Milliárdokat ígért, mesékkel állt elő az önkormányzatokat beetető cég

Többmilliárdos, önrész nélküli, vissza nem térítendő támogatás ígéretével keresett meg több tucat vidéki önkormányzatot évekkel ezelőtt egy budapesti székhelyű kft. Az állítólagos milliárdokhoz a cég által írt pályázaton vezetett az út, amelyért pár milliót kért a kft. A beszedett milliókért azonban egy fillér pályázati pénzt sem láttak a települések. A hiszékeny polgármestereknek még budapesti találkozót is szerveztek, de az ígéretekkel szemben a pénz nem érkezett meg ide sem. Az ügyben nyomoz a rendőrség, de a kft zavartalanul működik, a tevékenységét firtató kérdésekre pedig nem válaszol.

"Ezt jól bekajáltuk! Megvallom őszintén, én magam is! Hiszen ki nem remél egy szebb jövőt, jobb életet? Erre épült egy nagy szélhámosság is és még most sincs vége a megtévesztésnek. (...) Csatornaépítés, vízvezetékcsere: ez volt az álom, amelyből sokan még ma se ébredtek föl, pedig fel kellett volna tűnnie, hogy itt valami nincs rendben. Realitások helyett azonban tovább ment a ködösítés és a félrevezetés" - olvasható egy hozzászóló méltatlankodása a 2300 lelkes Békés megyei Bucsa honlapján. Ez csak egyik, szolidabb megnyilvánulása annak a felháborodásnak, amelyet egy árnyékolástechnikáról pályázatírásra váltott vállalkozás váltott ki több tucat hazai településen.

A tíz éve alapított RoBa Millenium Kft 2005-től sajátos pályázati konstrukcióval és támogatási ígéretekkel keresett meg önkormányzatokat. Ajánlataikban csatornaépítésre fordítható, vissza nem térítendő uniós forrás megszerzését vállalták, a kilátásba helyezett milliárdokhoz mérten szolidnak tűnő, néhány milliós, olykor néhány tízmilliós pályázatírói díj fejében. A cég a beruházásokhoz az uniós gyakorlatban szokatlan, 100 százalékos támogatás megszerzésével kecsegtette az önkormányzatokat, amelyektől a konstrukció így önrészt sem kívánt meg. A pályázatírói díjat viszont előre - és a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyvének visszatérő fordulata szerint - "minél gyorsabban" kérte megfizetni a cég (a jegyzőkönyvek közül néhányat itt elolvashat). Ezt - szintén jegyzőkönyvek tanúsága szerint - legtöbbször az önkormányzat érdekével, a beruházások mielőbbi megkezdésével indokolták, a 2-3 héten belülre ígért támogatás azonban 5 év alatt egyetlen településre sem érkezett meg.

"Humanitárius" milliárdok csatornázásra

"Először 2006 elején kerültünk kapcsolatba velük, 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ígértek a szomszédos Penc községgel közös csatorna-beruházásra. A mese első verziója egy 40 milliárdos környezetvédelmi keretről szólt, amelyben 'bent maradt', de 'kinyerhető' néhány milliárd" - idézte fel az [origo]-nak az önkormányzat és a kft kapcsolatának kezdetét Rutkai Róbert, a Pest megyei Rád jegyzője, aki a cég elleni 2008-as feljelentéshez maga szedte össze és tette a község honlapján is elérhetővé a RoBa-ügy minden aktáját, köztük a cég vezetőinek meghallgatásáról készült képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveit. Egy 2006 februári ülés dokumentációja szerint Krupa Mariann, a RoBa ügyvezetője egy meg nem nevezett, kiemelten közhasznú alapítványhoz benyújtandó pályázatról és "az Európai Uniótól érkező humanitárius támogatásról" beszélt akkor a képviselőknek és azt mondta, hogy a 1,2 milliós pályázatírási díjon felül, a megítélt összegből további 5 százalék sikerdíjra tart igényt a cég.

