Veszélyes hulladék lehet a kolontári iszap az EU-s szabályok szerint

Vágólapra másolva!
Lehetővé tette volna a veszélyes hulladékokról szóló EU-s irányelv, hogy a Kolontárt hétfőn elöntő vörösiszapot veszélyes hulladékként kezeljék, bár az unióban az anyag alapesetben nem számít annak, és a tározót üzemeltető cég is erre hivatkozva hárította el az iszap pusztítása miatti felelősséget. Az EU-s irányelv és egy Magyarországon is bevezetett egyezmény szerint a kolontári vörösiszap maró hatása miatt veszélyes anyagnak tekinthető, amelyet az átlagosnál jóval szigorúbb szabályok szerint kell kezelni.
Vágólapra másolva!

Az előzetes vizsgálatok szerint nem tartalmaz veszélyes koncentrációban nehézfémeket az ajkai tározóból kiszabadult vörösiszap, létezik azonban olyan uniós előírás, amely alapján lúgossága miatt veszélyes hulladéknak kellett volna minősíteni - állítják az [origo]-nak nyilatkozó környezetvédők.

Az Európai Unió szabályozása szerint a vörösiszap önmagában nem számít veszélyes hulladéknak: az Európai Bizottság által elfogadott, a hulladékokat és veszélyes hulladékokat felsoroló jegyzékben nem sorolták a veszélyes kategóriába. "Azért, mert nem sugároz, és nem is magas a nehézfém-tartalma" - magyarázta az [origo]-nak Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

A magyar jogszabályokban a vörösiszap az EU-csatlakozás előtt veszélyes anyagnak számított, de az EU-s jogharmonizáció során kikerült ebből a kategóriából - mondta Németh, aki szerint ez egyike volt azoknak az áldozatoknak, amit meg kellett hozni a csatlakozásért. A talajtani szakember szerint azért, mert mindenki kizárólag a nehézfém-koncentrációt vizsgálta, ami valóban nem veszélyes: 2004-ben az MTA is vizsgálta az ajkai tározót, és abban sem közelítették meg az eredmények az egészségügyi határértékeket. Az iszapömlés után most az MTA és több más labor is újra vizsgálja a kiömlött iszap összetételét, de Németh szerint az előzetes eredmények azt mutatják, hogy nem sugároz, és nem magas a nehézfém-koncentrációja sem.

Maró hatású anyag lehet veszélyes

A hétfői iszapömlés után nem is az iszap nehézfém-tartalma, hanem a szennyezőanyag lúgossága okozott problémát. Többek között emiatt pusztul a Marcal folyó élővilága, és ez okozott számos sérülést az iszapömlés által sújtott településeken. A vegyi anyag magas pH-értéke miatt az élő szövetekkel érintkezve erősen maró hatást váltott ki, amely égéshez hasonló sebeket okozott az útjába kerülő embereken.

A veszélyes és nem veszélyes hulladékok listájáról szóló európai uniós hulladékhegyzék ugyan nevesíti a vörösiszapot, mint "nem veszélyes hulladékot", a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK irányelv viszont azt is tartalmazza, hogy a "maró" anyagok, amelyek "az élő szövettel érintkezve azt elroncsolhatják", szintén veszélyesnek számítanak. Az irányelv szerint "bármely hulladék veszélyes kategóriába sorolandó, amely valamely tagállam megítélése szerint rendelkezik a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikével", így például a "maró" tulajdonsággal. Ha egy tagállam szerint például a vörösiszap maró, arról tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot, hogy felvegyék azt a jegyzékbe, igaz, azt az irányelv nem tisztázza, hogy milyen pH-érték fölött tekintendő marónak egy anyag.

"Mindenképpen be kellene venni a kategóriába a vörösiszapot, mert az előállítási technológia olyan, hogy mindenképpen maró anyag keletkezik" - mondta az [origo]-nak Figeczky Gábor, a WWF Magyarország elnöke. Hogy ez mégsem történt meg, az valószínűleg minden EU-tagállam közös felelőssége. "Ez alapján csak annyit kellene mondani Brüsszelben, hogy ez az anyag tényleg maró, és veszélyessé nyilvánítanák, de úgy tűnik, eddig senkinek nem jutott eszébe, hogy szóljon" - fogalmazott Németh Tamás MTA-főtitkár.

