Kegyelemdöfés lehet az ingatlanügy a legnagyobb kerület MSZP-s urának

Az ügyészség egy telek eladásakor elkövetett szabálytalanságokra hivatkozva gyanúsítottként akarta meghallgatni a budapesti XI. kerület polgármesterét, Molnár Gyulát, de ő nem jelent meg az ügyészek előtt. Molnárnak nem jött jókor a botrány, nyolc év polgármesterség után áprilisban az egyik legjobban szereplő szocialista egyéni jelölt volt - bár így sem tudta hozni a helyi mandátumot az MSZP-nek. Molnár helyettese az [origo]-nak azt mondta, részletes valomást fog tenni az ügyben.

Zárt ülésen, sürgősséggel hozta meg a XI. kerületi önkormányzat MSZP-SZDSZ-es többsége a döntéseket arról a kerületi ingatlanról, amelynek értékesítése miatt kedden gyanúsítottként hallgatták meg Újbuda alpolgármesterét, Lakos Imrét, és gyanúsítottként idézték be Molnár Gyulát, a kerület szocialista polgármesterét - állította az [origo]-nak Schneller Domokos fideszes önkormányzati képviselő. Schneller - aki még 2007 őszén tett feljelentést hivatali visszaélés miatt több lágymányosi ingatlan értékesítése miatt - azt állítja, hogy az ingatlanról a képviselőtestület úgy döntött, hogy nem volt lehetőség az értékbecslés, a szakértői anyagok, a számítások tanulmányozására.

Kedden közölte a főügyészség szóvivője, Fazekas Géza, hogy Lakos Imrét, mint a kerület vagyongazdálkodásért felelős alpolgármesterét azzal gyanúsítják, hogy hivatali helyzetével visszaélve előnyhöz segített egy kft-t, amely meg akart vásárolni egy ingatlant a XI. kerületben, a Dombóvári és Budafoki út sarkán. A szóvivő szerint a cég azért szerette volna megszerezni a telket, mert a környező ingatlanok már a tulajdonában voltak. Az ügyészség gyanúja szerint az ingatlan tulajdonjogát az államháztartási törvény előírásait megkerülve adták át a gazdasági társaságnak, nyilvános versenytárgyalás nem volt, az ügylet pedig a polgármester és az alpolgármester tudtával történt.

A Kopaszi-gát szomszédságában

A gyanúsítást Schneller kapcsolatba hozta egy korábbi XI. kerületi ingatlanüggyel, ez a Kopaszi-gát hasznosítása volt. A Duna lágymányosi holtágát körülvevő gát hasznosítását Leisztinger Tamás nagyvállalkozó érdekeltségeibe tartozó cégek bonyolították, majd a területet továbbadták a portugál Mota-Engil építőipari csoportnak. A Lágymányosi-öbölben zajló beruházásokat az Öböl XI. Kft. koordinálta, amelyben fokozatosan minimálisra csökkent a XI. kerületi önkormányzat kezdeti tulajdonrésze. Molnár Gyula kedden kijelentette a "Kopaszi-gát ügyét a hatóság már lezárta bűncselekmény hiányában". Schneller szerint viszont az ingatlanügy a Kopaszi-gáton történt beruházáshoz kötődik.

A kerületi vagyongazdálkodási bizottság egyik névtelenséget kérő fideszes tagja szintén azt mondta az [origo]-nak, hogy nagy viták voltak a testületben a telek eladásáról, mert a bizottsági tagok számára nyilvánvaló volt, hogy végül a Lágymányosi-öbölben terjeszkedő cég szeretné megszerezni ezt a telket is. "Ezeket nem lehet egymástól elválasztani, hiába külön telek, annak az egységnek a része" - állította. Kérdésünkre elmondta, az ügyészség őt is, és információi szerint az akkori vagyongazdálkodási bizottság minden tagját meghallgatta az ügyben.

Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője az [origo] kérdésére szerdán azt mondta: nem tud információval szolgálni arról, hogy a telek ügye hogyan kapcsolódik az öbölben található többi ingatlan miatti indult korábbi nyomozáshoz, mert az ügyészség csak emiatt az egy ingatlan miatt jár el. 2009 decemberében ugyanis azért került az ügy a Központi Nyomozó Főügyészségre az addig nyomozó Budapesti Rendőr-főkapitányságtól, mert olyan személy érintettsége merült fel, akivel szemben csak a főügyészség járhat el. (A Központi Nyomozó Főügyészség jár el többek között országgyűlési képviselők ellen, így vélhetően az akkor még országyűlési képviselőként is tevékenykedő Molnár miatt került át hozzájuk a nyomozás).

