Elengedi a bizniszegyházak kezét az állam

Az egyházaknak járó támogatásokra utazó, valós hitéleti tevékenységet nem folytató egyházakat szűrné ki a kormány azzal a törvénymódosítással, ami megszigorítja a vallási közösségek bejegyzését. A szigorítás egy korábbi alkotmánybírósági döntés szerint nem sérti a vallásszabadságot, és az [origo]-nak nyilatkozó közösségek képviselői szerint is mindenkinek jobb lenne, ha eltűnnének a bizniszegyházak, de szerintük ezt a mostani szabályozással is ki lehetne kényszeríteni.

A kormány azt tervezi, hogy megnehezíti az egyházalapítást és kizárja az adótámogatásokból a most bejegyzett egyházak közül azokat, amelyek csak névleg működnek egyházként, valójában nem végeznek hitéleti tevékenységet. A tervezett változásokról az egyházi ügyekért is felelős államtitkár, Szászfalvi László beszélt két hete.

A kormány elképzelése szerint minden egyháznak meg kellene újítania a regisztrációját, és csak a tízezer főnél több hívővel rendelkező egyházakat, illetve a kisebb taglétszámú, de történelmi egyházakat ismernék el. Az államtitkár azóta az MTI-nek adott nyilatkozatában már finomította ezt a kijelentését, azt mondta, a tízezer főt csak példának hozta, Ausztriában ennyi tag kell egy egyház elismeréséhez, de ez nem jelenti azt, hogy ezt követi majd az új magyar jogszabály is. "Még nincs arról szó", hogy hol húzzák meg ezt a létszámhatárt - mondta Szászfalvi.

Adómentes autó, ház, perselypénz

Nehéz megmondani, hogy pontosan hány egyházat érinthet az új szabályozás, ugyanis arról sincs összesítés, hány bejegyzett egyház van jelenleg Magyarországon. A törvény szerint az egyházakat a megyei illetve a fővárosi bíróságok vesznek nyilvántartásba, de ezeket a nyilvántartásokat nem összesítik. Egy a magyarországi vallási és világnézeti közösségeket összesítő honlap szerint több mint kétszáz bejegyzett egyház van Magyarországon.

Az érvényben lévő 1990-es egyházi törvény alapján gyakorlatilag bármilyen tevékenységre szervezhető egyház, feltéve, hogy az nem törvény- és alkotmányellenes, van száz alapító tagja, neve, székhelye és elfogadott alapszabálya. A bejegyzés nem feltétele a vallásgyakorlásnak vagy a hitéletnek, de jogok, elsősorban pénzbeli kedvezmények járnak vele.

A költségvetésből csak az intézményfenntartó, azaz iskolát, egészségügyi vagy szociális intézményt működtető egyházak kapnak közvetlen támogatást. A minisztérium szerint jelenleg a katolikus, református, az evangélikus és zsidó felekezeten kívül még további 10 intézményfenntartó egyház, illetve felekezet van az országban.

A közvetlen költségvetési támogatáson kívül sok közvetett támogatás is jár a bejegyzett egyházaknak. Megkaphatják támogatóiktól a személyi jövedelemadó 1 százalékát, ezt a támogatást az állam kiegészíti úgy, hogy az egyházak az ország teljes szja-bevételének legalább 0,9 százalékát megkapják. Az egyházak ezen kívül egy sor adókedvezményt is igénybe vehetnek. Nem kell például adót fizetniük a beszedett adományok, a perselypénz, vagy a hitélettel kapcsolatos tevékenységekből, például a könyvkiadásból vagy kegytárgyak értékesítéséből származó bevételek után. Nem kell adót fizetniük sem az egyház épületei, sem gépkocsijai után, és az egyházi intézmények dolgozói utazási kedvezményt is kapnak. Ezeket a kedvezményeket veszítenék el azok az egyházak, amelyek a jövőben csak civil szervezetként, például egyesületként működhetnének tovább.

A legutóbbi személyi jövelemadó-bevallásnál 185 egyház kapott felajánlásokat az APEH adatai szerint: 894 ezer adózó összesen 5,15 milliárd forintot adott össze az egyházaknak. A 185 szervezet között csak hat olyan van, amelyre több mint tízezer ember gondolt az adóbevallásnál: a katolikus, a református és az evangélikus egyház mellett a Hit Gyülekezete, a Krisna Tudatú Hívők Közössége és a Magyarországi Baptista Egyház kapott ennél több adózótól támogatást. Ez a hat egyház kapta a támogatások nagy részét is, összesen 4,6 milliárd forintot, míg a többi 179 egyháznak összesen félmilliárd forint jutott.

Igazat mondani és nem lopni

Szászfalvi a kirostálandó egyházakra példaként név említése nélkül azt mondta, hogy állatmenhelyet működtető egyházat is találtak az egy százalékot gyűjtők között. A leírás illik az egyházként bejegyzett Noé az Életért Közösségre, amelynek tanítása a honlapja szerint: tartózkodni minden élőlény elpusztításától és bántalmazásától, mindig igazat mondani és nem lopni.

A tavaly alapított egyház szűkszavú honlapján az adófelajánlásokhoz szükséges technikai számon kívül nem sok mindent lehet megtudni a közösségről, még telefonszámuk sincs, kapcsolatként a Noé Állatotthon címre bejegyzett telephelyüket adtak meg. A Noé az Életért sokat bukna, ha elvennék tőlük az egyházi jogokat. Tavaly csak az egy százalékos felajánlásokból 35,4 millió forintot gyűjtöttek össze 6107 adózótól, ezzel a Hit Gyülekezete mögött a nyolcadikak lettek az APEH listáján, és megelőztek több történelmi felekezetet és a magyarországi buddhista közösségeket is.

