A magyar alkotmányozásról kérdeztek EP-képviselők Brüsszelben

A magyar alkotmányozásról tartottak közmeghallgatást az Európai Parlament székházában. Az európai képviselők kérdéseket tettek fel a magzatvédelem, az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, a férfi-nő kapcsolat, a gyermekek után járó szavazat, de még az "Isten, áldd meg a magyart" sorra vonatkozóan is. A meghallgatáson Szájer József fideszes és Szili Katalin volt szocialista politikusok is felszólaltak.

Szájer József és Szili Katalin is előadást tartott a magyar alkotmányozás témájának szentelt keddi közmeghallgatáson az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában.

A rendezvényt az EP magyar néppárti csoportja szervezte, és a két említett politikus mellett előadóként megszólalt Schöpflin György néppárti EP-képviselő, Carlo Casini, az EP alkotmányügyi bizottságának olasz néppárti elnöke, valamint Trócsányi László volt alkotmánybíró, párizsi magyar nagykövet.

Schöpflin György az MTI szerint Bokros Lajos EP-képviselővel került szópárbajba, aki azt mondta az alkotmánykoncepcióról, hogy az teljességgel szakít az eddigi alkotmánnyal. Schöpflin "címeres marhaságnak" nevezte Bokros állítását.

A magzatok védelmének elvéről szóló vitában Schöpflin hangsúlyozta, hogy az nem az abortusz tilalmát jelenti. Liberális EP-képviselői felvetés nyomán Szájer is bekapcsolódott az erről szóló vitába, és hangsúlyozta, hogy a magzatvédelem az állam gondoskodási kötelezettségében ragadható meg, abban, hogy például egészségügyi intézményeket kell működtetnie.

Több EP-képviselő feszegette a vitában az alkotmánybíróság jogkörével kapcsolatos kérdéseket, illetve az Európa Tanács Velencei Bizottságának bírálatokat is tartalmazó véleményét. Kérdés hangzott el a határokon túl élő magyarokért való felelősségvállalással kapcsolatban is. Szájer József erre válaszul hangsúlyozta, hogy ez nem új kitétel, és semmilyen módon nem kapcsolódik hozzá irredentizmus.

Egy liberális EP-képviselő azt kifogásolta, hogy a tervezet kizárólag férfi és nő kapcsolatában határozza meg - szerinte - a család fogalmát. Szájer pontosított, miszerint ez a házasság, és nem a család definíciójánál szerepel.

A gyermek után járó szavazati jog elképzelését illetően - amivel szemben felhozták, hogy az sérti az "egy ember, egy szavazat elvét" - Szájer közölte, hogy a visszaküldött lakossági kérdőívek tanúsága szerint az elképzelést a többség elutasítja, amit ő nagyon sajnál. Kifejtette, hogy nem valakinek a plusz szavazati jogáról lett volna szó, hanem arról, hogy a gyermeket is állampolgári alapon megillető szavazati jogot a szülő gyakorolhatta volna.

Az alkotmánytervezet preambulumának kezdő mondatához egy képviselő azt a megjegyzést fűzte, hogy az Istenhez szóló fohász gyönyörű dolog mindaddig, amíg az fohász, ha azonban az alkotmányban szerepel, akkor szerinte felmerül az állam és az egyház szétválasztásának kérdése. Szájer tájékoztatta a képviselőt arról, hogy valójában a magyar himnusz első soráról van szó.

A meghallgatáson részt vevő Szili Katalin szerint Magyarországon ökoszociális piacgazdaságot kell teremteni, és az általa benyújtott alkotmánytervezet ezért nagy hangsúlyt helyez a szociális és a környezeti kérdésekre. Mint megjegyezte, szerinte az alkotmánynak nem csupán az egészséges környezethez való jogot kell deklarálnia, hanem azt is le kell szögeznie, hogy az államnak kötelessége gondoskodni az épített és a természeti környezet megóvásáról. A szociális biztonsághoz való jogról szólva elsősorban a munkához jutás fontosságát emelte ki.

A volt szocialista politikus kitért arra is, hogy kétkamarás parlamentet javasol, mert úgy véli, helyes lenne parlamenti fórumot biztosítani a korporatív jellegű második kamarában számos társadalmi tényezőnek. Szili úgy vélekedett, hogy helyes lenne népszavazással megerősíteni az új alkotmányt.