Gyorsan betemették a jobbikos törésvonalat Tatabányán

Pár nap leforgása alatt oszlatták fel és alakították újra a Jobbik tatabányai szervezetét. Az átalakítás után az alapszervezetből kieső helyi jobbikosok szerint régóta törésvonalak voltak a szervezetben, a nézeteltérések a radikális és a magukat mérsékeltnek tartó tagok között húzódott. A szervezet korábbi elnöke szerint a pártközpont nem foglalkozott panaszaikkal. A párt megyei elnöke szerint csak annyi történt, hogy kiszűrték az inaktív tagokat.

Majdnem felére csökkent a Jobbik tatabányai alapszervezetének létszáma miután az országos elnökség feloszlatta a szervezetet, ami pár nappal később újraalakult. A feloszlatást kezdeményező Vágó Sebestyén megyei elnök, és egyben országgyűlési képviselő szerint technikai jellegű feloszlatásról van szó, amivel csupán az inaktívak kiszűrését szerették volna elérni, de az [origo]-nak több helyi párttag is azt állította, hogy a jobbikosok közötti konfliktus állhat a háttérben.

A múlt vasárnapi újraalakítás során a korábban 40 főt is számláló tatabányai alapszervezet 16 fősre zsugorodott. Egy névtelenséget kérő helyi párttag az [origo]-nak azt mondta, hogy a feloszlatással azok az emberek kerültek ki a szervezetből, akik a júliusban lemondott helyi elnök, a Jobbikot többször bíráló Pachl Tamás támogatói voltak.

Elege lett a korábbi vezetőnek

A Jobbikból való kilépése óta már az MDF-ben politizáló Pachl július 20-án közleményt jelentetett meg, amelyet a Magyar Nemzet közölt. Ebben azt írta, tovább már nem tud azonosulni a szervezettel ezért kilép a pártból. A középkorú vállalkozó korábban a Jobbik helyi szervezetének elnöki és a Komárom-Esztergom megyei szervezet alelnöki posztját is betöltötte.

"A bajok a két választási forduló között kezdődtek" - mondta az [origo]-nak Pachl, aki szerint akkor már a tatabányai szervezeten belül volt egy radikálisabb és egy visszafogottabb politizálást támogató szárny. Amikor felvetette, hogy nem kellene annyi energiát ölni a választások második fordulójába, mert szerinte az a választási matematika miatt már felesleges lenne, többen is megszólták érte azok közül akik szerinte a keményfejűek közé tartoznak.

Az értékrendbeli különbségeket Pachl jelezte a párt országos vezetésének is, de felvetéseire állítása szerint nem érkezett válasz. Szerinte az országos vezetőség túlságosan eltávolodott a vidéki szervezetektől. "Mi toltuk be őket oda, de ők nem viszonozták" - mondta a parlamentbe jutott jobbikos képviselőkről.

Az egykori elnök kilépésekkor bírálta a Jobbikot annak radikálisabb tagjai és a Magyar Gárda miatt, ami szerinte a párt egyik legnagyobb gyengesége. Kilépéséről azt mondta, hogy nem tudta tovább a nevét adni ahhoz a kompromisszumképtelen politikához amire elmondása szerint a megyei Jobbik életében is több példa volt. "Egyesek ideológiák miatt fejjel mentek a falnak" - mondta Pachl.

"Nem mindenki ízig-vérig jobbikos"

A tatabányai szervezet Pachl után megválasztott elnöke, Sztahon István az [origo]-nak azt mondta, a tatabányai szervezetet az inaktív tagok miatt oszlatták fel, mert a szervezet nem tudott hatékonyan működni a folyamatos határozatképtelenség miatt. Sztahon hozzátette azt is, "nem mindenki volt ízig-vérig jobbikos", nem minden párttag megnyilvánulásai estek egybe a párt érdekeivel.

Az újjáalakítás során ismételten kinevezett elnök szerint a szervezet feloszlatásáról szóló levélben, melyet minden tagnak postáztak, az alapszabály 52-es pontjára hivatkoztak. Ez a pont kimondja, hogy az alapszervezetet azért oszlatják fel, mert az a párt alapszabályával, programjával, politikai céljaival vagy érdekeivel ellentétesen működik.

Ugyanez a pont kimondja azt is, hogy az alapszervezetet ilyenkor fel kell függeszteni, és ha a viszonyok nem rendezhetőek akkor kell feloszlatni. Sztahon szerint van különbség a felfüggesztés és a feloszlatás között, de ebben a helyzetben nem lehetett a viszonyok rendezésre időt szánni. "Nem értünk rá várakozni, az önkormányzati választások miatt azonnal cselekedni kellett" - mondta.

Vágó Sebestyén megyei elnök az [origo]-nak azt mondta, hogy szerinte a párt országos elnökségének ilyen esetekben lehetősége van az alapszervezet azonnali feloszlatására, amit az ő kezdeményezésére meg is tettek. Ezzel az alapszabály szerint nem szűnik meg a párttagság, hanem az érintettek egyéni tagokká válnak. A már említett levélbe beleírták, hogy aki újra tagja akar lenni az alapszervezetnek, az Vágónál jelentkezhet, de szerinte ezt csupán 16 ember tette meg, így velük alakult meg újra az alapszervezet vasárnap.

Kérdésünkre két névtelenséget kérő helyi párttag is azt mondta, az alapszervezeten belüli viták és azok rendezése miatt csalódtak a Jobbikban. Szerintük ezzel többen is így vannak, néhányan pedig azt fontolgatják, hogy kilépnek a pártból.

"Nem arról szólnak a dolgok, hogy szabadítsuk ki Budaházyt"

Vágó Sebestyén nem csak az alapszervezet újraalakulását jelentette be, de egyben megnevezte a párt helyi képviselő-jelöltjeit is az önkormányzati választásokra. Ez szerinte a normális ügymenetnek megfelelően történt ugyanis a jelöltek véglegesítését egy a megyei szervezethez tartozó bizottság végzi, és ott már a feloszlatás előtt tudták, hogy kit akarnak.

Egy neve elhallgatását kérő tatabányai jobbikos forrás szerint azonban a feloszlatás előtt a tagok többsége nem támogatta volna a mostani jelölteket tapasztalatlanságuk miatt. "A helyi képviselőtestületben nem arról szólnak a dolgok, hogy szabadítsuk ki Budaházyt, ott a szakmai munkának van helye" - mondta.

A hétfőn bejelentett lista szerint a Jobbik tatabányai polgármesterjelöltje Vágó Sebestyén. Pachl őt túl tapasztalatlannak nevezte ehhez a tisztséghez, illetve rajta kívül többen is megemlítették az [origo]-nak, hogy Vágót túl elfoglaltnak tartják a polgármesterjelöltséghez. A jobbikos politikus jelenleg országgyűlési képviselő, a parlamentben egy bizottsági és három albizottsági posztja is van, illetve ő a párt megyei elnöke is. Vágó hétfői nyilatkozatában bejelentette, hogy amennyiben polgármester lesz Tatabányán, lemond parlamenti mandátumáról.

A tavaszi országgyűlési választásokon a Jobbik egyéni jelöltje Tatabányán szintén Vágó Sebestyén volt, aki 11,25 százalékot ért el. Ez az eredmémy kicsivel volt csak rosszabb mint a párt megyei eredménye, az országos eredményt viszont közel 5 százalékkal múlta alul. Vágó indult a második fordulóban is, akkor 7,5 százalékot szerzett.