Bár az ajánlatot, illetve magát a konstrukciót a képviselők közül többen kétkedve fogadták, a kételyeket látszólag eloszlatta az a tény, hogy a kft-t egy korábbi ülésen egy befolyásos kormányzati politikus, Nemcsók János, a Horn-kormány korábbi államtitkára, akkori kormánybiztos ajánlotta a település figyelmébe. A jegyzőkönyvek szerint az senkit nem érdekelt, hogy az ajánlott cég mindaddig szúnyoghálók és reluxák szerelésével foglalkozott. Nem szúrt szemet a támogatáshoz kapcsolt "humanitárius" jelző sem, noha ilyen támogatást válsághelyzetben, természeti katasztrófák, háborúk vagy éhínség sújtotta (jellemzően nem európai, pláne nem uniós) országoknak nyújt Brüsszel, de az sem tántorította el a megállapodástól a testületet, hogy a hivatkozott alapítványt többszöri kérdésre sem volt hajlandó megnevezni az ügyvezető, annak alapító okiratát pedig arra hivatkozva nem mutatta be, hogy az "nem publikus anyag".

Az önkormányzat és a cég 2006 márciusában szerződést írt alá a támogatás megpályázásáról, de a heteken belül ígért pénz 2007 közepéig nem érkezett meg Rádra. Az önkormányzat magyarázatot kérő levelére a RoBa egy Magyarországon bejegyzett, bizonyos Robert Schuman Alapítványtól származó igazolással válaszolt, amely szerint a testület jóváhagyta a projektet és hamarosan a támogatási szerződést is aláírhatják. "A mese innentől valamilyen holland és olasz befektetői csoportokról szólt, de azt sosem tudtuk meg, hogy miért lenne érdekük finanszírozni egy magyar kistelepülés csatornázását" - sorolta tovább a cég érthetetlen magyazátait Rád jegyzője. Pénz az ezt követő egy évben sem érkezett, újabb magyarázatkérő levelükre 2008 végén pedig ismét azt a választ adta a kft, hogy nemsokára utalnak. Az összeget ezúttal egy újabb közvetítő alapítványon, az akkor még csak bejegyzés alatt álló Tizenkét Tölgy a Magyar Vidék Fejlesztéséért nevű szervezeten keresztül ígérte a cég. A település türelme 2009 januárjára fogyott el végleg, az önkormányzat ekkor pert indított a cégnek kifizetett 1,2 millió forint visszaszerzésére, egyúttal csalás gyanúja miatt büntetőfeljelentést is tett a kft ellen.

Az eszmékkel ellentétesen
A RoBával kapcsolatban álló Robert Schuman Alapítvány nem azonos az Európai Parlament hasonló nevű, az európai egység atyjaként számon tartott egykori francia külügyminiszterről elnevezett szervezetével. A 2004-ben létrehozott magyaroszági alapítvány a Hvg egy 2008 eleji írása szerint érdemi tevékenységet nem végzett, adószámát emiatt fel is függesztette az Apeh. Az induláskor Nemcsók János volt a kuratóriumi elnöke, de 2005 februárjában lemondott a posztról. A bíróságnak küldött indoklása szerint azért, mert az alapítvány "az alapító eszmékkel ellentétesen" kezdett működni.

"Nem szokásos támogatási forma"

Csaknem hajszálra ugyanígy járt a RoBával egy évvel korábban, 2005-ben kezdődött kalandjában a szintén Pest megyei Sülysáp is, azzal a különbséggel, hogy a képviselőtestület többségének hiszékenysége itt húszmillió forintjába került a községnek. "Hatmilliárd forint szennyvízberuházásra fordítható, vissza nem térítendő támogatást ígértek a húszmilliós megbízási díjukért cserébe" - idézte az [origo]-nak a kft-vel való első találkozását Horinka László polgármester, aki akkor még csak képviselőként ült a testületben. A Hollandiából érkező, humanitárius támogatásként beharangozott konstrukciót állítása szerint kezdettől gyanúsnak találta és ellenezte.

