Fellegváraik feldarabolásától rettegnek a szocialisták

Búcsút mondhatnak a szocialisták utolsó vidéki bástyáiknak is, miután az önkormányzati képviselők számát csökkentő törvény alapján készült kerületi kiosztás több városban feldarabolta a hagyományosan MSZP-re szavazó lakótelepeket. A szocialisták állítják, a Fidesz mondta tollba a megyei jegyzőknek az új beosztást, a jegyzők viszont azt mondják, pár nap alatt nem lehet olyan térképet rajzolni, ami mindenkinek megfelel.

Ingerülten vágnak neki az önkormányzati választási kampánynak az MSZP vidéki polgármesterei, akik azzal vádolják a kormánypártokat, hogy a települési választókerületek számának csökkentésével a szocialisták hagyományos bázisait akarják szétverni. Kedden az október 3-ra kiírt helyhatósági választások elhalasztását kérte a köztársasági elnöktől Káli Sándor, Miskolc szocialista polgármestere, mert szerinte a Borsod megyei jegyző a Fidesz nyomására, politikai érdekek mentén rajzolta át a város választókerületi határait. A szegedi és a békéscsabai szocialisták is élesen bírálják az új kerületi beosztást, Kazincbarcika MSZP-s polgármestere pedig szerdán csatlakozott Káli Sándor kezdeményezéséhez.

Az áprilisi országgyűlési választásokon kétharmados parlamenti többséghez jutó Fidesz-KDNP pártszövetség egyik leggyakrabban hangoztatott kampányígérete volt az országgyűlési és az önkormányzati képviselők számának megfelezése. A májusban beterjesztett törvényjavaslat parlamenti vitájában az MSZP, a Jobbik és az LMP azzal támadta a Fideszt, hogy a bejutási küszöb négyről öt százalékra emelésével, a kopogtatócédula-gyűjtési időszak 35-ről 15 napra történő leszállításával, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok radikális csökkentésével a politikai versengés feltételeit rontja, és a jelenlegi kormányoldalt hozza előnyös helyzetbe.

Szétdarabolt lakótelepek

Az újabb konfliktusokat az okozza, hogy az elmúlt hetekben a helyi választási irodákat vezető jegyzők - a törvény által meghatározott képviselői létszámhoz igazodva - átrajzolták a települések választókerületi térképeit, és a körzetek összevonásakor nem minden esetben vették figyelembe a szavazók korábbi választásokon megmutatkozott pártpreferenciáit. A szocialisták szerint a jegyzők ezzel megszegték a választási eljárási törvényt, amely előírja, hogy az új kerületek kialakításánál a nemzetiségi, vallási, földrajzi és demográfiai szempontok mellett figyelni kell a történelmi sajátosságokra is.

Miskolc MSZP-s polgármestere, Káli Sándor keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, tudomása van arról, hogy a város fideszes országgyűlési képviselője, Zsiga Marcell adott utasítást a területi választási irodát vezető Bodros-Abaúj-Zemplén megyei jegyzőnek a választókerületi beosztás átírására. Káli panaszával az Alkotmánybírósághoz és az állampolgári jogok biztosához fordult, majd azt kérte az államfőtől, hogy a jogsértések megszüntetéséig "függessze fel" az önkormányzati választásokat.

A miskolci polgármester azt sérelmezte, hogy a városi jegyző határozatát felülírta a fideszes vezetésű megye főjegyzője, és az új beosztásban az MSZP bázisának számító lakótelepeket olyan kert- és külvárosias szavazókörökkel egészítették ki, amelyek a korábbi önkormányzati és parlamenti választásokon inkább a Fideszre szavaztak. Káli példaként a Kilián-lakótelep és a Győri-kapunál lévő paneltömb "szétszedését" említette: ezekben a kerületekben korábban, rendszerint az MSZP győzött. A polgármester azt is furcsának nevezte, hogy a megyei jegyző egy utca mentén félbevágott egy választókerületet, illetve a többi kerületbe mélyen belenyúló, több mint tíz kilométer hosszú kerületeket is kialakított.

