Mégis két napig tarthat az ügyvéd nélküli őrizet

Az utolsó pillanatban, a korábbi kompromisszumot is felülírva módosította Lázár János a büntetőeljárási törvénycsomagot. Javaslata alapján mégis 48 órán át lehetne elzárni a védőjétől az őrizetben lévő gyanúsítottat, viszont ha ez alatt ki is akarják hallgatni, akkor be kellene engedni az ügyvédet.

Mégis 48 órán keresztül korlátozhatnák az ügyészek az úgynevezett kiemelt bűnügyekben a gyanúsítottak és védőik érintkezését. A parlament hétfőn ugyanis megszavazta Lázár János Fidesz-frakcióvezető büntetőeljárási törvény módosításához hétfőn benyújtott, úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványát. Ez felülírta a múlt héten párttársa, Cser-Palkovics András javaslatára megszavazott módosítást, amely 24 órára csökkentette a védő nélküli őrizet idejét.

Lázár módosítása ugyanakkor - az indoklás szerint "az alkotmányossági aggályokat és nemzetközi jogi kötelezettségeinket" figyelembe véve - úgy rendelkezik, hogy ha az első 48 órában kihallgatják a gyanúsítottat (ezt egyébként 72 órán belül kell megtenni), akkor azon a védő akkor is jelen lehet, ha egyébként az ügyész megtiltotta az érintkezésüket. Ez azt jelenti, hogy az ügyészség elzárhatja ugyan a terhelteket két napra a védőjüktől, de ügyvéd nélkül nem hallgathatja ki őket.

A büntetőeljárási törvény módosítása azt jelenti, hogy a kiemelt jelentőségő - elsősorban korrupciós - ügyekben a jelenlegi 72 óra helyett 120 órán át lehetne őrizetben tartani a gyanúsítottakat bírói döntés nélkül. Az eljáró ügyész döntése alapján ebből az első 48 órában meg lehetne tiltani, hogy a gyanúsított az ügyvédjével érintkezzen, ez ellen a döntés ellen nincs fellebbezési lehetőség.

A törvénymódosítás értelmében kiemelt jelentőségű ügynek számítanak a jövőben a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, illetve a bűnszervezetben részvétel.
A parlament a kormánypártok támogatásával, 255 igen szavazattal, 97 nem ellenében fogadta el a büntetőeljárási törvény és a polgári perrendtartás módosítását, amelyet az alkotmányügyi bizottság az eljárások gyorsításának szándékára hivatkozva kezdeményezett. Az ellenzéki pártok nemmel voksoltak.

Emiatt a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, méghozzá úgy, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznak az illetékességi szabályok, és az ügyész - a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel - maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat. Kiemelt jelentőségű ügy a hivatali visszaélés, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény, a pénzmosás és a különösen nagy vagy azt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, továbbá a különösen nagy, illetve különösen jelentős értékre, kárt, hátrányt okozva elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, valamint a bűnszervezetben részvétel.

A büntetőeljárási törvény módosítását célzó javaslatot az elmúlt hetekben több bírálat érte. Az ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek mellett a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiuma szerint is alkotmányellenes az előterjesztés több pontja, az őrizet időtartamának meghosszabbítása mellett például az, hogy a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész döntheti el, mely bíróság az illetékes. Az LB bírái azt is kifogásolták, hogy a törvényjavaslat szűkíti a nyomozás során hozott egyes határozattípusok elleni panaszjogot.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, ha még nem történt vádemelés.