"Több furcsaság is volt, az csak az egyik, hogy mindig hangsúlyozták, hogy a megbízási díjat előre és minél előbb ki kell fizetni. De különös volt az is, hogy semmilyen költségvetést vagy kalkulációt nem kértek, nem is foglalkoztak azzal, hogy a beruházás mibe is kerülne. Mikor pedig felvetettük, hogy saját számításaink szerint a munkákra négymilliárd forint is elég lenne, azt válaszolták, hogy nem baj, a maradékot bármire elkölthetjük, mondjuk útépítésre. Ilyen, enyhén szólva laza elszámolású uniós támogatási rendszerről én még nem hallottam" - sorolta akkori aggályait Horinka, a képviselők többsége ennek ellenére úgy látta, hogy a községnek élnie kell a lehetőséggel és megkötötték a szerződést a kft-vel.

A RoBa Milleniumot a polgármester emlékei szerint szintén Nemcsók János ajánlotta az önkormányzat figyelmébe, aki KIOP-alapú (az Európai Unió 2004-2006 időszakra meghirdetett Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programja) támogatást említett. Miután egy év alatt 2006 tavaszáig egyetlen forint sem érkezett, a KIOP-keretről viszont tudható volt, hogy kimerült, az önkormányzat vissza akarta mondani a megállapodást. "Egyértelmű volt, hogy már nem juthatunk pénzhez, de akkor új lehetőséget ígértek" - folytatta a polgármester, aki szerint a kft ekkor már egy holland tanácsadó cégre hivatkozott, amely úgy adott volna állítólag 100 százalékos mértékű támogatást, hogy nem kellett hozzá egy fillér önrész sem. "Kérem a Polgármester Urat, hogy a testület tagjaival értesse meg, hogy ez a támogatási forma Magyarországon még nem szokásos, ezért annak kidolgozásában közösen kell munkálkodnunk, a sürgetés nem biztos, hogy megfelelő módja az eredmény elérésének" - idézett az ügyvezető leveléből a településvezető, aki egyértelműen úgy érezte, hogy a ködös és zavaros magyarázkodásokkal a cég csak azt akarja elérni, hogy Sülysáp ne lépjen vissza.

Egy panelház első emeletén van az iroda. Az ajtóra ragasztott hirdetésben egy másik cég nevében hiteleket ígérnek

"Utána még hónapokig azzal hitegettek, hogy a kollégáik éppen most vannak kint tárgyalni, egyszer pedig küldtek valamiféle igazolást egy bizonyos Schuman alapítványtól, de azokat felhívtam és kiderült: nemcsak hogy semmilyen igazolást nem állítottak ki, de nem is ismerik a céget" - folytatta a Horinka László. A polgármester szerint akkorra már tragikomédiába illő magyarázkodások csúcsa azonban az volt, amikor 2006 novemberében a margitszigeti Termál Hotelbe támogatási szerződés ünnepélyes aláírására hívták össze a céggel szerződött önkormányzatokat. "Kedélyes állófogadást rendeztek, a hotelben mindenütt felnyilazott táblácskák mutatták az irányt, hogy a támogatási szerződés aláírása ilyen és ilyen terem. Aláírásról azonban - mondanom sem kell - szó sem volt, elnézést és türelmet kértek, amiért az utolsó pillanatban állítólag probléma adódott az összeg országba utalásával. Jövő héten viszont, azt mondták, már biztosan megérkezik a pénz és lesz hivatalos aláírás. Persze nem lett." A polgármester végül 3 évnyi várakozás után, 2008 végén tett feljelentést a rendőrségen, a büntetőügy mellett pedig polgári peres eljárást is indítottak a befizetett 20 millió forint visszaszerzésére. Egy különmegállapodás alapján a kft időközben 2 millió forintot visszafizetett, a fennmaradó összeg jogosságát azonban vitatják.

