Sokan kényszerülhetnek alkotmánybírósági harcuk feladására

Vágólapra másolva!
Mi lesz azzal a rengeteg beadvánnyal, amely feltornyosult az Alkotmánybíróság előtt az elmúlt húsz évben? Az [origo] információi szerint a kormánypártok köreiben és az Alkotmánybíróságon sincs megoldás a problémára, amelyet az új alaptörvény elfogadása vet fel. A testület előtt vannak olyan nagy horderejű ügyek, mint például a médiatörvény és a magánnyugdíjpénztári pénzek elvonása.
Vágólapra másolva!

Egyelőre sem a Fidesz vezetése, sem az Alkotmánybíróság (Ab) nem foglalkozott azzal az [origo] információi szerint, hogy mi lesz azoknak az utólagos alkotmánybírósági beadványoknak a sorsa, amelyeket az Ab nem tud elbírálni január 1-ig, vagyis az új alaptörvény várható hatályba lépéséig.

Ennek jelentőségét az adja, hogy az új alaptörvény már nem teszi lehetővé, hogy bárki utólagoson támadjon meg törvényeket az Ab előtt. Pedig a testület elé érkező beadványok jelentős többsége, több mint négyötöde ilyen típusú panasz, ráadásul a testület több fontos döntését ilyen beadvány - úgynevezett "actio popularis" - nyomán hozta meg. Ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről szóló 1990-es ítélet is. A jövőben állampolgárok csak konkrét ügyekben tudnak egy-egy jogszabály miatt az Ab-hez fordulni, vagyis bizonyítaniuk kell az érintettségüket.

Január elsejéig az Ab várhatóan az összes "actio popularisban" nem tud ítéletet hozni, miközben az új alaptörvény az ilyen jellegű panaszokról nem is rendelkezik. Így kérdéséses, hogy mi lesz ezeknek a sorsa.

Időt hagyhatnak az Ab-nek

Gulyás Gergely fideszes képviselő - az alaptörvényt szövegező háromtagú bizottság tagja - az [origo]-nak azt mondta: egyelőre nem született döntés arról, hogy mi legyen ezeknek a beadványoknak a sorsa. Hozzátette: a kérdést várhatóan az Ab-ról szóló, új törvény fogja majd szabályozni, amely még idén megszületik. A törvény elfogadása azért is sürgős, mert az új alaptörvény több ponton is átszabná az Ab működését, növelné a testület létszámát, illetve az elnököt nem az Ab-tagok, hanem a parlament választaná meg.

Több, az Ab működését közelről ismerő forrás is azt mondta az [origo]-nak, hogy a testület tagjai formálisan egyelőre nem foglalkoztak azzal, hogy az új alkotmány életbe lépése után mi lesz ezeknek a beadványoknak a sorsa. Ennek oka, hogy a források szerint maga az Alkotmánybíróság is arra számít, hogy a parlament fog dönteni a kérdésben. Az egyik forrás az [origo]-nak azt mondta: csodálkozna azon, ha a parlament nem állítaná le ezeknek a beadványoknak az elbírálását, az utólagos normakontroll intézményének szűkítéséből ugyanis szerinte ez következik. Egy neve elhallgatását kérő fideszes képviselő viszont azt mondta: arra számít, hogy a jogszabály egy meghatározott időt fog biztosítani az Ab-nek arra, hogy a bennragadt beadványokat elbírálja.

Bonyolíthatja a helyzetet az is, hogy beadványokat január elseje után már egy új alaptörvényhez viszonyítva kell elbírálni, ami számos ponton eltér a jelenleg hatályos alkotmánytól. Többek között az alapjogokra vonatkozó rész is változott. Amíg a jelenleg hatályos alkotmányban például az szerepel, hogy mindenkinek "a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez" van joga, addig az új alaptörvény változatába ettől enyhébb megfogalmazás kerül, miszerint "mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez". Az Ab pedig számos esetben az alapjogokból vezette le az ítéleteit.

A bíróság működését ismerő egyik forrás szerint ezt a problémát úgy hidalhatják át, hogy a panaszosokat megkeresi a testület, hogy az új alkotmány életbelépése után is fenntartják-e panaszukat, illetve beadványkiegésztést kérhetnek a panaszosoktól, hogy bizonyítsák az érintettségüket.

Elhúzódó kényes ítéletek

Közben továbbra sem lehet tudni, mikor születhet alkotmánybírsági döntés azokról a törvényekről, amelyek miatt a legtöbb bírálat érte az Orbán-kormányt. Egy, az Ab működését ismerő forrás az [origo]-nak azt mondta: a magánnyugdíj-pénztári pénzek elvonása esetében a testület továbbra is azt vizsgálja, hogy van-e hatásköre eljárni az ügyben. Egy tavaly novemberi alkotmánymódosítás miatt ugyanis a testület nem tárgyalhat a költségvetési és adótörvényekről, kivéve, ha azok alapjogokat sértenek.

A hatásköri értelmezéssel múlt heti ülésén foglalkozott az Ab, a következő hetekben pedig újra napirenden lesz a kérdés - mondta az [origo]-nak az egyik forrás, aki azt nem tudta megmondani, hogy mikor születhet határozat az ügyben. Mindössze annyit közölt, hogy egyelőre nem egységes az Ab abban, hogy jogosult-e a testület ítéletet hozni a magánnyugdíj-pénztári elvonásokról.

Szintén vizsgálja az Ab a médiatörvényt, amely miatt Magyarországon és külföldön is hevesen bírálták a kormányt. Egy, az Ab működésére rálátó forrás szerint nem valószínű, hogy a médiatörvényről nyár előtt megszületik a testület ítélete.