Hogyan buktak el a korábbi kormányzati spórolási kísérletek?

Az eddigi nyilatkozatok alapján a kormány három éven át összesen 400 milliárd forint körüli mértékben vágná meg az állami kiadásokat. Az ambiciózus tervnek vannak előzményei, a korábbi kormányok is terveztek jelentős takarékossági lépéseket, de ezek nagy része elporladt az egyeztetéseken. Összeszedtük, melyik takarékossági csomagnak mi lett a sorsa.

A múlt héten beszélt először egy kormányzati tisztségviselő arról, hogy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által tavaly novemberben beharangozott, 2011 és 2014 közötti, 600-800 milliárd forintos egyenlegjavulást jelentő költségvetési intézkedések milyen típusúak lesznek. Nátrán Roland helyettes államtitkár azt mondta, a februárban részletesen ismertetendő lépések kétharmada lesz kiadáscsökkentés, ami nagyjából 400 milliárd forintot jelent. Egyelőre annyit tudni, hogy a gyógyszerkasszát, a nyugdíjrendszert, a tömegközlekedést és a munkanélküli-ellátást érintenék a változások, Matolcsy a csütörtöki kormányülés után ehhez annyit tett hozzá, hogy idén néhány tízmilliárd forintos lesz a spórolás, a megtakarított összeg jövőre 300 milliárd forintra, egy évvel később pedig 600-660 milliárd forintra duzzad majd.

A februári bejelentés után következnek majd az egyeztetések és a parlamenti vita, ahol a képviselők módosíthatják majd a kormány elképzeléseit. A kormány és a kormányzó pártok képviselői közötti véleménykülönbségeket mutatja, hogy a gazdaságpolitika gerincét adó idei költségvetéshez több tucat módosító és kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be, illetve fogadtak el a kormánypárti képviselők (ezekről itt és itt olvashat).

Az utóbbi években mindegyik kormánynak volt legalább egy olyan próbálkozása, amellyel igyekezett lefaragni a magyar költségvetés kiadásaiból. A nagyobb intézkedési tervek jelentős része azonban, mire elfogadták őket, alaposan felpuhult. Pedig az elemzők régóta azt mondják, hogy elsősorban ilyen intézkedésekkel, tehát spórolással és nem a bevételek növelésével kell javítani a mérlegen.

A jóléti rendszerváltás következményei

A takarékossági nekibuzdulásokat nem a 2008 őszén Magyarországra is lecsapó gazdasági válság ihlette, a krízis csak még sürgetőbbé tette azt az igényt, hogy Magyarország szedje rendbe a pénzügyeit.

A Medgyessy Péter vezette kormány 2003-ban megkísérelte korrigálni két száznapos programjának negatív költségvetési következményeit. Mint az [origo] korábbi riportjából kiderül, az év elejétől a Pénzügyminisztérium már dolgozott az intézkedéseken. "Olyan kérdések merültek fel, hogy hány egyetemet zárjunk be, illetve hogyan vegyük vissza a még be sem vezetett 13. havi nyugdíjat" - idézte fel egy korábbi minisztériumi dolgozó. Nyáron kiszivárogtak a csomag részletei, a bevételnövelő elemek (áfaemelés, adókedvezmények megszüntetése, szja-csökkentés elhalasztása) mellett kiadáscsökkentőkkel is (bérbefagyasztás a közszférában, a 13. havi nyugdíj első részének csúsztatott kifizetése).

A Pénzügyminisztérium hiába magyarázta, hogy minderre a büdzsében keletkező 550 milliárd forintos lyuk betöméséhez van szükség, a szocialistákon nem ment át a csomag. A frakció elérte, hogy a 13. havi nyugdíj első részét mégis kifizessék már 2003-ban, azt, hogy megmaradjon a lakáshitelek után járó adókedvezmény egy része, és azt is, hogy a távhő kikerüljön a legmagasabb áfakulcs alól.

