Ruhagyártó cég segített beilleszkedni az MNV gazdasági főnökének

Nem akarta felizgatni dolgozóit, feltehetően ezért kötött szerződést két hónappal a munka megkezdése után egy céggel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, még 2009-ben. A szerződés szerint a cég segített kiválasztani és tréningezni a vagyonkezelő új gazdasági igazgatóját, az Állami Számvevőszék azonban azt állapította meg, hogy az elvégzett munka és az azért fizetett pénz nem állt arányban egymással. Az új igazgató beilleszkedését egy másik cég is segítette, amelyik a cégadatbázis szerint felsőruházat-gyártással foglalkozik.

Egy felsőruházatot gyártó betéti társaságot és egy tanácsadó céget is felkért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezetése még 2009 elején, hogy segítsenek kiválasztani és pályára állítani a vagyonkezelő egyik fontos vezetőjét, a gazdasági igazgatót. Az MNV a két cégnek összesen 5,7 milliót fizetett a munkáért, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint fölöslegesen, ráadásul aránytalanul sok pénzért végzett el a két cég.

A gazdasági igazgatói poszt az után üresedett meg, hogy az azt betöltő Lantos Béla, az [origo] információi szerint 2008 végén összekülönbözött az MNV vezetésével. Az [origo] egy névtelenséget kérő, de az ügyet jól ismerő forrásból úgy tudja, Lantos tisztázni szerette volna a magyar állam tulajdonában lévő moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának néhány zavaros részletét, ami konfliktust váltott ki közötte és az MNV akkori vezetése között. Az épület zavaros eladása miatt 2009-ben nyomozás indult, a történettel az [origo] számos cikkben foglalkozott, ezeket itt olvashatja.

A Lantos utódjának keresésére kötött szerződésekre a számvevőszék hívta fel a figyelmet, az ÁSZ jelentéséből azonban a szerződések tartalma nem derült ki. A szerződéseket az MNV az [origo] rendelkezésére bocsátotta. A szerződéseket Lantos utódjának keresésére, illetve beilleszkedésének megkönnyítésére kötötte az MNV a cégekkel.

Felsőruházat készítése, kis tőkéből

Az egyik szerződés szerint az MNV a Ghanima Bt.-t azzal bízta meg, hogy segítséget nyújtson a gazdasági igazgatói munkakör átadás-átvételében. A szerződésből nem derül ki, hogy ez pontosan milyen munkát jelentett. Mindössze az olvasható a hatoldalas dokumentumban, hogy a cég a megállapításait egy jelentésben fogalja össze, ezért pedig 2 millió 232 ezer forint + áfára jogosult. A szerződést az MNV részéről Tátrai Miklós, a vagyonkezelő akkori vezérigazgatója írta alá 2009. január 2-án.

A cég elvégzett munkáról szóló jelentését az MNV kérésünk ellenére sem hozta nyilvánosságra, mivel az MNV szerint ez döntést előkészítő anyag, amely tíz évig nem nyilvános. Az Opten céges adatbázis szerint a Ghanima fő tevékenysége a "felsőruházat-gyártás". A cég 2007-ben 3,1 millió forintos árbevételt ért el. Egy évvel később rosszabbul ment a felsőruházat gyártása, a Ghanimának az Opten szerint egyáltalán nem volt bevétele, 2009-ben pedig kicsit kevesebb mint 7 millió forintos bevételt szerzett. A Ghanima nevet 2008 végén vette fel, előtte Konyhás és Mészi Bt.-nek hívták a céget.

Szerettük volna megkérdezni, hogy a Ghanima milyen tanácsokkal látta el az MNV-t. Az Opten szerint a cég ügyvezetői posztját betöltő Mészárosné Peredy Gabriellát szerda délelőtt sikerült elérnünk, aki visszahívást kért a munkatársunktól, később azonban már nem vette fel a telefonját. Mészárosné a Ghanima mellett máshol is dolgozik, jelenleg a Magyar Posta Zrt. pénzügyi ágazati igazgatója - mondta az [origo]-nak a Ghanima korábbi beltagja, Mészárosné Peredy Gabriella férje.

Az ÁSZ jelentése szerint a Ghanimával kötött megbízási szerződésre nem volt szükség, a munkát az MNV is elvégezhette volna.

