Így alakítanák át a kormánypártok az országot - Itt az új alkotmány tervezete

Lázár János, alkotmány
Vágólapra másolva!
Elkészült a Fidesz és a KDNP alkotmánytervezete, amely átnevezné az országot, hitet tesz a házasság és a gyerekvállalás védelme mellett, és tiltja az államadósság növelését. A tervezetet csütörtökön tárgyalja meg a Fidesz és a KDNP frakciója, és várhatóan hétfőn terjeszti a parlament elé Lázár János és Harrach Péter. Ismerje meg a szöveget!
Vágólapra másolva!

Elkészült a Fidesz és a KDNP alkotmánytervezete - jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerdán délután. A szöveget szerdán kaptak meg a két párt képviselői is, és várhatóan a csütörtöki frakcióülésen fogják megtárgyalni, és hétfőn kerülhet a parlament elé. A teljes szöveget letölthetik erről a linkről, cikkünkben pedig ismertetjük tervezet tartalmát.

A tervezet szerint az új alkotmány négy részből állna. Az első fejezet címe még kérdéses: a Nemzeti hitvallás vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával. A negyedik, Az állam címet viselő rész pedig az államszervezetről szól.

A részeket a Himnusz első sora, az "Isten, áldd meg a magyart" vezeti be.

Nemzeti hitvallás / Nemzeti nyilatkozat

Az első résznek egyelőre két címe is van, arról, hogy utóbbi végül is melyik elnevezést kapja a kettő közül, szintén csak a csütörtöki frakcióülésén döntenek a képviselők, de információink szerint az előbbinek van nagyobb támogatása a frakcióban és azt részesítené előnyben a tervezetet megszövegező háromtagú bizottság, illetve maga Orbán Viktor miniszterelnök is.

"Mi, a magyar nemzet tagjai az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit." - így kezdődne maga a bevezető, amely egyben az alkotmánytervezet első fejezete. A másfél oldalas "nemzeti hitvallás" a továbbiakban kiemeli a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, vállalja, hogy a nemzet ápolja és óvja a magyar kultúrát, a Kárpát-medence értékeit, ugyanakkor tiszteli más népek kultúráját és szabadságát és együttműködésre törekszik a világ minden nemzetével.

Az emberi lét alapjának a folytatásban az emberi méltóságot nevezi a dokumentum, az együttélés legfontosabb kereteinek pedig a családot és a nemzetet nevezi

A történeti alkotmányra és a szent koronára a szöveg mint Magyarország alkotmányos állami folytonosságának megtestesítőjére tesz utalást, hozzáteszi ugyanakkor, hogy nem ismeri el a történelmi alkotmány idegen megszállások miatti felfüggesztését, sem az 1949-es kommunista alkotmány jogfolytonosságát. Tagadja továbbá a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák alatt elkövetett bűnök elévülését, Magyarország 1944-ben elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását pedig 1990. május 2-tól, az első szabadon választott országgyűlés megalakulásától számítja.

Alapvetés

A második rész elsőként az ország nevét rögzíti: a jelenlegi alaptörvényben szereplő Magyar Köztársaság helyett ebben a formában: Magyarország. A folytatásban azt is deklarálja a szöveg, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, államformája köztársaság, a hatalom forrása pedig a nép, amely hatalmát választott képviselői útján, közvetlenül gyakorolja.

A jelenlegi alaptörvényhez hasonlóan a szöveg rögzíti, hogy az állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik, újdonságként került viszont a tervezetbe, hogy Magyarország "az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért". Később - nyilvánvalóan a kedvezményes honosításra utalva - azt is egyértelművé teszi a tervezet, hogy "sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének a születéstől eltérő eseteit is meghatározhatja".

Egy külön cikkely foglalkozik ezután az ország európai uniós tagságából fakadó jogalkotási mechanizmusával illetve azzal, hogy Magyarország közreműködik az európai egység megteremtésében.

Bekerült a szövegbe az a Schmitt Pál köztársasági elnök által javasolt mondat is, miszerint "Magyarország védi a magyar nyelvet".

Az alapvetések között részletesen leírja a szöveg az ország címerének és zászlajának megjelenését, felsorolja az ország nemzeti ünnepeit és rögzíti, hogy az ország himnusza Kölcsey Ferenc költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

"Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját", illetve támogatja a gyermekvállalást." - írja a KDNP-kezdeményezte elvek alapján a tervezet. Az alapvető értékek között később az értékteremtő munkára és a vállalkozás szabadságára is kitér a tervezet, és rögzíti azt is, hogy az ország "a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik".

A második rész végén a tervezet a jogrendszer alapjának nevezi az alkotmányt és kimondja, hogy annak elfogadásához vagy megváltoztatásához az országgyűlési képviselők legalább kétharmadának támogatása szükséges.

Szabadság és felelősség

Ez a rész az alapvető jogokkal foglalkozik. Többek között ez tartalmazza a magzati élet védelmét, amelyről korábban vita volt a Fidesz és a KDNP között. Erről az olvasható a dokumentumban: "Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg".