Mindig jövő héten érkező források

Húszmillió forintért pereskedik a kft-vel Baja önkormányzata is. A Duna-parti várost szintén a holland forgatókönyvvel hitegette a kft - mondta az [origo]-nak Búcsú Lajos alpolgármester. "A húszmillió forintot befizettük, aztán hírüket sem hallottuk egy jó darabig. Mikor érdeklődtünk a támogatásról, mindig az volt a válasz, hogy hamarosan és hogy nemsokára a hivatalos projektindítót is megtartják. A polgármester úr egy időben elég gyakran járt projektindítóra, de pénzt sohasem, sőt azóta sem láttunk" - magyarázta az alpolgármster, aki hozátette: örülnek, ha peres úton vissza tudják szerezni az összeget, de olyan régóta húzódik az ügy, hogy igazán már nem hisznek benne.

"Magunk között mi már csak 'Jövő hét kft'-ként emlegettük őket" - mondta a cég időhúzási fordulatáról Gémes László, Szegvár polgármestere. A település, amelyet a kft 5 milliárdnyi támogatás megszerzésével kecsegtetett, ritka kivételként azon önkormányzatok közé tartozik, amelyek vissza tudták szerezni a cégtől a hiába befizetett összeget. A település csak az évekig visszatartott 16,3 millió forint kamataiért, 1,2 millió forintért indított pert, de végül ettől is elálltak, mert rájöttek, hogy az évekig húzódó eljárásban nagyjából ugyanannyit fizethettek volna ügyvédeknek. Gémes László emlékei szerint a RoBát Szegvárnak is Nemcsók János ajánlotta figyelmébe. A menetrend itt is hasonló volt, mint a többi esetben, csak Gémes László emlékei szerint az ügyvezető Szegváron először nem holland, hanem norvég humanitárius alapot, majd egy időben svájci befektetőket említett.

A polgármester állítása szerint azzal érték el, hogy a cég végül is visszafizette az önkormányzat pénzét, hogy számos olyan bizonyítékot gyűjtöttek a kft szerinte "kezdettől gyanús" tevékenységéről, amelyekről a RoBa vezetői szerinte belátták, hogy jobb lesz megegyezniük, minthogy ezek a nyomozóhatóság kezébe kerüljenek. Ilyen, gyanús tétel volt a polgármester szerint egy a kft-től igazolásképpen átfaxolt, több ezer dolláros egyenlegről küldött kanadai bankszámlakivonat, amellyel a RoBa azt akarta bizonyítani, hogy bár elutalni még nem tudják, de rendelkezésre áll a támogatások fedezte. "Csakhogy az egy egyszerű, a világhálón elérhető és photoshoppal megszerkeszthető kivonatminta volt, amilyet az internetről bárki letölthet." - tette hozzá a polgármester, aki szerint az sem keltette komoly cég látszatát, hogy - mivel a RoBa budapesti irodájában még fénymásoló sem volt - a szerződéstervezeteket, az előző kuncsaft nevét kisatírozva maguknak kellett otthon kitölteniük és visszaküldeni a kft-nek.

"Mindig volt következő ígéret"

Az elgondolkodtató jelek ellenére ugyanakkor voltak önkormányzatok, amelyek még sokáig bíztak, vagy még mindig bíznak a milliárdok megérkezésében. Tiszaug képviselőtestülete például, amely 2006-ban került kapcsolatba a kft-vel, éppen a jövő héten tervezi napirendre venni az ügyet. "Folyamatos hitegetés ment, éreztük, hogy valami nem stimmel, de tartottuk a kapcsolatot és mindig volt következő ígéret" - indokolta a település türelmét az [origo]-nak Sinka Ferenc polgármester. A Bács-Kiskun megyei település magyarázata szerint több, a céggel hasonlóan járt önkormányzattal is kapcsolatban állt, amelyekkel - mint fogalmazott - "egymásban tartották a lelket". Egyikük sem akart szerződést bontani, mert a beígért támogatás, az anyagi gondok miatt kilátástalan fejlesztési terveikhez "nagyon kellett". Sinka Ferenc a következő testületi ülésen, állítása szerint kifejezetten azért javasolja majd a képviselőknek, hogy jelentsék fel a kft-t, hogy a cég ne folytathassa tovább büntetlenül visszaéléseit és másokat már - mint fogalmazott - ne vezessenek meg.