Egy 1996-os egyezmény alapján is veszélyes a kolontári iszap

A veszélyes hulladékok országok közötti szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló 1989-es Bázeli Egyezmény kimondja, hogy a 11,5 pH-érték feletti anyagok veszélyes hulladéknak számítanak. A veszélyes hulladékok szállítására és tárolására is szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a nem veszélyesekre. Az egyezmény, amelyet a magyar jogrendbe is átültettek egy 1996-os kormányrendelettel, külön nevesíti a bauxitfeldolgozásból hátramaradt vörösiszapot, amely nem tartozik az egyezmény hatálya alá, de csak akkor, ha pH-értéke 11,5 alatt van.

A hétfői vörösiszap-ömlés után az első mérési eredményekből kiderült, hogy az ajkai tározóból 13-as pH-értékű iszap szabadult ki, ami jóval meghaladja a Bázeli Egyezményben veszélyesnek meghatározott szintet. Az átszakadt tározót üzemeltető Mal Zrt. vezetői mégis azzal érveltek, hogy a legkevesebb négy ember halálát és egyelőre felmérhetetlen ökológiai károkat okozó vegyi anyag nem számít veszélyes hulladéknak az EU-ban.

Bár a bázeli egyezmény célja, hogy szabályozza a veszélyes és nem veszélyes hulladékok országok közötti szállítását, az egyezmény szövege szerint az abban foglalt előírások és kategóriák nemcsak a szállított, hanem a tárolt hulladékokra is alkalmazhatók. Az egyezmény bevezetője szerint az egyezményt aláíró államok "tudatában vannak az emberi egészség és a környezet károsodása kockázatának, amit a veszélyes és az egyéb hulladékok önmagukban, valamint az országhatárokat átlépő szállításuk során okoznak [...] Figyelembe veszik továbbá, hogy az ember egészségének és a környezet állapotának az ilyen hulladékok káros hatása elleni leghatásosabb védelme az, hogy e hulladékok képződő mennyiségét és/vagy veszélyességét a lehető legkisebbre csökkentik". Az egyezményt aláíró államoknak ráadásul "biztosítaniuk kell, hogy a termelő kötelezettséget vállaljon a veszélyes és az egyéb hulladékoknak a környezet védelmével összhangban történő szállítására és ártalmatlanítására, bárhol is történjék az".

"Nyugat-Európában egyébként sokkal jobban kiszedik, kimossák a lúgot a vörösiszapból, ott ezért nem olyan veszélyesek a hasonló tározók" - mondta Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport szakértője, aki szerint amerikai kollégák is jelezték: nem értik, hogyan lehetett a magyar tározóban ennyire lúgos anyag. Figeczky Gábor szerint ráadásul nem is lenne nehéz a lúgosságot csökkenteni: azt a savas semlegesítést, amit most a szántóföldeken és a folyókban végeznek, meg lehetett volna már tenni a tározóban is, hogy ne legyen ilyen veszélyes anyag felhalmozva a most elöntött települések fölött. Az ajkai vörösiszap-tározó [origo] birtokába került környezethasználati engedélye azt tartalmazza, hogy a vörösiszapot mint nem veszélyes hulladékot kezelheti az üzemeltető.

"A Bázeli Egyezmény olyan, mint bármi más nemzetközi egyezmény, attól erős, ha betartják" - mondta erről Figeczky Gábor. Szerinte ilyenkor az ellenőrzés gyakoriságán és komolyságán, a hatóságok kapacitásán múlik minden. "Mulatságos, hogy nem találtak semmit a korábbi ellenőrzéseken" - mondta. Pedig ha a tározóban tartott anyagot veszélyes hulladékként tartották volna nyilván, sokkal szigorúbb szabályok vonatkoztak volna rá - tette hozzá. Veszélyes hulladékot 3 évnél tovább nem is lehet tárolni, ennyi idő alatt meg kell szüntetni a veszélyességét - mondta. Ha a hatóságok tudják, hogy veszélyes, szigorúbb tárolási és kezelési szabályokat is kényszeríthettek volna a cégre, és például a tározó folyamatos őrzéséről is gondoskodni kellett volna.