A Noéhoz hasonlóan rögtön bejegyzése után az APEH-lista előkelő helyén kezdett a Közösség a Születés Méltóságáért egyház is. A közösség bejegyzése évében, 2005-ben a 13. helyen 10,7 millió forint bevétellel és közel 2400 támogatóval kezdett, de 2007-re már a nyolcadik helyre ugrott, akkor 27,5 millió forintot gyűjtött több mint hatezer felajánlótól. Az első menstruációt ünneplő, "a szüzesség odaajándékozásának lelki előkészítésében" segédkező, az anyatejet és a méhlepényt megáldó egyház honlapja szerint a hitelveik a születés szentségéről szólnak.

Rossz hatás

Bár a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközségnek csak 2,2 millió forintot ajánlottak fel idén, Radvánszki Gábor szóvivő szerint az elmúlt években az állami kiegészítéssel együtt 4-5 millió forintos összeg az éves bevételük 30-40 százaléka volt, ezért az egy százalékok elvesztése súlyos veszteség lenne, ha nem működhetnének egyházként. Radvánszki szerint a jelenlegi szabályok mellett ez a legkedvezőbb adományozási forma, ezért nem biztos, hogy nonprofit civil szervezetként is megkapnák ezt az összeget támogatóiktól.

Radvánszki szerint a "bizniszegyházak" rossz hatással vannak minden egyház megítélésére, de az ilyen szervezetek a jelenlegi szabályok mellett is ki lehetne szűrni. "Helyeseljük, hogy vegyék el a jogokat a nyerészkedőktől, mert ez a helyzet a többi egyháznak, a rendes kisegyházaknak sem jó" - mondta a kormány terveiről Tornóczky Gusztáv, a Magyarországi Krisna Tudatú Hívők Közösségének szóvivője is, de ő is azt gondolja, hogy erre a jelenlegi törvény is lehetőséget adna.

A jelenlegi törvény alapján az ügyszség kezdeményezheti a bíróságnál egy egyház törlését, ha az nem a törvény szerint működik, és az ügyészség felszólítására sem változtat ezen. Az APEH is rendszeresen ellenőrzi azt, hogyan használják fel az egyházak a közpénzeket, illetve a gazdálkodási tevékenységüket is figyelik. Azt nem tudják ellenőrzni, hogy egy egyház kizárólag csak gazdasági célra alakult - közölte az APEH sajtóosztálya az [origo]-val -, de ha az ellenőrzés során felmerül, hogy egy egyház csak gazdasági tevékenységet végez, vagy csak az állami támogatásokat akarja kihasználni, akkor értesíthetik az illetékes hatóságot vagy eljárásokat kezdeményezhetnek.

A rendszerváltás óta nem sok példa volt arra, hogy az ügyészség fellépett volna az engedékeny törvényt kihasználó egyházakkal szemben. Az Egyetemes Szeretet Egyházának alapítóját, Gyurcsók Józsefet felszólították, hogy fejezze be a a távgyógyítást, amit egyházi tevékenységként végzett. Az ügyben a bírósági ítélet is született, ebben eltiltották Gyurcsókot a gyógyító tevékenységtől, de az egyházat nem törölték a nyilvántartásból, az máig működik, tavaly 74 felajánlótól 387 517 forintnyi adófelajánlást kapott.

A vallásszabadság érintetlen marad

A kormány egyházalapítást átalakító terveit még nem ismertette részletesen, de az biztos, hogy újra kell definiálni az egyházak fogalmát, és a jelenleg bejegyzett szervezeteknek legalább a felét át kell alakítani civil szervezetté - mondta az [origo]-nak Kővári Ildikó, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársa az új törvény előkészületeiről.

Az Alkotmánybíróság (Ab) egy korábbi döntése értelmében az egyházalapítás megszigorítása nem sértené a vallásszabadsághoz való alkotmányos jogot. Az Ab 1992-ben az egyházalapításhoz száz alapítótagot előíró szabályról mondta ki, hogy ez az állami feltétel nem sérti a vallásszabadság jogát, mert az alkotmány nem azt a lehetőséget biztosítja, hogy mindenki alapíthat egyházat, hanem azt, hogy mindenki gyakorolhatja a vallását - ez pedig nem függ attól, hogy az állam elismeri a szervezetet vagy sem, ad neki kedvezményeket, vagy sem.

Az egyházi törvényt már az első Orbán-kormány is szerette volna módosítani. A javaslatban kikötötték volna, hogy nem tekinthető vallásnak az a tevékenység, amely elsődlegesen és meghatározóan politikai és érdekérvényesítő, pszichikai vagy parapszichikai és gyógyító, gazdasági-vállalkozási, nevelési-oktatási, kultúraközvetítő, szociális és egészségügyi, illetve sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi jellegű. Az egyházakat egy helyen, a Fővárosi Bíróságon jegyezték volna be, és a bíróság a benyújtott alapszabály alapján megtagadhatta volna a bejegyzést attól a csoporttól, amely megítélése szerint nem vallási tevékenységet folytat. A javaslat az országgyűlésben akkor nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást.