Hiába keresték a tolcsvai asszonyt megmaró viperát

Vágólapra másolva!
Még kötözésre és kezelésre kell járnia, de jól van az a tolcsvai asszony, akit saját kertjében megmart egy vipera. A község polgármestere szerint a helyiek egyáltalán nem ijedtek meg, mert egyedi esetnek vették, hogy az esőzés miatt a településre sodort állat támad. A kígyónak viszont nyoma veszett, hiába keresték. Egy kígyószakértő szerint a környéken, a Zemplénben gyakori a vipera, de a marása szinte soha nem halálos.
Vágólapra másolva!

Megmart egy kígyó a saját kertjében egy idős nőt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tolcsván - közölte szerdán az MTI. A helyi polgármester, Vojnár László szerint az eset három hete történt, azóta a nő már kijöhetett a kórházból, és ismét otthon van.

"Ki kellett vágni a lábán azt a részt, ahol a kígyó megmarta, azt mesélte, még a két fognyom is látszott" - mondta az [origo]-nak csütörtökön Vojnár. Szerdán találkozott az asszonnyal, akinek továbbra is vissza kell járnia kötözésre, kezelésre a kórházba.

A polgármester szerint a fognyom alapján a kórházban azt mondták, hogy a kígyó valószínűleg vipera volt. A zempléni községbe az elmúlt hetek áradata sodorhatta a hegyekből. Vojnár az asszony elmondása alapján úgy tudja, hogy a kertjéből addigra már visszahúzódott a Tolcsva patak, de pont a teknőszerűen megállt vizet akarta megnézni, mikor rálépett a kígyóra.

Az eset után az állatot a család órákig kereste, de nem sikerült megtalálniuk - tette hozzá. Ennek ellenére szerinte a helyiek nem félnek, mert ez annyira egyedi, kivételes eset, amihez még csak hasonló sem történt benn a községben. "A közeli hegyekben előfordultak már kígyómarások, de itt soha. Csak döglött állatokat sodort le az ár a felettünk fekvő településekről, de azokat vitte is tovább" - mondta Vojnár. Az elmúlt hónapok során a faluban is többször házakat öntött el az ár, a településen átfolyó valamennyi patak felduzzadt.

Gyakori a Zemplénben a vipera

Magyarországon három területen élnek viperák: a Zemplénben - így Tolcsva környékén is -, Szatmár-Beregben és a Dél-Dunántúlon - mondta az [origo]-nak a nagyecsedi Fűvészkert Társaság Természetvédelmi Egyesület elnöke, Somlai Tibor, aki több évtizede foglalkozik kígyókkal.

Somlai szerint nem ritka, hogy az ár elsodor kígyókat, mert a viperák a nedves környezetet szeretik, a víz lehűti őket, így viszont kevésbé mozognak, nem bújnak el. Ráadásul Tolcsva környékén sok nyílt terepen elhelyezkedő patak van, így sokkal könnyebben elsodródnak, mint az erdő közepén élő társaik - tette hozzá. A kígyószakértő szerint a Zemplénben élők hozzászoktak a kígyók felbukkanásához. "Többször láttam, ahogy ezeken a településeken az idős néni éppen seprűzi ki a kígyót a nyári konyhából" - jegyezte meg.

El kell távolítani a harapás környékét

Ha valakit megmar egy mérges kígyó, akkor elvileg az adott körzetben ilyen esetekre kijelölt központi ellátó kórházat kell felkeresnie, de ahol gyakoriak a kígyók, ott sokszor más kórházakban, sőt a körzeti orvosoknál is lehet kígyóméreg elleni szérum. Somlai ugyanakkor azt mondta, az ellenszerrel nagyon óvatosan kell bánni, másképp az ebből beadott erős dózis szinte veszélyesebb, mint a nem is halálos kígyóméreg.

Halálos kígyómarás Magyarországon nagyon régen nem történt Somlai szerint, mert még a veszélyes kígyók mérge is alapvetően emésztésre, nem pedig ölésre szolgál. Ezért gyakori, hogy a megmart részt kivágják, eltávolítják, hiszen az egy halott, megemésztett hús - magyarázta. A kígyószakértő szerint ezért csak akkor halhat bele valaki a Magyarországon élő kígyók marásában, ha a vérrel leginkább ellátott testrészein harapja meg az állat, így a fejen vagy a tüdő közelében.