A fűnyíró helyett vette elő a prést a kormány

Tesztelni akarta Orbán Viktor kormányfő a piacokat és a közvéleményt azzal, hogy a kormány új gazdasági terve közül csak néhányat ismertetett. A szerdán bejelentett intézkedésekkel üzenhetett a kormánnyal korábban összecsapó IMF-nek és a közvéleménynek is. Egy befolyásos kormánypárti képviselő szerint a kormány figyeli a bevételek alakulását, és csak a legvégső esetben nyúl hozzá a kiadásokhoz, mert ez megszorításokkal járna.

"Ha megengedik, az összes pontját a második akciótervnek nem sorolom fel, mert akkor nem nézik meg hétfőn a parlamenti tudósítást" - mondta Orbán Viktor kormányfő a Fideszhez közel álló Széll Kálmán Alapítvány szerdai rendezvényén. Orbán itt beszélt először a kormány újabb gazdasági csomagjáról. A beszédet nagy várakozás előzte meg, a kormánynak ugyanis még az idén további kemény intézkedéseket kell végrehajtania, hogy tartani tudja az idei 3,8 százalékos költségvetési hiányt, illetve a kormány több tisztviselője is jelezte korábban, hogy várhatóan már 2011. január 1-jétől átalakítások lesznek az adórendszerben. Az [origo] arra volt kíváncsi, mi alapján időzítette a kormány intézkedéseinek bejelentését.

A tervezett lépések közül Orbán szerdán már elárult néhányat. A bankadó után a kormány újabb válságadókat vetnek ki: a következő három évben évi 61 milliárd forintot szednek be a távközlési és telekommunikációs cégektől, évi 70 milliárdot az energiacégektől, évi 30 milliárdot pedig a kereskedelmi láncoktól. Idén novembertől 2011. decemberig a kormány felfüggeszti a magán-nyugdíjpénztári kifizetéseket, ezzel havonta 30 milliárd forintot takarítana meg.

A kormány azt is tervezi, hogy felhagy a PPP-konstrukcióban - a "public private partnership" rövidítése, és a közszféra és a magánszféra együttműködését jelenti - épülő beruházásokkal. A meg nem kezdett beruházások szerződéseit felfüggesztik, újakat nem kötnek, a korábbi, már futó PPP-beruházásokról szóló megállapodásokat pedig újratárgyalják. A csomag további részletei Orbán szerint azokból a törvényjavaslatokból derülnek ki, amelyeket a kormány hétfőn nyújt be az országgyűlésnek, ezeket a péntek délutáni kormányülésén véglegesítik.

A képviselők többségét sem avatták be

Az [origo]-nak nyilatkozó fideszesek szerint a kormánypárti képviselők többsége is csak a jövő hétfői parlamenti ülés előtti frakcióülésen ismeri meg részletesen a kormány terveit. A kormánypárti frakció a csomagról Orbán szerdai beszéde előtt nem kapott hivatalos tájékoztatást. Az egyik parlamenti képviselő szerint a bejelentések nem kerültek szóba még a hétfői frakcióülésen sem, ott kizárólag az iszapkatasztrófa volt a téma. A képviselő szerint a frakcióból mindössze pár embert vonhatott be a kormány a tervezetek kidolgozásába, ami bevett forgatókönyv, ugyanis a kormány dolga, hogy kormányozzon, nem pedig a képviselőké.

A képviselők többségét valószínűleg azért sem tájékoztatták előre a részletekről, mert a kormány nem akarta, hogy kiszivárogjanak a tervezett intézkedései. A titkolózás ellenére a csomag egyes részei így is nyilvánosságra kerültek. A Tv2 híradója már Orbán bejelentése előtt azt közölte, hogy újabb válságadók szerepelhetnek a csomagban.

