Titokzatos vizsgálattal hárítaná magáról a felelősséget a Mal

Titkolja azoknak a szakértőknek a nevét a Mal Zrt. képviselője, akiknek előzetes véleménye szerint olyan ok miatt következett be az iszapkatasztrófa, amiért a cég nem tehető felelőssé. Az előzetes szakvélemény szerint "talajtörés" miatt szakadhatott át az ajkai zagytározó gátja, közben azonban több más vizsgálat is folyik, amelyek még nem jutottak eredményre.

"Valószínűleg egy körülbelül 18 méter mélységű résfal és az elmúlt időszak nagy esőzései a felelősek az ajkai zagytározó gátjának kiszakadásáért" - mondta Ruttner György, a Mal Zrt. ügyvédje az [origo]-nak. Ruttner szerint erre jutott egy, a cég által felkért szakértői csoport, amely a zagytározó környezetét megvizsgálva egy előzetes jelentésben azt írta, hogy valószínűleg "talajtörés" miatt szakadt ki a zagytározó gátja. Ruttner szerint külsős, a cég által felkért, "megbízható" és "hiteles" szakértőkről van szó, de a nevüket a cég addig nem akarja nyilvánosságra hozni, míg nem adják ki a végleges szakértői véleményt.

A résfal megépítését az ügyvéd szerint még a cég privatizációjakor írták elő, a célja pedig az volt, hogy megvédje a környezetet a tározóból szivárgó káros anyagoktól. "Ennek azonban az lett a következménye, hogy a csapadék beszorult a résfal és a tározó közé" - mondta Ruttner. Szerinte egy "mesterséges medence" keletkezett, ami meggyengítette a támfal alatti talajréteget. Ez azt eredményezte, hogy a talajréteg megcsúszott, "mint egy szőnyeg, amit kihúznak az ember alól, a támfal pedig az ellenkező irányba eldőlt".

"Ezek alapján természeti katasztrófáról van szó, tehát egy elháríthatatlan külső erőről" - mondta Ruttner, és hozzátette azt is, hogy a cég nem tudta volna megakadályozni a katasztrófát. Ez alapján pedig szerinte a cég felelőssége "rendkívül lecsökken". Az ügyvéd szerint nem a támfallal volt a baj, hanem a mélyebb rétegekben történt a törés, "a talaj elveszítette a szilárdságát", ezt pedig felülről nem lehetett észrevenni.

"A cég nem vizsgálta a talaj szilárdságát, de ez nem is volt kötelező" - mondta Ruttner. Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a 80-as években már megjelent egy olyan szakvélemény, amely felhívta a figyelmet a talajproblémákra, de a Mal Zrt.-nek szerinte erről nem volt tudomása, ugyanis a cég privatizációjakor az ezzel kapcsolatos iratot nem adták oda nekik. "Az előző tulajdonos, azaz a Magyar Alumíniumipari Tröszt, illetve az Ajkai Alumínium Kft. alkalmatlan helyre építette a tározót" - mondta Ruttner, aki szerint egyrészt a talajproblémák, másérszt pedig a lakott területhez való közelsége miatt van alkalmatlan helyen a vörösiszap-tározó.

Az [origo] szerette volna megkérdezni a hivatalos vizsgálatot folytató Nemzeti Nyomozó Iroda illetékeseit is, hogy mit gondolnak a Mal Zrt. szakértőinek előzetes jelentéséről, de egyelőre nem kívántak válaszolni a kérdéseinkre. A Nemzeti Nyomozó Iroda által felkért egyik szakértő pedig közölte, hogy nem nyilatkozik addig, amíg be nem fejezték a vizsgálatot.

"Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni" - mondta Magyar György, a vörösiszap-áradat károsultjainak védőügyvédje az [origo]-nak. Magyar szerint a cég akkor mentesülhetne a felelősség alól, ha bizonyítaná, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely kívül esik a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén. Szerinte azonban a Mal Zrt. esetében nincs szó erről, de ahhoz, hogy ebben biztos legyen ismernie kellene a szakértői véleményt is. Szerinte, ha a talajproblémák már ismertek voltak a 80-as évek óta, akkor a Mal Zrt.-nek vagy a jogelődjének 30 év alatt biztosítania kellet volna, hogy ne szakadhasson át a tározó fala.