetben az Ab úgynevezett soron kívüli eljárást folytat, de a gyakorlat azt mutatja, hogy még ez is eltarthat néhány hónapig.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Ab, illetve a testület elnöke ne tűzhetne napirendjére olyan kérdéseket, amelyeket a mindenkori helyzet miatt fontosnak ítél. Az MTI archívuma szerint ilyen történt 1997 októberében, amikor a Horn-kormány - amelynek a NATO-csatlakozásról szóló népszavazási kezdeményezése nem kapott többséget a parlamentben - azt kérdezte az Ab-tól, hogy megtarthatják-e a korábban kitűzött időpontban a referendumot. A kormány beadványa szerdán érkezett meg az Ab-hoz, és a testület csütörtökön már meg is tartotta a teljes ülést, amelyen elutasította azt (arra hivatkozva, hogy ez a kérdés nem levezethető az alkotmányból).

Másfajta okból sietett az Ab 2010 elején, a Bajnai-kormány által bevezetett vagyonadóról szóló törvény felülvizsgálatával: vészesen közeledett ugyanis az adó bevallásának a határideje. Paczolay Péter Ab-elnök ígéretet tett arra, hogy még a bevallási és befizetési határidő előtt megtárgyalják az ügyet. Végül egy napot csúsztak: február 25. helyett 26-án hirdették ki azt a határozatot, ami megsemmisítette a lakóingatlanokra kivetett adót.