László Csaba - nem tudta átverni a csomagját

A kudarc nyomán távozó pénzügyminiszter, László Csaba helyét Draskovics Tibor vette át, és hamarosan meghirdetett egy 150 milliárd forint nagyságrendű takarékossági programot. Az összes minisztériumot, valamint a bíróságokat, az Országgyűlést és az ügyészségeket is kisebb-nagyobb mértékű nadrágszíjmeghúzásra kötelező program azonban nem volt olyan mértékű, hogy mélyreható változásokat idézhetett volna elő.

2006-ban Gyurcsány Ferenc második kormánya nem sokkal megalakulása után bejelentette a költségvetés katasztrofális állapota miatt bevezetendő megszorításokat. Ezek nagy többségét adóemelések és különböző kedvezmények megszüntetése tette ki, de akadtak kiadáscsökkentő intézkedések is. A legfontosabb ezek közül a gáz fogyasztói ártámogatásának átalakítása - illetve felváltása célzott szociális alapú támogatással - volt, illetve említést érdemel még a minisztériumok létszámának leszorítása (erre az úgynevezett konvergenciaprogramban külön kötelezettséget vállalt a kormány). A tárcáknál foglalkoztatottak száma 30 százalékkal mérséklődött, és a teljes költségvetési szférában is több tízezres nagyságrendű létszámcsökkentés volt. A közszféra bérbefagyasztása ugyanakkor a KSH adatai szerint nem teljesült, a rendszeres havi jövedelmeknél sem, a különböző juttatásokat is figyelembe véve pedig az emelés ezekben az években meghaladta az 5 százalékot.

A gyógyszerkassza átalakítása részben sikeres volt

Nem takarékossági csomagként, hanem az egészségügyi reform részeként lépett hatályba 2007-ben a gyógyszer-gazdaságossági törvény, amely többek között lehetővé tette, hogy a vény nélküli gyógyszerek egy részét patikán kívül is lehessen árusítani, a gyártóknak licencdíjat kelljen fizetniük az orvos- és patikalátogatók után, illetve hogy ha a beteg azonos hatóanyagú, de drágább gyógyszert akar, akkor sokkal többet kell fizetnie érte, mint az olcsóbbért. Ez a törvény vezette be a vényköteles gyógyszer kiváltása utáni 300 forintos díjat, és a jogszabály megkönnyítette az olcsóbb, generikus készítmények OEP-támogatását is.

A törvény 2007 után több ponton is felhigult: az orvoslátogatói díjra vonatkozó passzusokat az Alkotmánybíróság semmisitette meg másfél évvel a bevezetése után, 2008 decemberében pedig olyan törvényt fogadott el a parlament, amely lehetővé tette, hogy a 2006-ban megszabott összeghatár felett is kaphassanak tb-támogatást bizonyos gyógyszerek. Ezzel ugyan több tb-támogatást élvező gyógyszer közül választhatnak a betegek, de így az orvosok drágább készítményeket is felírhatnak.

A törvény ennek ellenére csökkentette a gyógyszerkiadásokat, hatására egy évtized után sikerült megszüntetni a gyógyszerkassza veszteségességét, jobban elterjedtek az olcsó orvosságok, a felesleges gyógyszerfogyasztást azonban az első évek biztatói jelei ellenére sem tudta visszafogni a jogszabály.

A gyurcsányi 12 pont

2008 őszén Gyurcsány Ferenc "a válság magyarországi hatásainak csökkentésére" 12 pontos intézkedési javaslatot dolgozott ki, amelyben egyebek között az állt, hogy a következő évben a közszférában nem emelik a béreket, a nyugdíjrendszerbe újonnan belépők számára már nem folyósít az állam 13. havi nyugdíjat, a közszférában dolgozók sem kapnak 13. havi juttatásokat, egyúttal a már nyugdíjban részesülők 13. havi juttatását 80 ezer forintban maximálják. Ezenfelül a közszférában dolgozók prémiumainak és egyéb jutalmainak mértékét is visszafogja az állam. Emellett arra utasították az állami vagyonkezelőt, hogy tíz százalékkal csökkentse az állami vállalatok igazgatósági, felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíját, és az állami vállalatok vezetői ne kapjanak jutalmat, prémiumot, 13. havi juttatást.

