Állami költségcsökkentés is szerepel Orbán második csomagjában

Az állami szervezetek finanszírozásának csökkentése, a MÁV és a Volán összevonása, a BKV átalakítása - többek között ezek az intézkedések is szerepelnek a kormány második akciótervében, amelyet hétfőn ismertetett Orbán Viktor miniszterelnök.

Meghirdette a kormány második akciótervét Orbán Viktor miniszterelnök a parlament hétfői ülésén tartott napirend előtti felszólalásában. Orbán szerint a második akcióterv három területre, a közterhek igazságos elosztására, a munkahelyteremtésre, az értelmetlen bürokrácia és a rossz szabályok csökkentésére koncentrál.

Orbán több új intézkedést is bejelentett. Azt mondta, a kormány tervei szerint 5 százalékkal mérsékli az állami bürokráciára fordított pénzeket. Az nem derült ki Orbán beszédéből, hogy ezt elbocsátásokkal, vagy más költségcsökkentő intézkedésekkel képzeli-e el a kormány, de kijelentette: tízmilliárdokkal több pénz maradhat az államnál.

Este Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ezzel kapcsolatban hétfőn az MTI-nek azt mondta: jövőre indul el az a program, amellyel áttekintik, hol, milyen adminisztrációs, bürokratikus terhet lehet csökkenteni. Közölte: az állami bürokráciát mindenképpen csökkenteni kell, az öt százalék egyfajta sarokszám, hiszen a miniszterelnök által mondottnál jóval nagyobb léptékben is elképzelhető a bürokráciacsökkentés.

Szerinte minden egyes intézményt - minisztériumot, háttérintézményt - tüzetesen át kell vizsgálni, meg kell nézni, milyen feladatra van, milyenre nincs szükség. A háttérintézményekről megjegyezte: átláthatatlan dzsungelt képeznek, duplán vagy háromszor látják el ugyanazt a feladatot. Ezt nem bírja el az ország - tette hozzá az államtitkár.

A kormány azt is tervezi, hogy egy cégbe vonja össze a MÁV-ot és a Volán társaságokat, hogy hatékonyabban működjenek a cégek és gyorsan tudjon megtakarítani jelentős költségeket az állam. Orbán beszélt a BKV működésének átalakításáról is, de egyik intézkedést sem fejtette ki részletesen. Az állami cégek átalakítását azzal indokolta, hogy "ki kell söpörni a magáénérdeket az állami vállalatokból is".

Erről az MTI fideszes forrásból úgy értesült, a részleteket már elkezdték kidolgozni, a cél, hogy minél hamarabb megalakuljon a holding, vagyis minél hamarabb megtörténjen az összevonás a közös vagyon és vezetés, valamint a közös menetrend kialakítása érdekében. Arról még nincs döntés, hogy a holding milyen "szorosan" fogná majd össze a közlekedési vállalatokat, megmaradnak-e például azok igazgatótanácsai.

Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó szakpolitikusok egyebek mellett azzal indokolták a holding létrehozásának szükségességét, hogy így az államnak csak egy szereplővel kell majd tárgyalnia például a szolgáltatás megrendeléséről. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy jelenleg 24 Volán-vállalat működik az országban. A BKV-ról szólva közölték: várhatóan az is csatlakozik majd a holdinghoz, de ennek részleteiről meg kell állapodniuk az állami és önkormányzati vezetőknek, hiszen a BKV a főváros tulajdonában van.

Orbán vázlatosan ismertetett több más kormányzati tervet is. Ezek közé tartozik, hogy a kormány elképzelése szerint közeli hozzátartozók is felhasználhatnák a lakás előtakarékossági számlán gyűjtött pénzeket; a vállalkozásokat érintő adófeltöltési kötelezettség határát 50-ről 100 millió forintra emelnék; egyszerűsödne az állami pályázati rendszer, pár év alatt pedig a kormány megteremtené a papírmentes pályázatok lehetőségét. A miniszterelnök szerint a kormány tárgyalást kezdeményez az önkormányzatokkal is arról, hogy hogyan tudják megoldani kötelezettségeiket, mit vállalhat át ezek közül az állam.

Orbán beszéde elején a parlament támogatását kérte a rendkívüli válságadóhoz, amelyet a távközlési és energetikai cégekre, illetve a nagy áruházláncokra vetne ki a kormány egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint, eltérő mértékben (a javaslatról és az egyes ágazatokat érintő terhekről itt olvashat részletesen). Orbán azt mondta "vannak, akik sok áldozatot hoztak" a gazdasági válság kirobbanása óta és nem képesek több áldozatot hozni, a miniszterelnök szerint ez indokolja a válságadó kivetését. Orbán szerint a válságadó olyan szektorokat érint, ahol kiszámítható és jelentős a cégek profitja, mert a kormány szándéka az volt, hogy a különadó "ne veszélyeztessen munkahelyeket".

A miniszterelnök múlt szerdán jelentette be: november elsejétől 2011. december 31-ig felfüggesztik a magánnyugdíjrendszerbe jelenleg havonta 30 milliárd forint értékben folyósított összeg átutalását. Cséfalvay Zoltán az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés szabályainak kialakításáról szóló kérdésre hétfőn az MTI-nek azt mondta: a 14 hónap lejárta előtt születnek meg a megfelelő törvényi rendelkezezések, amelyek lehetővé teszik, hogy senkit ne érjen kár. Hozzátette, a kormány hamarosan kidolgozza a lépéseket.

A miniszterelnök megismételte az áprilisi választások óta többször ismertetett értékelését is, miszerint az országgyűlési választásokon korábban nem tapasztalt politikai változás történt az országban, az októberi önkormányzati választásokon pedig a választók "nem csak abban értettek egyet, hogy mit nem akarnak, hanem abban is, hogy mit akarnak [...] Megüzenték a nemzeti ügyek kormányának, hogy tovább". Orbán szerint "új időszámítás kezdődött, hiszen lezárult a magyar politika megtváltoztatásának időszaka", a magánérdekek helyett az állam a közérdek szolgálatába állt.

Orbán júniusban ismertette a kormány első, 29 pontba rendezett gazdasági akciótervét. Ebben szerepelt többek között a 200 milliárdos forintos bankadó bevezetése, az egykulcsos 16 százalékos szja terve, a csökkenő társasági adó, és ekkor jelentették be azt is hivatalosan, hogy a kormány tartani fogja idén a Bajnai-kormány által meghatározott 3,8 százalékos költségvetési hiányt. A 29 pontos csomagról részletesen olvashat ebben a cikkünkben.