Messze még a kormány a 48 milliárdos megszorítás végétől

Úgy tűnik, egyelőre nem tudta teljesíteni a kormány azt a tavaly nyári ígéretét, miszerint 48,2 milliárddal lefaragja az állami vállalatok dolgozóinak bérére fordított összeget - derül ki a fejlesztési miniszternek egy parlamenti kérdésre adott válaszából. A miniszter egyelőre nem árult el részleteket arról, mikorra teljesülhet a vállalt kiadáscsökkentés.

Várhatóan február közepén, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának elején újra megkérdezi Tukacs István MSZP-s parlamenti képviselő Fellegi Tamás fejlesztési minisztert arról, hogyan valósul meg az állami vállalatok dolgozóinál a 48,2 milliárd forintos bértömegcsökkentés. A kiadáscsökkentésre Orbán Viktor kormányfő tett ígéretet tavaly nyáron.

Orbán tavaly június 8-án ismertette kormánya első, 29 pontból álló gazdasági akciótervét. A kormányfő többek között ekkor jelentette be, hogy a kormány összességében 15 százalékkal, vagyis 48,2 milliárd forinttal csökkenti azt az összeget, amelyet az állami vállalatok dolgozóinak bérére fordítanak. A kormány ennek érdekében bevezette az úgynevezett bértömeg-gazdálkodást. Eszerint nem azt határozták meg, hogy az egyes állami vállalatoknál hány státus van, illetve ezek milyen bérrel járnak, hanem maximalizálták azt az összeget, amelyet bérekre költhetnek a cégek. Orbán közölte azt is, hogy az állami igazgatóság számát 100-ról 10-re csökkentik, a felügyelőbizottsági helyek számát pedig 636-ról 450-re faragják le.

A kormány első gazdasági akciótervéből fél év alatt több fontos ígéret is megvalósult, így bevezették a bankadót, elfogadták az egységes 16 százalékos szja bevezetését lehetővé tevő adótörvényeket. A javaslatok közül nagy vita alakult ki a kétmillió forint feletti végkielégítések 98 százalékos különadójáról, a kormány a bírálatok után finomította a javaslatát. Az állami vállalatoknál tervezett 48,2 milliárdos spórolást azonban, úgy tűnik, egyelőre nem sikerült teljesítenie a kormánynak.

"Az irány jó"

Tukacs az [origo]-nak azt mondta, azért ismétli meg a kérdést, mert Fellegi decemberi válaszából nem derült ki, hogy Orbán ígérete mikorra valósul meg, illetve végrehatja-e azt a kormány. Fónagy János, a tárca államtitkára december 20-án a parlamentben a képviselő szóbeli kérdésére azt felelte, hogy az állami társaságok vezetőinek a létszáma jelentősen ugyan nem csökkent, a díjazásban azonban nagyobb megtakarítást értek el.

Az államtitkár néhány példát is említett, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatójának alapbére 3 millió 657 ezer forintról 2 millió forintra, a vezérigazgató-helyettesi alapbér 3 millió 52 ezer forintról 1 millió 900 ezer forintra csökkent. Majd amikor Tukacs azt mondta, hogy a példákból nem jön össze az ígért 48,2 milliárd, Fónagy azt felelte: "Kétségtelen, hogy az ön által említett szám ennél lényegesen magasabb, de ez mutatja, hogy az irány jó".

A képviselő írásbeli kérdésére pedig Fellegi válaszolt december 28-án. Háromoldalas levelében a miniszter szintén példákat sorolt, illetve végigvette, hogy a jelentősebb állami társaságoknál milyen megtakarítást értek el. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) például a vezetők bérén tavaly 30 milliót, az idén 74 milliót spóroltak. A GYSEV-nél a vezetők létszámának csökkentésével az idén 90 millió takarítanak meg.

Csak példák vannak

Az MFB-hez tartozó vállalatok felügyelőbizottsági tagjainak számát 189 fővel csökkentették, ami havi 27,5 milliós megtakarítást jelent. A MÁV-nál a tisztségviselők számának csökkentésével pedig havi 19 milliót spóroltak meg. Az ellenzéki képviselő azon kérdésére, hogy milyen további spórolásokat tervez a kormány, Fellegi azt válaszolta, hogy a terveket kidolgozták, a hatáselemzések jelenleg folynak.

Fellegi válaszából nem derül ki, hogy a tervezett 48,2 milliárd megtakarításból eddig pontosan mennyi jött össze, a levélben ugyanis nincs összesítő adat, a példák egy része pedig havi, más részük tavalyi, illetve az idei évre vonatkozó megtakarításokat tartalmaz. Tukacs becslése szerint a miniszter által említett tételek 3-4 milliárd forintot tehetnek ki, de a teljes összeget nehéz összeszámolni, mert nem egyszeri, hanem elvileg hosszabb távon jelentkező megtakarításról van szó.

A megtakarításról szerettük volna megkérdezni a fejlesztési minisztérium véleményét. Többek között arra voltunk kíváncsiak, a tervek szerint mikorra teljesül a célul kitűzött spórolás, milyen intézkedések várhatók ennek részeként, megoldható-e a költségcsökkentés jelentősebb elbocsátások nélkül. Péntek délelőtti levelünkre egyelőre nem érkezett válasz.