Nem segít a Katolikus Rádión a Klubrádió bukása

Vasárnaptól a Katolikus Rádió, februártól pedig a Klubrádió is frekvencia nélkül marad, mert a Médiatanács érvénytelenítette azt a pályázatot, amelyen mindkét rádió indult. A pályázatot elismerten a Katolikus Rádióra szabták, a Médiatanács és a Klubrádió közötti vita azonban oda vezetett, hogy várhatóan bizonytalan ideig a katolikus adó is eltűnik a rádiósávokról. Az új médiahatóságnak 59 másik rádióadó sorsáról is dönteni kell rövid időn belül.

"Kétségbe vagyunk esve" - mondta az [origo]-nak Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese. A rádiónak január 16-án vasárnap be kell fejeznie a sugárzást az eddig használt középhullámú frekvenciákon, és egyelőre nem világos, mikor és milyen frekvencián folytathatják az adást. Interneten, műholdon, digitális adáson és néhány kábelhálózaton keresztül ugyan tovább működnek, de hallgatóságuk nagyobb része biztosan nem tudja majd fogni a rádiót.

Nem egyedül a Katolikus Rádió van bizonytalan helyzetben, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint országszerte 59 olyan rádiófrekvencia van, amelynek szerződése vagy már lejárt, vagy idén le fog járni, de használatukra nincs még kiírva pályázat. A hatvanadik, függőben lévő frekvencia a budapesti 92,9 MHz, amelyre 2009 végén írt ki pályázatot az azóta megszűntetett Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), és amelyre többek közt a Katolikus Rádió is pályázott.

Ezt a frekvenciát tavaly áprilisban, a parlamenti választás két fordulója között a Klubrádió nyerte el, amelynek február 11-én jár le a szerződése a jelenleg használt budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára. Szalai Annamária, az ORTT akkori fideszes delegáltja már akkor megkérdőjelezte, tavaly december 15-én pedig az ORTT helyébe lépett, Szalai által vezetett Médiatanács utólag eredménytelennek nyilvánította az egész pályázatot. A Médiatanács két határozatot hozott: az egyik arról szól, hogy nem fogadják el a Klubrádió javaslatát, amely szerint a 92,9-es frekvencián való megszólalás előtti napon szüntetnék be a sugárzást a 95,3-on. A másik határozatban eredménytelennek nyilvánították a 92,9-re kiírt pályázatot, arra hivatkozva, hogy a Klubrádió "korlátozó rendelkezés hatálya alá esik", illetve a pályázati felhívásban előírt 45 munkanapos határidőn belül nem kötötte meg a szerződését.

A Médiatanács első határozata arra hivatkozva utasított el a Klubrádió frekvenciaváltásról szóló javaslatát, hogy ezzel két rádióadó kerülne a Klubrádiót üzemeltető cég birtokába. A Médiatanács másik érve, miszerint a rádió "korlátozó rendelkezés hatálya alá esik", az általános pályázati feltételek egyik rendelkezésére utal, amely tulajdoni korlátozásokat tartalmaz. Az ezek közt felsorolt kizáró okok többsége csak országos csatornákra értelmezhető, a Klubrádióra egyedül az vonatkozhatna, hogy a cég tulajdonosa nem lehet alapítvány. Ennek az előírásnak a Klubrádió megfelel.

"Van győztes pályázat"

Vicsek Ferenc, a Klubrádió főszerkesztője az [origo]-nak azt mondta: az ORTT mulasztásos törvénysértése - a pályázatok kiírásának elmaradása - miatt sok más rádióhoz hasonlóan ők is bizonytalan helyzetbe kerültek tavaly. Egyértelműen látszott, hogy 2011 februárjáig, a szerződésük lejártáig már nem lehet lefolytatni egy új pályázati eljárást a 95,3 MHz-re, ezért szerinte "a józan ész diktálta", hogy beadják a jelentkezésüket az egyetlen meghirdetett fővárosi frekvenciára.

"A Klubrádiónak van győztes pályázata a 92,9-re" - jelentette ki Vicsek, aki szerint jelenleg is keresik a jogorvoslat lehetőségét a Médiatanács december 15-én kelt határozataival szemben, amely szerinte "minden jogalapot nélkülöznek". Vicsek szerint nem rajtuk múlott az sem, hogy nem született meg a szerződés. Azt állította, hogy a Klubrádió aláírva beküldte a dokumentumot az ORTT-nek, de azóta sem akadt senki, aki azt a testület részéről aláírta volna azt.

