A magyarok új évszázadát kezdené meg Orbán

Az 1956-ban megkezdett folyamat befejezésének nevezte a tavaszi választásokat Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint  most lehetőség van "Magyarország sikeres és virágzó korszakának" megalapozására. A kormányfő szerint nem szabad elbizonytalanodni, mert az alapok lerakására csak egy év van. Orbán többször is utalt a kormány intézkedéseire, például a magánnyugdíj-pénztári tagok visszaléptetésére az állami rendszerbe.

"A kétharmados forradalom megszabadított bennünket attól, hogy a forradalom napján úgy érezzük, mégiscsak újra kell vívni ezt a harcot" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i beszédében a Kossuth téren. A kormányfő szerint a 2010 áprilisi választásokkal, a "kétharmados forradalommal" a magyarok lezárták azt a harcot, ami 1956-ban fegyveres forradalommal kezdődött, majd 1990-ben alkotmányos forradalommal folytatódott.

"20 éve mindig azért jöttünk össze ezen a napon, hogy csendes fogadalmat tegyünk, hogy befejezzük, amit elkezdtek" - mondta Orbán, aki végig szenvedélyesen, átéléssel beszélt, többször is megemelte a hangját. Szerinte az elmúlt húsz évben a magyarok mindig úgy érezték, valami visszafogja őket, nem tudják megvalósítani szüleik és nagyszüleik álmát. "Megülte a lelkünket az érzés, hogy az '56-os történet befejezetlen" - mondta Orbán, aki szerint a választásokon elért kétharmados győzelem lehetőséget ad arra, hogy megteremtsék "Magyarország sikeres és virágzó korszakát".

A változásokat Orbán szerint nem fordíthatja vissza semmilyen külső erő, mert nem lehet megengedni, hogy továbbra is "gátlástalan kalandorok spekulálnak 10 millió ember jövőjére". Ezzel arra utalt, hogy a kormány vissza kívánja léptetni az állami rendszerbe a magánnyugdíj-pénztárak tagjait, mert úgy vélik, a befizetések csak ott vannak biztonságban. A miniszterelnök szerint ma lehetőség van arra, "hogy megnyissuk a magyarok új, igazságos évszázadát", olyan erős országgá tegyék Magyarországot, "amilyet a nemzet megérdemel".

"Amikor ott a lehetőség, nem szabad kételkedni" - mondta Orbán, aki szerint a kétharmados győzelem katartikus érzés, de szorongást is szül. A kormányfő szerint ezekre a kételyekre nem szabad hallgatni: "Ha 1989-ben nem követeljük a szovjet csapatok távozását, még mindig tele lenne velük Közép-Európa" - mondta Orbán, aki szerint 1990-ben voltak tabuk, amiket nem döntöttek le, és ez nagy hiba volt, mert sok időt vesztettek vele.

"Csak egyszer van ilyen lehetőség" - jelentette ki Orbán, aki arra figyelmeztetett, hogy mindössze "egy évünk van, hogy megteremtsük az új élet alapjait". Orbán szerint a lehetőséget nem szabad elveszni hagyni, és mindennek meg kell változni: az alkotmánynak, a törvényeknek és a politika erkölcsének, a médiának és a környezetvédelemnek is, és véget kell vetni "a nemzettestvérek kitagadásának is." Azt mondta: olyan országot lát maga előtt, ahol erős állam védi a közérdeket, ahol a vállalkozásokat nem gátolják buta szabályok, ahol a külföldi válakozások ugyanúgy adóznak, ahogy a hazaiak, ahol garantálják a nyugdíjak értékét, ahol érdemes gyereket vállalni, és ahol érdemes adózni.

Orbán beszéde elején felidézte, hogy 1956. október 23-án Nagy Imre megszédült, amikor a Parlament épületéből kitekintett a tömegre, majd az "elvtársak" szó csúszott ki a száján. Aztán Nagy Imre megértette, hogy nem csak spontán tiltakozók és kósza reformerek verődtek össze, hanem a nemzet áll a téren - mondta Orbán, aki szerint 1956-ban a magyarok kiütötték az első téglát a kommunizmus falából, és "ezen a résen évtizedekkel később az egész szocialista világrendet kivitte a huzat".