Az ügyészség által hivatali visszaéléssel meggyanúsított Lakos Imre alpolgármester az [origo] kérdésére elismerte, hogy a kérdéses telek "szomszédos azzal a telekegyüttessel", amely a Kopaszi-gát fejlesztését megvalósító cég tulajdonába került, de szerinte nem annak a projektnek a része, "attól független ingatlanügylet".

Lakos vallomást ígér

"A képviselőtestület döntött úgy, hogy megvásároljuk, majd egy másik testületi döntéssel az ingatlant beapportálta a már tizenkilenc éve működő Buda-Hold Kft.-be" - mondta az [origo]-nak Lakos. A Buda-Hold Kft.-t a XI. kerületi önkormányzat által létrehozott vagyongazdálkodási cég, Lakos szerint a kft felett a vagyongazdálkodási bizottság gyakorolja a tulajdonosi jogokat, nem pedig egyszemélyben a polgármester vagy az alpolgármester. "A Buda-Hold - a vagyongazdálkodási bizottság felhatalmazása alapján - a saját hatáskörében intézte a telek hasznosítását, mégpedig úgy, hogy létrehoznak erre egy közös céget az Öböl XI. Kft.-vel" - állította Lakos.

Lakos azt mondta, a Kopaszi-gátnál zajló ingatlanfejlesztést irányító cég utána több részletben valóban kivásárolta a közös cégből az önkormányzat vagyonkezelő cégét, de Lakos szerint a Buda-Hold - 50 millió forint nyereséggel - szállt ki az üzletből. Az alpolgármester szerint ezt követően az Öböl XI. Kft., illetve a korábbi közös cég már semmit nem kezdett a telekkel, mert a gazdasági válság miatt megtorpantak az ingatlanfejlesztések. Kérdésünkre, hogy miért nem nyilvános ülésen születtek meg az ingatlannal kapcsolatos döntések, Lakos azt mondta: a vagyoni ügyekről az önkormányzatok rendszerint zárt üléseken határoznak, viszont maga a döntés mindig nyilvános.

Lakos szerint minden jogszerűen történt az ingatlan értékesítésénél. "Az ügyvédem most tanulmányozza a gyanúsítás tartalmát, ha kiderül, pontosan miről van szó, akkor válaszolni fogok minden felmerülő kérdésre" - mondta a politikus az [origo]-nak arra reagálva, hogy az ügyészség közleménye szerint megtagadta a vallomástételt. Lakos ezt azzal magyarázta, hogy nem is tudta, milyen ügyben idézte be az ügyészség, de megjelent, meghallgatta a gyanú ismertetését, és jegyzőkönyvbe nyilatkozva vállalta, hogy minden részletre kiterjedő vallomást fog tenni.

Harc a legnagyobb kerületért

Újbuda a főváros legnépesebb kerülete, lakossága 140 ezer. A kerületben nyolc éve vette át a hatalmat az MSZP, a párt egyik befolyásos, bár az elmúlt években háttérbe szorult fővárosi politikusának számító Molnár Gyula lett a polgármester. Molnár 2006-ban, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után is nyerni tudott fideszes ellenfelével, Kupper Andrással szemben az önkormányzati választáson. Mostanra viszont népszerűsége megcsappant, az áprilisi országgyűlési választáson megverte fideszes kihívója, így Molnár tizenhat év után először nem parlamenti képviselő. Hat százalékkal maradt el a fideszes Simicskó Istvántól a második fordulóban - ezzel a viszonylag jobban szereplő szocialisták közé tartozott.

Az MSZP szerdán azzal vádolta az ügyészséget, hogy politikai megrendelésre lépett az ingatlanügyben négy nappal az önkormányzati választások előtt. Mesterházy Attila pártelnök az MSZP vezetőségének részvételével tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, a párt kiáll Molnár Gyula mellett, akit szerinte "aljas támadás ért".

Nem Molnár az első XI. kerületi szocialista politikus, aki gyanúba keveredik. Idén júniusban Wieszt Jánost, az MSZP kerületi frakcióvezetőjét vesztegetéssel gyanúsították meg, és előzetes letartóztatásba helyezték, miután az internetre felkerült egy felvétel, amelyen egy borítékot vett át egy vállalkozótól, aki állította, hogy a politikus kenőpénzt kért tőle. Az MSZP Wieszt mellett nem állt ki, sőt, már a hivatalos meggyanúsítása előtt arra kérték, mondjon le fővárosi mandátumáról, de ő ezt megtagadta, csak átült a függetlenek közé. A XI. kerületi önkormányzat honlapján szereplő információk szerint továbbra is Wieszt a vagyongazdálkodási bizottság elnöke a kerületben.