MN: A romagyilkosságok egyik gyanúsítottja is bejelentkezett a nyomravezetői díjért

Vágólapra másolva!
A Magyar Nemzet szerint az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő fővárosi tüntetések idején is kapott feladatokat a katonai elhárítástól a romák sérelmére elkövetett gyilkosságok egyik gyanúsítottja, Cs. István. A napilap szerint a hírszerzés többször is azzal bízta meg, hogy szerezzen adatokat az általa ismert debreceni szélsőséges körökről. A Honvédelmi Minisztérium szerint valóban beszervezték a férfit, és valószínűleg adminisztrációs hiba okozta, hogy csak 2009 tavaszáén törölték a katonai elhárítás rendszerétől.
Vágólapra másolva!

A szerdai Magyar Nemzet meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, Cs. Istvánt, a romák sérelmére elkövetetett gyilkosságsorozat egyik gyanúsítottját 2006 elején szervezte be a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) debreceni kirendeltsége, és elsőként arra kérték, adjon információkat egy környékbeli motoros társaságról.

A rendőrség korábban kilenc súlyos bűncselekmény ügyében folytatott eljárást: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, valamint 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön ketten-ketten vesztették életüket, a kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg. A rendőrség a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal négy, 28 és 42 év közötti, Hajdú-Bihar megyei férfit gyanúsít, őket a kommandósok augusztus 21-ére virradóra fogták el egy debreceni szórakozóhelyen.

A Magyar Nemzet szerint Cs. István feladata volt a debreceni labdarúgócsapat ultráinak figyelése is, majd amikor az elhárítás azt az információt kapta, hogy valakik kézigránátot akarnak lopni a közeli laktanyából, Cs.-t bízták meg azzal, hogy erről az általa ismert szélsőséges körökben adatokat szerezzen.

A napilap szerdai számában megjelent cikk szerint Cs. István 2006 őszén Budapesten kapott feladatokat: KBH-tól állítólag az instrukciót kapta, hogy az őszödi beszéd kiváltotta zavargások helyszínein a rendbontók között hivatásos vagy szerződéses katonákat azonosítson. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a férfit a tiszalöki gyilkosság után megkereste KBH-s összekötője, de ő semmit nem mondott neki, ellenben jelezte, hogy jól jönne neki a nyomravezetőnek akkoriban kitűzött 100 millió forintos díj.

A Honvédelmi Minisztérium szerdán kiadott közleménye szerint valósznűleg adminisztrációs hiba okozta, hogy a kapcsolat megszűnése ellenére is csak 2009 májusában zárták ki a KBH rendszeréből Cs. Istvánt. A közlemény szerint a KBH a föllelhető iratok áttanulmányozása után közölte, Cs. Istvánt szerződéses katonai szolgálatának idején - a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben - valóban beszervezték. Folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a későbbi, fél éves koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget. Cs. István ezt követően egészségügyi szabadságon volt, és tartótisztjének állítása szerint a 2009-ben történt leszereléséig nem találkoztak.

"Tény viszont" - áll a közleményben -, hogy 2009 júliusának végén a KBH akkori vezetése elrendelte, hogy a kapcsolattartók keressék meg informátoraikat és a romagyilkosságokkal összefüggő jelenségekről kérdezzék őket. Ennek értelmében kezdeményezte Cs. Istvánnal a találkozót a tartótisztje. Ez meg is történt, de ekkor a jegyzőkönyvek tanúsága szerint érdemi információ nem hangzott el. Cs. Istvánnak a 100 millió forintos "vérdíj"-ra utaló kijelentését a kapcsolattartó nem ítélte ilyennek.