A csomag csak részben kapott jóváhagyást a parlamenttől. A képviselők név szerinti szavazással elfogadták a 13. havi nyugdíj összegének 80 ezer forintban történő maximálását, de a szakszervezetek kiharcolták, hogy a 13. havi fizetés úgynevezett keresetkiegészítésként, részben vagy egészben megmaradjon - a bruttó 180 ezer forintnál nem többet keresők számára például száz százalékig. A 2009-es költségvetésben e célra 112 milliárd forintot különítettek el, de ez az összeg nem fedezte teljes egészében a megállapodás alapján járó juttatásokat, így a kormány jelezte, hogy a maradékot a tartalékból kell kipótolni.

A Gyurcsány-kormány még 2009 elején, nem sokkal bukása előtt is bejelentett egy jelentősnek tűnő - egyébként nem csak a takarékoskodást célzó - intézkedéscsokrot. A kormányfő közölte, az egyensúly megőrzése érdekében, abban az évben 200 milliárddal, 2010-ben 550 , 2011-ben pedig 650 milliárddal kell csökkenteni az állami kiadásokat.

Már a bejelentés előtt felhígult

A célok között szerepelt a szociális számlák megnyitása, melyek azt lettek volna hivatottak átláthatóvá tenni a szociális segélyekről döntők számára, hogy ki, miért és mennyi segélyt kap. Bejelentették az univerzális támogatások (így a családi pótlék és a szocpol) adózásba vonását - hogy a magasabb jövedelműek kisebb segítséget kapjanak az államtól -, és a miniszterelnök azt is javasolta, hogy a gyedre való jogosultsághoz hat hónap helyett legalább egyéves jogviszony legyen szükség és a hossza a munkaviszony idejétől függjön. A terv azt is tartalmazta, hogy a 13. havi nyugdíjat elveszik a 2009. július 1-jétől nyugdíjba vonulóktól.

Kész tervek voltak a szocpol eltörlésére, a gyed egy évvel való lerövidítésére, a gáz- és távhőkompenzáció megszüntetésére, de a kormány végül nem vállalta a leginkább saját szavazóbázisát sújtó lépéseket. A végül bejelentett csomagot a piacok nagyon kedvezőtlenül fogadták, az elemzők "maszatolásnak" nevezték.

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon - mindketten próbálkoztak

A fenti elképzeléseken is túltett a 2009 áprilisában hivatalba lépő Bajnai-kormány takarékossági programja. Bajnai Gordon bejelentette, hogy két évre befagyasztják a közszféra bruttó bértömegét, felülvizsgálják a 2009. második félévi keresetkiegészítést, egy általános ösztönzőrendszerrel váltják fel a 13. havi illetményt. A nyugdíjrendszert sem kímélték: a nyugdíjkorhatár 65 évre emelésének előre hozása, a 2009-es nyugdíjkorrekció átütemezése, sőt a 2010-es eltörlése, a 13. havi nyugdíj megszüntetése szerepelt a csomagban.

A szociális rendszerben a táppénz 10 százalékos megvágása, a családi pótlék összegének két évre történő rögzítése, a gyed egy évre rövidítése, a szocpol megszüntetése, valamint a távhő-kompenzáció eltörlése következett. Döntés született továbbá arról, hogy felülvizsgálják a tömegközlekedési kedvezményeket, mérséklik a közmédia támogatását, illetve visszanyesik a miniszterek, államtitkárok, állami cégvezetők és fb-tagok fizetését, illetve egyéb juttatásait. A csomag a Gyurcsány-féle lépésekkel együtt 350-400 milliárdos - 2010-re 900 milliárdos - költségvetési megtakarítást jelentett.

A program leglényegesebb elemei nem változtak érdemben. Ebben része lehetett annak is, hogy a kormányt akkor már a koalíción kívülről támogató SZDSZ jelezte, ha felpuhul a Bajnai-csomag, a párt támogat minden, az Országgyűlés feloszlatását kezdeményező indítványt. Igaz, az új kormány a Bajnai-féle intézkedések egyes elemeit visszaállította, például újra három évre emelték a gyes folyósítását.