Függetlenségüket siratják az új alkotmánnyal az ombudsmanok

Felháborodva fogadta az [origo] információi szerint a Fidesz alkotmánytervezetét az ombudsmanok többsége, a koncepció szerint ugyanis a jelenlegi négy, egyenrangú biztos helyett csak egy maradna meg. A változás győztese az egybiztosos rendszert már régóta szorgalmazó Szabó Máté állampolgári biztos lehet, a többiek viszont a nehezen kiharcolt ombudsmani függetlenség elvesztésétől tartanak.

"Nem tudom, tudják-e, hogy milyen nemzetpolitikai öngólt sikerülne rúgni ezzel a dologgal. Tudják-e, hogy azzal, ha Magyarországon megszüntetjük a független, parlament alá tartozó kisebbségi jogvédelmet, milyen jogi és erkölcsi alapunk lesz például a határon túli magyar közösségek esetében bármilyen jogvédelemre?" - ilyen indulatos mondatokkal kommentálta tavaly novemberben a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága előtt Kállai Ernő kisebbségi ombudsman azokat a kormánypárti terveket, amelyek az ombudsmani rendszer jelentős átalakítására, a független biztosok számának szűkítésére vonatkoztak.

A Fideszt és a KDNP-t azonban a szerdán közzétett alkotmánytervezet szerint nem térítették el ezek a kritikák korábbi szándékuktól. A tervezetben az szerepel, hogy a jelenlegi négy ombudsman helyett (általános, adatvédelmi, jövő nemzedékeket képviselő és kisebbségi) már csak egyet, az úgynevezett alapvető jogok biztosát említi a szöveg, aki maga nevezi meg helyetteseit és aki "különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére". Az adatvédelmi ügyeket a biztosi hivatal helyett egy önálló adatvédelmi hatósághoz telepítené a tervezet.

Az átalakítási elképzeléseken nemcsak Kállai Ernő háborodott fel, de a biztosi hivatalból származó információink szerint "rosszul fogadta" a kezdeményezést a jövő nemzedékek ombudsmanja, Fülöp Sándor is. A 2008-ban, hosszú évek politikai csatái után, és nagy részben Sólyom László akkori köztársasági elnök közbenjárására létrehozott biztosi poszt megszüntetése azért is meglepő, mert az alaptörvény-tervezet több pontján is hivatkozik a jövő nemzedékek érdekeire és az irántuk érzett felelősségre.

Hatékonyabb struktúra kell?

A biztosok többsége információink szerint azért is fel van háborodva, mert állításuk szerint a tervezet véglegesítése előtt velük egyszer sem egyeztettek. "Valóban nem egyeztettünk most a véglegesítés előtt, de informálisan, ha máshonnan nem, az előkészítő bizottság tevékenységéből, tájékozódhattak arról, hogy mi várható" - mondta az [origo]-nak egy, a koncepció kidolgozásában jelentős szerepet vállaló kormánypárti képviselő, aki szerint a hatékonyabb struktúra és hatékonyabb ügyelosztás érdekében kell változtatni a rendszeren.

"Indokolatlan és aránytalan, hogy miközben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ki sem látszik a munkából és majd 4000 panasszal kell foglalkoznia évente, addig a kisebbségi és a környezetvédelmi ombudsmannak csak néhány száz ügyet kell kezelnie. A számok egyszerűen azt mutatják: nincs szükség a külön hivatalukra" - magyarázta a politikus.

Az átalakítás szerinte ugyanakkor nem a személyek ellen szól: a tervek szerint átmeneti rendelkezésekben rögzítenék, hogy a főbiztos Szabó Máté mandátumának 2013-as lejártáig az új beosztásban dolgozhatna tovább mindegyik biztos, az adatvédelmi ombudsman pedig a területtel foglalkozó új hatóság élére kerülne. (Az alkotmánytervezet eleve a biztos megbízásának végéhez köti helyettesei megbízását).