A fejezet utal a nyugdíjrendszerre is. Erről azt írja a tervezet, hogy "az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő". Hozzáteszi : törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

Az alkotmánytervezet szerint minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. A nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére honvédelmi kötelezettség írható elő, katasztrófahelyzetre pedig polgári védelmi kötelezettség írható elő. Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátására minden ember gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.

A szavazati jogról szóló cikkelyből kiderül, hogy mégis lehet szó gyermekek utáni szavazatról. Bár az egy hónapja Szájer József által felvetett ötletet korábban több kormánytag is kivitelezhetetlennek, számos képviselő pedig képtelenségnek nevezte, a "jövő nemzedékek érdekére" hivatkozó lehetőség most része az alapvető jogokat soroló fejezetnek.

Az állam

Az országgyűlés

Az országgyűlésről szóló fejezetben újdonság, hogy az államfő feloszlathatja az országgyűlést, ha a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el a parlament. A fejezetben viszont nincs utalás a parlamenti képviselők létszámára, illetve a jelenleginél kisebb létszámú parlamentre.

Az államfő

A köztársasági elnökről szóló rész a jelenleg hatályban lévő alkotmányhoz képest terjedelmesebben foglalkozik az államfőre vonatkozó szabályokkal, de a fejezet ugyanazzal a mondattal kezdődik: "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett." Az alkotmánytervezet felsorolja, hogy milyen tisztségekre van kinevezési és jelölési joga az államfőnek, és szerepel a tervezetben az is, hogy például a miniszterek, egyetemi tanárok, nagykövetek kinevezését megtagadhatja, ha "a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné". Emellett szerepel az is a tervezetben, hogy a kitüntetések és díjak adományozását is megtagadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy ez az alkotmány értékrendjét sértené. (Sólyom László korábbi államfőnek voltak kitüntetések miatt konfliktusai az akkori kormánnyal.)

A köztársasági elnök feladat- és hatáskörei között van az országgyűlés feloszlatása is, a tervezet más részeiből azonban kiderül, hogy ez egy erősen korlátozott jogkör. Az államfő ugyanis csak akkor dönthet így, ha az "általa miniszterelnöknek javasolt személyt az országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy az országgyűlés a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el".

Változnak az államfő megválasztásának szabályai is. Az első szavazási fordulóban a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges ahhoz, hogy valakiből államfő lehessen. Ha ez eredménytelen, akkor második fordulót tartanak, amelybe már csak a két legtöbb voksot kapó jelölt kerülhet be (szavazategyenlőség esetén azokra lehet voksolni az újabb körben, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták). A második körben az nyerheti el az államfői posztot, "aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta". Mindez változást jelent a hatályos szabályozáshoz képest, amely szerint az első két fordulóban kétharmados többségre van szükség, és csak a harmadikban elegendő a képviselők több mint felének a támogatása.

A kormány

A kormány megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok nem jelentenek komoly változást. A tervezet kimondja, hogy a kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök megbízatása is véget ér. Ez normál esetben akkor történik meg, ha megalakul az újonnan megválasztott országgyűlés, de a parlament tagjai meg is buktathatják a kormányfőt. Megmarad azonban az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye, amelynek lényege, hogy nem elég, ha a parlament többsége kifejezi bizalmatlanságát a kormányfővel szemben, de egyúttal meg is kell választania az új miniszterelnököt.

Az Alkotmánybíróság

Több ponton is változnának az Alkotmánybíróságra (Ab) vonatkozó szabályok. Az alkotmánybírákat továbbra is a parlament választaná kétharmados többséggel, de a jelenlegi 9 helyett 12 évig lehetnének hivatalban. A tervezet szerint az Ab elnökét nem a bírák választanák, hanem az országgyűlés. Az elnök alkotmánybírói megbízatásának végéig maradhatna posztján.

Nem szűnne meg az a lehetőség, hogy az Ab megsemmisítsen már hatályban lévő, alkotmányellenesnek talált törvényeket, viszont a tervezet alapján nem lehetne korlátlanul a testülethez fordulni. A tervezet úgy fogalmaz: az Ab "felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés alkotmányosságát". Ez azt jelenti, hogy csak konkrét ügyekben járhat el a testület.

Az előzetes várakozásokkal szemben benne maradt az alkotmánytervezetben az a korlátozás, amelyet tavaly novemberben illesztettek a jelenlegi alaptörvénybe. E szerint az Ab nem vizsgálhatna és semmisíthetne meg költségvetésről, adókról, vámokról és illetékekről szóló jogszabályokat, csak akkor, ha az ellentétes az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságával vagy a magyar állampolgársághoz fűződő jogokkal.

Változna az úgynevezett előzetes normakontroll lehetősége. Jelenleg csak a köztársasági elnöknek van jogköre arra, hogy egy törvényt a kihirdetése előtt az Ab-hoz küldjön. Az új alkotmány tervezete szerint ezt - még a parlamenti zárószavazás előtt - kérhetné a törvény kezdeményezője, a kormány vagy az országgyűlés elnöke is. Erről az indítványról az országgyűlés a zárószavazás után döntene, és ha elfogadják, a törvény kihirdetés helyett az Ab-hez került "alkotmányossági vizsgálatra".