Utcai harcok

"A törvény leszögezi, hogy a helyi jegyző által kialakított beosztás ellen két napon belül bárki kérhet jogorvoslatot a megyei jegyzőnél. Éltem ezzel a lehetőséggel, Kovács János főjegyző pedig behívott a hivatalába egy egyeztetésre a miskolci aljegyzővel együtt. Semmiféle titkos tanácskozásról nem volt szó, az egyeztetésen rajtunk kívül még hat ember volt jelen" - mondta az [origo]-nak Zsiga Marcell, a Fidesz országgyűlési képviselője. Zsiga szerint első fokon a miskolci jegyző alakított ki irreális kerületeket, amit a főjegyző megpróbált helyrehozni.

A fideszes képviselő jogorvoslati kérelmében főként azt kifogásolta, hogy az elsőfokú határozat nem alakított ki egységes belvárosi körzetet, hanem a kerületet szétdarabolta és távoli körzetekkel "mosta össze". Zsiga azt mondta, a polgármester által torznak tartott kerületeket nem lehetett másként kialakítani, pedig órákig tanácskoztak arról, hova kerüljenek az egyes utcák, hogy a lakosságszám is kiegyenlített legyen. A fideszes parlamenti képviselő - aki a miskolci közgyűlésnek is tagja - az [origo]-nak azt mondta, az ő kerületét is átszabták, több "jobboldalinak nem mondható" paneltömb került át hozzá, mégsem panaszkodik, hanem házról házra jár, hogy októberig megismerje az új választóit.

Miskolci lakótelep

A Kilián-lakótelepet a közgyűlésben 16 éve képviselő Bartha György, a MSZP miskolci irodavezetője az [origo]-nak azt mondta, a legfőbb gond, hogy a megyei főjegyzőn felül nincs további fellebbezési szint. A szocialista politikus a megyei főjegyző döntését azért is törvénytelennek tartja, mert már az önkormányzati választások kiírása után rajzolta át a kerületeket.

A Fidesz eredeti törvényjavaslata valóban lehetővé tette volna a bírósági felülvizsgálatot, de ezt a paragrafust Ríz Levente, a párt országgyűlési képviselőjének módosító indítványa nyomán kivették a tervezetből. Ríz indítványában arra hivatkozott, hogy az eredeti választási eljárási törvény sem tartalmazott több jogorvoslati lehetőséget, miután egy 2005-ös módosítás megszüntette a további fellebbezés lehetőségét.

Számháború

"Nálunk is szétszedték a rendszerint szocialistákra szavazó lakótelepeket, így szétdarabolták és bel-, illetve külvárosi részekkel egészítették ki azt a paneles kerületet is, amiben a tavaszi parlamenti választásokon jelentős többségem volt" - mondta az [origo]-nak Botka László, Szeged szocialista polgármestere, aki áprilisban a város több szavazókörében többséget szerzett, de a parlamenti választókerület egészében vesztett a fideszes Bohács Zsolttal szemben.

Botka szerint a Tarján és a Rókus nevű városrészekben is azért szedték szét a lakótelepeket, hogy a szocialistákat hátrányos helyzetbe hozzák. A polgármester azt mondta, a városi jegyző hetekig dolgozott az új beosztáson, majd több magánszemély fellebbezése nyomán a fideszes vezetésű megye főjegyzője pár nap alatt átrajzolta a térképet. Botka szerint az új beosztás még az arányossági elvárásnak sem tesz eleget, hiszen van 11 ezres és van 6 ezres lakosú kerület is.

Panel-lakótelep Szegeden

"Annak ellenére sikerült arányosabb rendszert kidolgozni, hogy a városi jegyző semmibe vette az utasításomat, és nem szolgáltatott adatokat" - mondta az [origo]-nak Kovalcsik Andrea, Csongrád megyei főjegyző. Kovalcsik sértőnek nevezte a szegedi szocialisták vádjait, és azt mondta, munkája során csak a lakossági arányokat vette figyelembe, ezért utasította vissza azt a fideszes jogorvoslati kérelmet is, amely szerinte aránytalanabb viszonyokat teremtett volna Szentesen. Gyimesi László, a Fidesz szegedi szervezetének elnöke azt mondta, nem érti a szocialisták panaszait, hiszen a főjegyző 20 kerületből 17-ben jobb arányokat hozott ki, mint a városi választási iroda.