Más kérdés, hogy az érintettek vállalnák-e ebben a formában a folytatást. Az adatvédelmi biztos az [origo]-nak például egyértelmű nemmel felelt erre a kérdésre. Jóri András adatvédelmi biztos a Fidesz terveiről az [origo]-nak azt mondta: Az indokolt, hogy az adatvédelmi biztos hatósági jellegű, bírságolási jogkörei bővüljenek. Azt azonban nem tartja jó megoldásnak, hogy úgy ad pluszjogokat az alkotmánytervezet, hogy közben csökkenti az intézmény függetlenségét.

"A "független hatóság" a szövegben jól hangzik, de az eddigi gyakorlat szerint a különböző hatóságok elnökeit a kormányfő nevezi meg, ez pedig - főként politikailag kényes ügyekben - óhatatlanul is aggályokat vet fel" - mondta az ombudsman. Az adatvédelem valamint az információszabadság és adatnyilvánosság kérdéseit Jóri András szerint továbbra is országgyűlési biztosi hatáskörben kellene tartani, már csak azért is, mert egy, a közigazgatás részeként működő hatóságnak szerinte nincs meg az a fajta jogvédő funkciója, ami a biztos tevékenységének egyik legfontosabb eleme. "Nem parlament által választott tisztségviselőként, nem vállalnám a további munkát" - jelentette ki az ombudsman.

Szabó Máté örülhet a változtatásoknak

Az egyetlen, aki örülhet az átalakításnak, az az állampolgári jogok jelenlegi biztosa, Szabó Máté, ő azonban egyelőre nem akart nyilatkozni. Két éve ugyankkor - biztostársai körében nem kis felháborodást keltve - saját maga állt elő egy, az alkotmánytervezetben szereplővel csaknem megegyező átalakítási koncepcióval. A Népszabadságban "Egy a biztos" címmel publikált akkori terveiben az ombudsman a válságra és gazdaságosságra is hivatkozva érvelt az egybiztosos rendszer mellett. Az írás miatt egyébként azóta is tartó feszültség van Szabó és a többi biztos között. A kisebbségi ombudsman például azt mondta akkor a tervről, hogy "annyira szánalmas, hogy úriember nem minősíti", de a többiek - Fülöp Sándor és Jóri András is minimálisra szorítják, illetve kerülik a kapcsolatot azóta Szabóval.

"Uniós példa" és egy régi biztos kritikája

Az állampolgári jogok biztosa ettől függetlenül a rendszer egyszemélyesítésének előnyeit taglalta novemberben az alkotmány-előkészítő bizottságnak küldött levelében is. Ebben korábbi érvei, valamint az átláthatóság és az állampolgárok könnyebb eligazodása mellett Szabó azzal igyekezett igazolni a változtatás létjogosultságát, hogy "a biztosok fő fegyvere a nyilvánosság és a személyes tekintély, a testületi szervek működésében azonban a személyiség nehezen "jön át", vagyis az intézmény súlyát gyengíti, ha az nem köthető egyetlen személyhez."

Az egybevágó elképzelések ellenére több, az alkotmány előkészítésében részt vállaló, az [origo] által megkérdezett kormánypárti képviselő is tagadta, hogy Szabó hatással vagy befolyással lett volna az alaptörvényben megjelent elképzelésekre. "49 európai államban, 40-ben csak egy ombudsman van. Követtük az uniós példát" - állította a Fidesz képviselőcsoportjának egyik vezető beosztású képviselője.

"Egy megbízható ombudsmant kinevezni és az ő beosztottaivá tenni a többit, nagyon súlyosan sérti a '89-es demokrácia eszméit" - kommentálta a kormánypártok terveit Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. Szerinte az új rendszerben "elég lesz, ha egy "megbízható" főbiztost nevez ki a mindenkori kormánypárt és onnantól kezdve egy kézből irányíthatja, kvázi megbéníthatja a jogvédelmet. Az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos ügyek önálló hatósággá alakítását Majtényi szintén aggályosnak nevezte: a közigazgatáson belüli függetlenség Magyarországon jelenleg szerinte ugyanis illúzió, a szervezet és vezetője vélhetően szintén a politikai hatalomnak lesz alárendelve, pedig az információszabadság képviselőjének a mindenkori hatalom érdekeit állítása szerint "hivatalból sértenie kell".