Ez a megoldás a mindenkori kormánytöbbség kezébe adna új eszközt. Az országgyűlési többség ugyanis maga küldhet a testülethez például az ellenzék által élesen támadott törvényeket, hogy így bizonyítsa: az megfelel az alkotmány előírásainak. Az Alkotmánybíróságnak ebben az esetben - illetve ha a köztársasági elnök kért normakontrollt - az alaptörvény tervezete szerint 30 napja lenne a vizsgálatra.

Az alapvető jogok biztosa

Gyökeresen átalakítja a tervezet az országgyűlési biztosok jelenlegi struktúráját, az eddigi négy (általános, adatvédelmi, jövő nemzedékeket képviselő és kisebbségi) ombudsman helyett a szöveg már csak egyről, az úgynevezett alapvető jogok biztosáról tesz említést, aki "különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére". Az ombudsman a tervezet szerint saját maga nevezi meg helyetteseit, ám hogy hányat, arról nincs említés a szövegben.

Közpénzek

Az úgynevezett közpénzügyi fejezet kimondja, hogy az országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, "amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését". Az államadósság az alkotmánytervezet szerint nem haladhatja meg az előző évi bruttó hazai termék (GDP) felét (jelenleg meghaladja a 80 százalékát). Ettől a szigorú szabálytól csak úgynevezett különleges jogrend idején, lehet eltérni, illetve ha a gazdaság "tartós és jelentős visszaesése" következik be.

Az alkotmánytervezet kimondja, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezetnek teljesíthető bármilyen kifizetés, amelynek "tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható". Az alaptörvény egyértelműen rendelkezne arról, hogy "minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával", illetve hogy "a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok".

Az új alkotmány rendelkezne az önkormányzatok hitelfelvételének korlátozásáról is, de csak feltételes módban. E szerint külön törvény előírhatja, hogy egy bizonyos összegnél nagyobb kölcsönfelvételhez vagy más kötelezettségvállalásához a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulása szükséges.

A Magyar Nemzeti Bank, és az Állami Számvevőszék mellett a tervezet a Költségvetési Tanács szerepéről is szót ejt, a nemzeti vagyonnal kapcsolatban pedig kijelenti, hogy azt "csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembe vétele mellett" illetve hogy "nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható."

Egy sorban foglalkozik az adókkal és a nyugdíjakkal is a tervezet: a közteherviselésről és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól eszerint "a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény rendelkezik."

Az önkormányzatok

A helyi közhatalom letéteményeseinek a jelenlegi alaptörvényhez hasonlóan az önkormányzatokat nevezi a tervezet, hozzátéve, hogy a rájuk vonatkozó alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Az önkormányzatok hatáskörekének és igazgatási rendjének meghatározásán túl a tervezet szót ejt a közigazgatási rendszer év eleji változásáról is, miszerint a helyhatóságok törvényességi felügyeletét a kormányhivatalok látják el.

A helyi képviselőtestületet a polgármester vezeti - írja a tervezet, a jelenlegi megyei közgyűlést azonban új, pontosabban régi néven: vármegyeként, a megyei kormányhivatalt pedig vármegyei kormányhivatalként említi.

Az önkormányzati választásokra vonatkozó jelenlegi szabályokkal ellentétben, miszerint a helyhatósági választást az előző általános választást követő negyedik év októberében kell megtartani, a tervezet már nem rögzít hónapot a választáshoz, a 4 éves ciklust azonban öt évesre bővíti ki.

A bíróságok

A bíróságokról viszonylag szűkszavúan ír a tervezet. Nem szerepel benne például a bírósági szintek (városi és megyei bíróság, ítélőtábla) felsorolása, csak az, hogy a bírósági szervezet többszintű, a legfőbb szerv a Kúria (amit ma Legfelsőbb Bíróságnak hívnak). A bíróságok igazgatásának rendszerét sem részletezi az alkotmánytervezet, csak annyi szerepel benne, hogy abban "a bírói önkormányzati szervek" is közreműködnek. A bírósági szervezetről külön sarkalatos törvényben kell rendelkezni, így egyelőre nyitva maradt a kérdés, hogy megmarad-e a jelenlegi Országos Igazságszolgáltatási Tanács.

A honvédség és a rendvédelmi szervek

A honvédségről, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló cikkely szerint a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok működését is a kormány irányítja.

A tervezet szerint az alkotmány végén név szerint, de "címek, rangok, párt és egyéb megjelölések nélkül" fel fogják sorolni az összes olyan képviselőt, akik "Isten és ember előtti felelősségük tudatában" igennel szavaztak a törvényre. "Legyen béke, szabadság és egyetértés" - a terv szerint ezzel a múlt év májusában elfogadott nemzeti együttműködési nyilatkozatból ismert fordulattal zárul majd az alkotmány.