Két hete még semmi baj nem látszott az átszakadt gáton

Négy éve szerzett engedélyt az ajkai timföldgyár, hogy üzemeltethesse azt tározót, ahonnan hétfőn délben kitört a vörösiszap és elöntött több környékbeli települést. A gátszakadás előtt alig két héttel ellenőrizte utoljára a vízügyi hatóság az iszaptározót, de semmilyen rendellenességet nem találtak, igaz, az ellenőrzés csak egy bejárás volt. A cégnek februárig van engedélye a tározó üzemeltetésére.

Nem érzik magukat felelősnek a vörösiszap-katasztrófáért az ajkai tározót üzemeltető Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) vezetői. Tolnay Lajos, a cég elnöke szerint ők betartották a technológiai előírásokat, és rendszeresen elvégezték az ellenőrzéseket. Bakonyi Zoltán cégvezető azt mondta: az sem biztos, hogy van hibás. Szerinte ilyen baleset még nem történt a világon sehol, így fel sem lehetett rá készülni (a cégvezető nyilatkozata bővebben ezen a linken, videós riportunkban található).

Februárig van engedélyük

A hétfőn kora délután történt gátszakadásért eddig legfeljebb az esős időjárást hibáztatták a megszólaló szakértők. Az ügyben hatósági vizsgálat indult, az [origo] által felkeresett független szakértők a gátszakadás lehetséges okairól egyelőre nem, vagy csak nagyon óvatosan nyilatkoztak.

Üzemeltetési, objektív és környezeti okai is lehetnek a hirtelen jött gátszakadásnak az ajkai tározót is rendszeresen ellenőrző Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója szerint, de Csepregi István azt mondta, a vizsgálat lezárultáig felesleges találgatni az okokat.

A hatóság utoljára 2006 márciusában adott üzemeltetési engedélyt a zagytározóra a MAL-nak, ez 2011. február 28-ig volt érvényes. A hatóság szakemberei rendszeresen ellenőrizték a tározót, a főigazgató szerint utoljára szeptember 23-án jártak a helyszínen, és a jegyzőkönyv szerint semmi problémát nem találtak. Keddi sajtótájékoztatójukon a MAL vezetői is arra hivatkoztak, hogy még hétfőn 11 óra körül is ellenőrizték a gátat, de a közelgő tragédiának semmi jelét nem találták.

"Szemrevételezik" a tározót

Ahogy a cég gátőre, egy ilyen időközi vizsgálat alkalmával a szakemberek csak "bejárják és szemrevételezik" a tározót, komolyabb vizsgálatok elvégzésére nincs módjuk. A hatósági engedély szerint viszont a cég köteles ennél komolyabb vizsgálatokat is végezni, és ezekről jelentést adni a hatóságoknak. Arra Csepregi nem tudott válaszolni, hogy utoljára mikor adott le ilyen beszámolót a cég, de azt mondta, mivel februárban lejár a cég engedélye, október végéig mindenképpen be kell nyújtaniuk egy "nagyon komoly vizsgálat alapján" készült teljes dokumentációt, ha újra engedélyt akarnak szerezni a tározóra.

Kedden Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a katasztrófa helyszínén azt mondta, felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű. "Nem tudnak a megengedettnél több iszapot belerakni a tározóba úgy, hogy az ne tűnjön fel" - mondta erre a felvetésre az [origo]-nak Csepregi István. A főigazgató szerint a tárolt iszap mennyiségét is csak szemrevételezéssel tudják ellenőrizni, illetve a cég beszámolóira tudnak támaszkodni.

Nézzen még több képet az iszapömlésről a fotóra kattintva!

A hatóság is ellenőrizheti a gátat

A hirtelen, minden előjel nélküli gátszakadásoknak általában két oka van: a gátakat kisebb vízszintre tervezték, és lassan elöregszenek - mondta az [origo]-nak Farkas József egyetemi tanár. A Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszékének tanára egyelőre csak a médiában látott képeket a gátszakadásról, és ezek alapján a konkrét esetről nem tudott megalapozott véleményt mondani az [origo]-nak, de azt mondta: alapos vizsgálatokkal az ilyen gátszakadások is előre jelezhetőek.

Farkas szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden rendben, hogy végigsétált a gáton egy ember, és nem látott semmit. "A gátat statikailag kell ellenőrizni, az anyagát, a szerkezetét vizsgálni, és ezek alapján már meg lehet állapítani, hogy mennyire biztonságos" - mondta. Csepregi István főigazgató nyilatkozata szerint ilyen vizsgálatot valószínűleg csak a MAL végezhetett az elmúlt években, bár az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen kívül a szakhatóságoknak is joguk van időről-időre megvizsgálni, hogy az engedélyeknek megfelelően működtetik-e a tározókat.

A hétfői katasztrófa miatt Csepregi főigazgató kedden az ország összes zagytározójánál rendkívüli ellenőrzést rendelt el. A főigazgató szerint az, hogy ajkán szeptember végén egy hasonló ellenőrzésen semmilyen rendellenességet vagy veszélyt nem találtak, nem jelenti azt, hogy az ilyen ellenőrzéseknek egyáltalán nincs értelmük, mert "a helyszíni bejáráson azért lehet látni dolgokat".

A Greenpeace szerint az ajkai víztározóról a katasztrófa előtt készült műholdfelvételeken már jól látszik egy repedés ott, ahol hétfőn átszakadt a gát. Később viszont a szervezet elnézést kért, mert kiderült, hogy téves felvételre hagyatkoztak.

Az Ajka közeli zagytározókat még bőven a rendszerváltás előtt, körülbelül harminc évvel ezelőtt tervezte az állami Mélyépterv. Ez a cég a rendszerváltás után jogutód nélkül megszűnt, a mérnökök egy része a Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft.-ben folytatta a munkáját. Az építéssel, környezetvédelmi tervezéssel és környezetvédelmi hatástanulmányokkal is foglalkozó cég honlapján az elmúlt évek jelentős megbízói között említi az ajkai timföldgyárat is, de az [origo]-nak kedden azt mondták, sem a két cég kapcsolatáról, sem a balesetről, annak lehetséges okairól nem akarnak nyilatkozni semmit.

Az iszapömlésről szóló cikkeinket, a legfrissebb híreket és az előzményeket itt találja.