Mégsem lehet indoklás nélkül elküldeni a köztisztviselőket

Vágólapra másolva!
Módosította a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt a parlament, így ismét indokolni kell a köztisztviselők felmentését. A törvény június elején lép hatályba. A parlament arról is döntött, hogy adókedvezményt kap, aki befizet az államadósság elleni alapba.
Vágólapra másolva!

Ismét indokolni kell a kormánytisztviselők és a köztisztviselők felmentését, akik méltatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek. Az Országgyűlés hétfőn a Fidesz-KDNP szavazataival fogadta el a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását. Ez azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást. Az új jogszabály alapján a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani, hogy indoka valós és jogszerű.

A legtöbb rendelkezését tekintve június elején hatályba lépő törvény rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták.

Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt. A módosítás megteremti a jogviszony megszüntetésével szembeni belső jogorvoslat lehetőségét azzal, hogy 2012. január 1-jével létrehozza a kormánytisztviselői döntőbizottságot.

A parlament döntött arról is, hogy adókedvezmény jár azoknak, akik befizetnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba. A befizetett összeg csökkenti a személyijövedelemadó-alapot, a vállalkozások pedig költségként számolhatják el azt. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte javaslatot az Országgyűlés 280 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el. Az alap létrehozásáról április elején döntött a kormány egy társadalmi kezdeményezés mellé állva, ugyanis az alapot egymillió forintos kezdőtőkével Rédly Elemér győri katolikus plébános indította.