Teszt volt Orbán beszéde

A kormány működését közelről ismerő forrás az [origo]-nak azt mondta, tudatos döntés volt a kormány részéről, hogy Orbán szerdán mindössze a csomagnak egy-két érdekesebb részletét ismertette. Ezzel az volt a kormány célja, hogy tesztelje, hogyan reagálnak a piacok a bejelentésre (a tervezett intézkedésekre reagáló cégek és elemzők a magán-nyugdíjpénztári kifizetések visszatartását bírálták a leghevesebben). Az [origo] információi szerint a kormány a szerdai bejelentésre érkezett reakciók ismeretében pénteki ülésén véglegesítette azoknak a további intézkedéseknek a részleteit, amelyeket Orbán várhatóan hétfőn ismertet a parlamentben.

Orbán beszédének időzítése azért is érdekes, mert szerdán, a bejelentés napján érkezett Magyarországra a Magyar Nemzet szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, hogy a magyar kormány által még 2008-ban felvett, az államcsőd elkerülését segítő hitelről szóló megállapodás felülvizsgálatáról tárgyaljon. A kormánynak nyáron komoly nézeteltérése volt az IMF Magyarországra érkező képviselőivel, mivel az IMF a költségvetési kiadások csökkentésével, a kabinet pedig a bevételek gyors növelésével akarta tartani a hitelszerződésben vállalt gazdasági célokat, például a költségvetési hiány 3,8 százalékra csökkentését. A nézeteltérés miatt az IMF képviselői akkor pár nap után hazautaztak.

Egy vezető beosztású kormányzati tisztviselő Orbán szerdai beszéde után az [origo]-nak azt mondta, a kormány fokozatosan fogja csepegtetni a következő évre vonatkozó gazdasági elképzeléseit. Orbán szerdán csak a bevételi oldalról beszélt, az adótörvényekről vagy a kiadásokról még nem. Az Index a jövő évi költségvetést előkészítő kormányzati dokumentumra hivatkozva azt írta, hogy a kormány 5 százalékos létszámcsökkentést tervez a minisztériumoknál, ugyanakkor Nagy Anna kormányszóvivő pénteken az MTV-nek erről azt mondta, hogy nem tud a tervezett leépítésekről. A bizonytalanság a Fidesz-KDNP frakciószövetség egyik befolyásos tagja szerint nem véletlen. A kormányban az az alapelv, hogy ne legyenek megszorítások, ezért ha a bevételek jól alakulnak, akkor a kiadásokat nem fogja vissza a kormány - mondta az [origo]-nak.

Hétfőn felpörög a kormány

Az újabb gazdasági intézkedéseket tartalmazó csomag javaslatait valószínűleg nem miniszterek, hanem kormánypárti képviselők fogják benyújtani - mondta a frakciószövetség tagja. Ennek oka, hogy az egyéni képviselői indítványokat rövidebb idő alatt tudja elfogadni a parlament, a kormány nevében benyújtott törvényjavaslatokat ugyanis társadalmi vitára és tárcaközi egyeztetésre kell bocsátani. Egy másik kormánypárt képviselő ehhez annyit tett hozzá, hogy mindenképpen olyan megoldást választanak, ami a lehető leghatékonyabb, a válságadók beszedését ugyanis már idén el akarja kezdeni a kormány.

A tavasszal elfogadott törvények többsége esetén is ezt - az ellenzéki pártok által bírált - módszert alkalmazta a kormány. Akkor a javaslatokat főként a Fidesz adott kérdéssel foglalkozó, országosan ismert politikusai jegyzeték. Az önkormányzatokat érintő javaslatokat például Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, több gazdasági témájú törvényt pedig Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke nyújtotta be. Mivel a most benyújtandó javaslatok döntő többsége gazdasági kérdéseket érint, így ezeket valószínűleg a gazdasági bizottság fideszes tagjai terjesztik a parlament elé.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a javaslatok közül a válságadóról szóló önálló képviselői indítványt már pénteken benyújtják a parlamentnek. A Fidesz frakciója pénteken kezdeményezte, hogy a törvényjavaslat már hétfőn kerüljön napirendre, még aznap tárgyalják meg és döntsenek is róla. A 2011-es adótörvényekre vonatkozó javaslatát a kormány szombaton nyújtja be, az erről szóló parlamenti vita október 25-én kezdődik.