Felsorolta a kormány, mi kell a tisztviselők kirúgásához

Benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot, amely a kormány- és köztisztviselők elbocsátásának szabályozását tartalmazza. Erre azért kényszerült, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást.

Mivel az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes a kormánytisztviselők és köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátása, ezért a kormány kidolgozta a felmentési okokat. Az erről szóló törvénymódosító javaslatot Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter nyújtotta be az Országgyűlésnek. (Pdf formátumban itt érhető el a dokumentum.)

A felmentési okok szabályozásával, illetve a javaslatban említett Kormánytisztviselői Döntőbizottság 2012. január 1-i felállásával "a kormánytisztviselők, valamint a köztisztviselők az alkotmánynak megfelelően hatékony jogvédelmet kapnak" - állt a törvény indoklásában.

A törvényjavaslat szerint felmenthető lesz egy kormánytisztviselő, ha az adott szervben a költségvetési fejezetet irányító döntése alapján "létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség". Akkor is felmenthető lesz valaki, ha megszűnik az intézmény adott tevékenysége, amelyben foglalkoztatták, vagy ha átszervezés miatt fölöslegessé válik munkaköre, illetve, ha nyugdíjasnak minősül.

A kormánytisztviselői jogviszonyt akkor kell felmentéssel megszüntetni a javaslat szerint, ha az adott személy hivatalára méltatlanná válik, munkavégzése nem megfelelő, egészségügyi okok miatt a feladatra alkalmatlan vagy ha vezetőjének bizalmát elveszti. Fel kell menteni akkor is, ha a kormánytisztviselő kéri a munkakörében, illetve a munkavégzés helyében beállt változás miatt (amit a jogszabályterv külön részletez). Felmentendő akkor is a tisztviselő, ha nyugdíjba vonul.

A méltatlanságot így határozza meg a törvényjavaslat: az adott személy munkavégzésével, vagy akár azon kívül, olyan magatartást tanúsít, amellyel a beosztás tekintélyét, a munkáltató hírnevét, "illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat" rombolja. "Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi" - fogalmaz a tervezet.

Bizalomvesztésnek az minősül a tervezet szerint, ha a kormánytisztviselő a meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget. "A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet" - olvasható a törvénytervezetben.

A törvényjavaslat létrehozná a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot, amely az elbocsátások miatti jogviták rendezésére szolgálna, de ennek döntései megtámadhatók lennének a bíróságon.

A javaslat azt is szabályozná, hogy bizonyos feltételek együttes fennállása esetén a munkáltató egyoldalúan módosíthatja a tisztviselő munkakörét és munkavégzésének helyét. Ilyen feltétel, hogy az új munkakörnek meg kell felelnie a foglalkoztatott végzettségének, de az is, hogy a tisztviselő tömegközlekedési eszközzel két óránál többet ne utazzon a munkába és vissza (10 éven aluli gyereket nevelőknél másfél óra).

Feltétel az is, hogy a tisztviselő beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményére tekintettel aránytalan sérelem nem érheti. Az utolsó feltétel, hogy az új munkakör az államigazgatási szervnél, vagy az irányítása alá tartozó szervnél van.