Saját magát ostorozza az MSZP vezetése egy elemzésben

Vágólapra másolva!
Kudarcokkal telinek látja saját működését az MSZP elnöksége abban az elemzésben, amelyet a július 10-i kongresszusra készítettek. A beszámoló  sikernek tartja ugyan, hogy Gyurcsány Ferenc lemondása után tudták biztosítani a kormánytöbbséget a parlamentben, de a választási kampánnyal már a pártvezetés sem elégedett.
Vágólapra másolva!

A Gyurcsány Ferenc lemondása után, nagyjából egy éve megválasztott MSZP-elnökségnek a kitűzött feladatokból leginkább a felelős kormányzás stabil politikai hátterét sikerült biztosítania, de több más feladat végrehajtása kudarcokkal járt - olvasható a testületnek a jövő heti rendkívüli tisztújító kongresszusra készített, saját munkáját értékelő beszámolójában.

Az MTI rendelkezésére bocsátott, az elnökség által már elfogadott elemzés szerint a testületnek sikerült ugyan az SZDSZ szétesése ellenére biztosítania a parlamenten belüli többséget, de a társadalmi többség kialakításában, új szövetségesek találásában az MSZP sikertelennek bizonyult, és a kisebb pártok aktivizálódásával a politikai színtéren is magára maradt.

Mesterházy a legesélyesebb

Az MSZP elnöksége a választások után felajánlotta lemondását, majd a párt májusi kongresszusán július 10-re halasztották az eredetileg június 6-ra tervezett tisztújítást. Az elnöki posztra a legesélyesebb Mesterházy Attila, aki a párt kormányfőjelöltje is volt a választáson.

Az elemzés a negatívumok közé sorolja a pártműködés problémáit, a régi, gyengülő szervezeti keretek változatlanságát. A szervezeti és alapszabályi keretek megújítására sem erő, sem idő nem volt - áll a dokumentumban. Az értékelés szerint a legfájdalmasabb hiányt a morális önvédelem elégtelensége, a korrupciós gyanúkkal szembeni eszköztelenség jelentette.

Hozzáteszik azonban azt is, hogy a párttagság többsége az elnökségtől várta a korrupciós gyanúk eloszlatását, a párt megtisztítását, ők azonban erre részint alapszabályi eszközök, részint kellő hatalom és erő híján nem volt képes.

A vitákat nem tudták félretenni

A dokumentum szerint az MSZP igazi törésvonalai ma nem generációs különbségek mentén húzódnak, sokfajta korábbi, párton belüli közmegegyezésüket a válság kérdőjelezte meg. A jövő baloldaliságának valódi átbeszélését a választási időszakban előálló integrációs kényszer és a kampányfeladatok alig tették lehetővé.

Az értékelés szerint a párt régi működési zavarain ez a pártvezetés sem tudott úrrá lenni, a személyi viták jó részét viszont a kampány időszakában sikerült félretenni. Kiütköztek a sokáig elhanyagolt belső problémák: az aktivisták és a választók elöregedése, a civil kapcsolatok gyengülése, a médiatér szűkülése, a széles vezetői utánpótlás és a teljesítményértékelés hiánya - áll az elemzésben, amely szerint több helyi és megyei szervezetben is "állóháború" alakult ki a különböző elképzelésű vagy egyszerűen ambíciójú csoportok között. Miközben különösen a megyei vezetők politikai súlya, szerepe felértékelődött, a területi szervezetek is sok megoldatlan konfliktust hurcoltak magukkal - teszik hozzá.

A kampányról azt írják: a szervezési és logisztikai feltételeket nagyjából sikerült biztosítani, minden belső nehézség ellenére nagy párttámogatottsággal tudtak miniszterelnök-jelöltet választani, és a jelöltek, illetve pártszervezetek többsége a maga részéről helytállt. A kampány során sem sikerült azonban olyan politikai-tartalmi innovációt bevezetni, ami a beállt pártszimpátiák korlátait radikálisan áttörte volna - áll az értékelésben. A választási eredmény meglepetést ugyan nem hozott, keserűséget - különösen a sokat dolgozó aktivisták körében - viszont annál inkább - állapítja meg az elnökség értékelése.

Az alulról jövő tisztújítás eddigi menete azt mutatta, hogy a pártszervezetek helyi és megyei szinten a megújulás eszközét jóval kevésbé a személyi változásokban keresik, inkább az ellenzéki politizálás új tartalmát és formáit, a szervezeti és működési innovációt igénylik - olvasható a dokumentumban.