A rendőrök ismerőseire is figyelne Pintér

Benyújtotta a kormány a parlamentnek azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében ellenőriznék a rendőrségnél szolgálók "kifogástalan életvitelét", vagyis figyelnék a rendőrök családi viszonyait és ismeretségi körét is. A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy a belső elhárítás bűncselekmények színlelésével tesztelje a rendőröket.

Színlelt bűncselekményekkel tesztelnék a jövőben a rendőrök, börtönőrök, vámosok, tűzoltók, polgári védelmisek és nemzetbiztonsági tisztek megbízhatóságát. A kormány pénteken nyújtotta be a parlamentnek azt a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett törvényjavaslatot, amely egyebek mellett lehetővé tenné a rendőrök és más rendvédelmi dolgozók "morális integritásának" ellenőrzését, akár bűncselekmény elkövetésének árán is. Pintér szerint a változtatásokat az indokolja, hogy a hivatásos szolgálatot teljesítők felé "egy lépcsőfokkal magasabb erkölcsi nívót kell támasztanunk, mint amit az ellenőrzöttek felé támasztunk".

A rendőrséget a törvényjavaslat három részre osztaná: az "általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv", vagyis a klasszikus rendőrség, élén az országos főkapitánnyal, a belső elhárítást végző szerv (Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, RSZVSZ), valamint a terrorizmust elhárító szerv. Ez utóbbi a Terrorelhárítási Központ, amelyet Hajdú János, a Fidesz korábbi biztonsági igazgatója, Orbán Viktor Fidesz-elnök korábbi testőre vezet (Hajdúról itt olvashat részletesen).

Mesterséges élethelyzet

A törvényjavaslat szerint "a megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének". Annak érdekében, hogy ez kiderüljön, a belső ellenőrzés "a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre", vagyis bűncselekmény elkövetését szimulálják, például megpróbálják megvesztegetni a rendőrt.

A javaslat szerint az RSZVSZ a vizsgálat során nem követhet el akármilyen bűncselekményt, a tiltólistán számos tényállás szerepel, a terrorizmustól az emberölésig. A törvény gondoskodik arról, hogy az így elkövetett bűncselekményekért - hiszen azok csak a rendőrök tesztelését szolgálják - ne lehessen felelősségre vonni a belső ellenőrzés embereit.

A vizsgálat során az RSZVSZ titkos információgyűjtést végezhet, de a lehallgatáshoz továbbra is bírói engedély szükséges. A megbízhatósági teszt felett az ügyészség gyakorolna törvényességi felügyeletet: az ügyésznek kell jóváhagynia annak elrendelését. Egy embert évente legfeljebb háromszor lehetne tesztelni. Ha nem tárnak fel szabályszegést, a vizsgálat során keletkezett adatokat 30 napon belül, a vizsgálatot elrendelő és lezáró határozatot pedig 2 év után meg kell semmisíteni, vagyis hosszabb távon nem marad nyoma annak, hogy valakit ilyen módon teszteltek.

"Kifogástalan életvitel"

Az indoklás szerint "kiemelten fontos társadalmi érdek annak vizsgálata, hogy a megbízhatósági vizsgálat alá vont személyek eleget tesznek-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségüknek". Az előterjesztés szerint több európai országban (az indoklás a román, brit és holland példát említi) is alkalmaznak a megbízhatósági vizsgálathoz hasonló, úgynevezett integritás teszteket.

A benyújtott törvényjavaslat módosítaná a hivatásos szolgálatról szóló törvényt is, amely alapján az RSZVSZ "kifogástalan életvitel ellenőrzést" végezhetne a rendőrök, vámosok és bv-tisztek, illetve az állományba jelentkezőkről. A törvény szerint ugyanis a kifogástalan életvitel feltétele lenne annak, hogy valaki rendvédelmi szervnél dolgozzon. A kifogástalan életvitel a tervezet szerint azt jelenti, hogy a vizsgált személy munkájára nem gyakorolhatnak hatást családi kapcsolatai, anyagi viszonyai, valamint bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatai. Magát az érintettet az ellenőrzés megkezdéséről, befejezéséről nem kell tájékoztatni, viszont az elvégzett vizsgálat eredményét közölni kell vele.

A szakszervezetek már akkor tiltakoztak a tervek ellen, amikor az még csak tervezetként megjelent a Belügyminisztérium honlapján. Pongó Géza, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint a megbízhatósági vizsgálat alkotmányos alapjogokat sért. Pongó elfogadhatatlannak nevezte, hogy a vizsgálat után sem tájékoztatnák az érintettet. Eltúlzottnak tartják azt is, hogy egy személyt évente háromszor lehetne vizsgálni.

Pintér ugyanakkor még október elsején megállapodott a szakszervezetekkel a törvénytervezet néhány módosításáról. A miniszter akkor elmondta, hogy kiegészítették a javaslatot, miszerint a vizsgálat kiterjedhet például környezettanulmányra, de a családra nem. Szintén a megbízhatósági vizsgálatról Pintér Sándor kijelentette: a titkosszolgálati eszközök alkalmazásához továbbra is kell a bírói engedély. A törvénymódosításban szerepel, hogy azok, akik nem felelnek meg a "kifogástalan életvitel" kifejezés kritériumainak, azokat felmentési idő nélkül is felmenthetik beosztásából. A kifogástalan életvitel ellenőrzése a megbízhatósági vizsgálathoz hasonló módon történne. A jelenleg hivatásos állományúaknak már nem, viszont az állomány jövendőbeli tagjai esetében már a családtagnak is nyilatkoznia kell.