Kakukk a fészekben
A 92,9 MHz-re összesen öten pályáztak, ebből a pontszámok alapján kettő volt komolynak nevezhető: a Katolikus Rádió, illetve a Klubrádió. Szalai Annamária, az NMHH jelenlegi elnöke korábban, az ORTT fideszes delegáltjaként az [origo]-nak azt mondta: a pályázatot eleve a Katolikus Rádióra írták ki, a Klubrádió csak kakukként beült a más fészkébe. A kiírásban valóban szerepelt, hogy a pályázat célja lehetőséget adni középhullámú frekvenciával rendelkező rádióknak, hogy jobb minőséget biztosító, több embert elérő ultrarövid-hullámú frekvenciához juttatni.

Az ORTT végül tavaly áprilisban, a parlamenti választás két fordulója között úgy döntött, maximális pontszámmal a Klubrádiót hozza ki győztesnek (a Katolikus Rádió eggyel kevesebb pontot kapott). A döntést az ORTT szocialista és SZDSZ-es delegáltjai hozták meg akkor, amikor Tirts Tamás KDNP-s delegált külföldön volt. Tirts már márciusban megpróbálkozott azzal, hogy kizárják a Klubrádiót a pályázatból, arra hivatkozva, hogy a rádió nem adott meg részletes műsorrendet az este 10 és reggel 6 óra közti időszakra.

A Katolikus Rádió sem nyert

A Médiatanácsnak az általános pályázati feltételek és a pályázati kiírás szerint megtehette volna azt is, hogy nem az egész pályázatot nyilvánítja érvénytelennek, csak a Klubrádió pályázatát zárja ki, a második helyezett Katolikus Rádiót pedig kihozza győztesnek. Ezzel megoldhatták volna a Katolikus Rádió problémáját, amely nem kényszerülne bizonytalan idejű hallgatásra január 16. után. Ehelyett azonban a Médiatanács az egész pályázatot eredménytelennek nyilvánította, majd december 21-én, az úgynevezett frekvenciaterv közzétételével megkezdte a 92,9 MHz új pályázatának előkészítését.

Mivel az 1999-ben (akkor még a Magyar Autóklub adójaként, közlekedési tematikával) indult Klubrádió szerződését egyszer már meghosszabbították, nincs lehetősége arra, hogy pályázat nélkül megtarthassa a frekvenciáját. Vicsek szerint az a probléma, hogy a törvény egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy egy frekvencián "már laknak", vagyis van egy működő rádió, annak pedig közönsége. A főszerkesztő azt mondta: ők készséggel lemondanának a 92,9-ről, amelyen így azonnal elkezdhetne adni a Katolikus Rádió, ha garanciát kapnának arra, hogy továbbra működhetnek a 95,3 MHz-en.

A korábbi tapasztalatok szerint egy rádiófrekvencia-pályázat lebonyolítása legalább egy évig tartott. Boncz Ditta, az NMHH pályázati és jogi osztályvezetője az [origo] érdeklődésére azt mondta: ezen jelentősen gyorsítani szeretnének. Ha minden a tervek szerint alakul, tavasszal megjelennek a pályázatok a függőben lévő frekvenciákra, nyáron pedig akár a szerződéseket is megköthetik a rádiókkal. Az addig lejáró frekvenciákra pedig ideiglenes szerződéseket lehet kötni.

Kéthavonta ideiglenes szerződés

A médiatörvény szerint a Médiatanács a rádiók kérelmére 60 napos, többször is megújítható ideiglenes szerződést köthet azokkal a szolgáltatókkal, amelyeknek szerződése az új pályázatok elbírálása előtt jár le. A feltételes mód viszont azt jelzi: semmi nem kötelezi a Médiatanácsot, hogy tényleg meg is kösse ezeket. A testület a rendelkezés értelmezéséről tavaly december 1-én adott ki egy közleményt, amely szerint csak egy feltételt szab az ideiglenes szerződésekhez, hogy a szolgáltatóknak ne legyen tartozásuk a hatóság felé.

Juhász Judit az [origo] érdeklődésére azt mondta: elvi lehetőségük lenne ugyan a hosszabbításra, de tulajdonosuk, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem kívánja tovább finanszírozni a drága és rossz minőségű középhullámú sugárzást. Azzal, hogy vasárnap el kell hallgassanak, Magyarországon nem lehet majd fogni a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adását sem, és a vezérigazgató-helyettes attól tart: megszűnhet az igény is, vagyis az emberek egy idő után hozzászoknak, hogy nincs katolikus adó.

Az [origo] az elmúlt héten megkereste a Médiatanács több tagját is, hogy megtudjuk, miért érvénytelenítették a 92,9 MHz-re kiírt pályázatot, illetve ha elvették a Klubrádiótól a frekvenciát, miért nem adták a Katolikus Rádiónak. Szerettük volna megtudni azt is, hogy milyen médiapolitikai megfontolások alapján fognak dönteni a hamarosan kiírandó rádiós pályázatokról. A tanács tagjai azonban eddig mindig elhárították a megkereséseinket.