Végvárak végveszélyben

Miklós Attila, az MSZP békéscsabai elnöke és Szitka Péter, Kazincbarcika szocialista polgármestere is azt állítja, hogy feldarabolták a szocialista bázisnak számító panelnegyedeket. Bár az elmúlt négy évben mindkét városban meggyengült a szocialista párt - Szitkát áprilisban csaknem beérte jobbikos riválisa, az MSZP Békéscsabán pedig már 2006-ban sem tudott egyéni mandátumokat szerezni -, az egyes lakótelepi körzetekben még mindig őrzi támogatottságát a párt. A tavaszi parlamenti választásokon induló Szitka Péter több szavazókörben a fideszes jelölt, Tamás Barnabás fölé kerekedett, a békéscsabai Lencsés úti lakótelepen pedig az országos átlag felett teljesítettek a szocialisták.

Szitka Péter az [origo]-nak azt mondta, a Kazincbarcikát kettészelő 26-os úttól balra fekvő lakótelepeket - a település szerkezetét is háttérbe szorítva - keresztben ötvözték a jobboldali falusias résszel, szétbontva ezzel a korábban baloldalinak számító körzeteket. Ezért ő is csatlakozik Miskolc polgármesteréhez, hogy elérjék: változtassák meg a választási eljárásról szóló törvényt, amely a megyei főjegyzők döntése ellen semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosít.

Kazincbarcika lakótelepi oldala

Az MSZP kazincbarcikai helyzetét nehezítheti, hogy az egyéni kerületek átszabása mellett az új választási törvény több mint a felére csökkenti a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát is. A térség fideszes országgyűlési képviselője, Tamás Barnabás szerint a szocialistáknak nincs mitől tartaniuk: 2006 őszén az összes egyéni kerületet megszerezték, ha az elmúlt négyéves munkájukat jónak tartják a választók, most sem fognak a kompenzációs helyekre szorulni. A miskolci és a kazincbarcikai új választókerületek kialakításáról szerettük volna megkérdezni a megyei főjegyzőt is, de Kovács János napokig elérhetetlennek bizonyult.

Báját veszítheti

Miklós Attila az [origo]-nak azt mondta, Békéscsabán a lencsési és a Kazinczy lakótelep kerületeit formálta át úgy a városi jegyző, hogy azok "elveszítsék baloldali karakterüket". A helyi választási iroda határozata ellen jogorvoslatot nyújtottak be, de a megyei főjegyző indoklás nélkül elvetette a javaslataikat. A Békés megyei jegyző jogi helyettese, Horváth Mihály azt mondta, a vonatkozó törvény szerint csakis a lakosságszámmal kapcsolatos fellebbezéseket fogadhatják be, ezért a politikai jellegű észrevételekre nem is reagáltak.

Szvercsák Szilvia, Békéscsaba jegyzője megdöbbentőnek tartja a helyi MSZP vádjait. A jegyző az [origo]-nak azt mondta, a végleges verzió kialakítása előtt fogadta a városi szocialista szervezet vezetőit, meghallgatta és beépítette az észrevételeiket, ezért nem érti, miért elégedetlenek az új beosztással. "Úgy kellett néggyel csökkenteni az egyéni kerületek számát, hogy közben orvosolni kellett a régi rendszer hibáit is: volt olyan kerület, ahol mindössze 1300-an laktak, egy másik körzet lakosságszáma viszont meghaladta az 5 ezret. Lehetetlen olyan rendszert kialakítani, ami mindenkinek tetszik" - mondta Szvercsák.

Az új beosztás ellen az ellenzéki pártok közül csak az MSZP tiltakozik, aminek elsősorban az az oka, hogy a Jobbik és az LMP - néhány időközi választást leszámítva - még nem indult önkormányzati választásokon, nincs hagyományosnak mondható szavazóbázisa. Vágó Gábor, az LMP Kecskeméten élő parlamenti képviselője az [origo]-nak azt mondta, bár nincs összehasonlítása alapja, szerinte sem jó az irány: míg korábban a helyben jól ismert, független képviselőjelölteknek jó esélyük volt bekerülni az önkormányzatokba, az összevont, többkilométeres átmérőjű kerületekben már inkább a pártszimpátiák fognak dönteni, és ezzel "elveszíti a báját a helyi versengés".