Januártól érvényes szerződés márciusban megkötve

Az MNV egy másik szerződést is kötött Lantos pótlására, ezt a Dr. Telkes Vezetői Tanácsadó Kft.-vel. A szerződés célja az volt, hogy a tanácsadó kft. találja meg Lantos utódját, illetve nyújtson számára vezetői tanácsadási szolgáltatást. A tanácsadási munka a szerződés szerint hat héten át tartott, heti egy alkalommal, ülésenként legfeljebb 120 percen át. A cég 3,5 millió forint + áfát kapott a két feladat elvégzéséért. Az [origo] ebben az esetben is kérte az MNV-től, hogy hozzák nyilvánosságra a közpénzből kötött megállapodás során született dokumentumokat, de az MNV ezt is megtagadta, szintén arra hivatkozva, hogy ezek döntést előkészítő anyagok, amelyek titkosak.

Nagy Barbara, a kft. akkori vezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy kilenc jelöltet találtak, végül hármat javasoltak az MNV-nek. Közülük - az MNV tájékoztatása szerint - a befutó Kőrösi Viola lett, akit a kormányváltás után, tavaly nyáron menesztettek az MNV-től.

A Dr. Telkes Kft.-vel kötött szerződést 2009. március 5-én írták alá, de a dokumentum szövege szerint már 2009 január elsejétől érvényes volt. A márciusban aláírt szerződés azért volt már januártól érvényes, mert nem akarták az MNV-ben, hogy kitudódjon, új gazdasági igazgatót keres egy külsős cég - állította az [origo]-nak Nagy, de hozzátette azt is, hogy ez nem a személyes véleménye, hanem kiderül a szerződésből is.

Nagy szerint az új vezetőnek azért kellett tanácsokat adni, mert az MNV-t három elődszervezetből vonták össze, és az akkori elbocsátások, változások nyomán sok feszültség, konfliktus nehezítette a szervezetben a vezetők munkáját. Szerettük volna megkérdezni erről Kőrösit is, ő azonban nem kívánt nyilatkozni. Az ÁSZ jelentése szerint a díjazás és az elvégzett munka nem volt összhangban, a munkát pedig ebben az esetben is el tudta volna végezni az MNV.

A Dr. Telkes Tanácsadó Kft. 2005-től dolgozott a vagyonkezelő elődeinek, illetve magának az MNV-nek. Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos szeptemberben jelentette be, hogy "polipszerű" összefonódások rajzolódnak ki azokból a megvizsgált tanácsadói szerződésekből, amelyeket 2002 és 2010 között állami cégek kötöttek magántársaságokkal. Papcsák szerint nyolcmilliárd forint értékben négy cég - a Telkes Csoport, az IFUA Horváth and Partners Kft., a Develor Tanácsadó Zrt. és a Deloitte Tanácsadó Zrt. - kapott megbízást. Nagy az [origo]-nak azt mondta, hogy nem történtek összefonódások, és hozzátette, a cég az első Fidesz-kormány idején is kapott állami megbízásokat.

Szilvásy megmérette az elégedettséget
Bár az új gazdasági igazgató kereséséhez nem volt köze, az ÁSZ kifogásolta a Consact Kft.-vel kötött tanácsadói szerződést is, amelyet az MNV részéről Szilvásy György humánpolitikai főigazgató írt alá 2009 májusában. Az MNV még márciusban döntött úgy, közbeszerzési eljárást ír ki arra, hogy elégedettségi felmérést készítsenek az MNV partnerei, illetve dolgozói körében, valamint hogy önértékelési rendszert dolgozzanak ki az MNV számára. A legalacsonyabb összegű ajánlatot a Consact nyújtotta be, a munkáért 9,4 millió forint + áfát kapott. Az ÁSZ szerint a munka nem ért ennyit.

Krämer Tamás, a Consact közigazgatási üzletágvezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy nem érti, az ÁSZ miért kifogásolta a szerződést, szerinte a Consact a 80-100 ezer forintos napidíjjal a tanácsadó cégek között az átlagosan elfogadott díj alatti kategóriába tartozik. Szerinte ezt a munkát nem végezhette volna el az MNV, mivel a dolgozók elégedettség-felmérésénél az a szerencsés, ha azt egy külső cég végzi, így ugyanis a dolgozók jobban megnyílnak. Hozzátette, hogy a cég felmérését az MNV felhasználta, ennek részleteiről azonban a titoktartás miatt nem közölhet konkrétumokat.