"Tudom, hogy többen is feljelentették őket, de én még vártam, mert mindig bíztattak valamivel" - indokolta a RoBa melletti kitartását Zelei András, a Heves megyei Szihalom másfél hónapja leváltott, eddigi polgármestere. "Nyolcszor, tízszer biztos voltam fent emiatt Pesten. Pénz sose volt, de amiket mondtak, az mindig hihető volt, legutóbb pedig felolvasta nekem az ügyvezető asszony a határozatot, miszerint az ellenük indult nyomozást az ügyészség megszüntette. Elhittem". Hogy ez nem így van, azt a településvezető az [origo]-tól tudta meg, pert ugyanakkor szerinte már nem érdemes indítani azért a 250 ezer forintért, amit a négy községgel közösen összesen négy milliárd forinttal kecsegtetett település a pályázatírásra fizetett be.

A Békés megyei Csabacsűdnek 1,8 millió forintja bánja a RoBa-val négy éve kötött üzletet. A község új polgármestere nem kívánt az ügyről nyilatkozni, de titkárságán azt mondták megkeresésünkre, hogy "a mai napig kapcsolatban állnak a kft-vel". A meg nem érkező támogatásra, mint mondták, minden héten rákérdeznek.

Nincs mit mondaniuk

Hogy összesen hány önkormányzatnak tett a kft ajánlatot és fizettetett be milliókat beugróként, azt pontosan nem sikerült kiderítenünk, mert az ügyben nyomozó Pest megyei Rendőrkapitányság erről nem adott felvilágosítást. A sajtóban vagy önkormányzati fórumokon korábban megjelent panaszok alapján még több tucat település - köztük Szatymaz, Őrbottyán, Bucsa, Bicske, Vésztő - érintett. A pest megyei kapitányságon a nyomozás érdekeire hivatkozva mindössze annyit árultak el, hogy a több helyhatóság egymástól független feljelentése nyomán indult eljárásokat 2009 végén egyesítették. Azóta iratok bekérése és tanúk meghallgatása zajlik, a legújabb fejlemény pedig, hogy a kapitányság gazdaságvédelmi osztálya a nyomozás 2011 március 1-jéig való meghosszabbítását kérte a pest megyei főügyészségtől. Közben - mint megtudtuk - egy új ügyben is indult eljárás a kft és vezetői ellen. A hűtlen kezelés miatt eredetileg a hajdúböszörményi rendőrkapitányságon indult nyomozást elfogultság miatt november elején helyezték át a XIII. kerületbe.

A konstrukció lényegét, a források eredetét és az önkormányzatok által befizetett összegek hollétét firtató kérdéseinkkel megkerestük a kft-t is, Krupa Mariann ügyvezető azonban nem felelt ezekre. Megbeszélt időpontokban nem vette fel a telefont, amikor pedig mégis sikerült elérni, akkor elzárkózott mindenféle magyarázattól és nyilatkozattól és perrel fenyegetett arra az esetre, ha bármit is írunk a meg nem érkező támogatásokról. Ezután a kft jogi képviselőjéhez, Zakar Máriához fordultunk, ő azonban a kft ügyvezetőjéhez hasonlóan azt mondta: nem tud és nem is akar válaszolni kérdéseinkre. Krupát vagy a cég más munkatársait megpróbáltuk elérni a cég budapesti székhelyén is, de szerdán délelőtt senkit nem találtunk a panelházba bejelentett székhelyen.

A kft ügyleteiben visszatérően közvetítő szerepet vállaló Nemcsók János szintén elzárkózott a nyilatkozattól. A RoBa-val és vezetőivel való kapcsolatát, a cég alkalmasságát, illetve korábbi árnyékolástechnikai profilját firtató kérdésünkre csak annyit mondott: uniós igazolással rendelkező pályázatírókról van szó, akiknek szakértelmében nem kételkedett.