A védők többsége már lezárná a hét éve tartó Kulcsár-ügyet

Vágólapra másolva!
"A jóisten mentsen meg minket egy új eljárástól" - mondta a Kulcsár-ügy csütörtöki tárgyalásán az egyik ügyvéd. A perbeszédekben a védők többsége azt mondta, hibásnak tartják ugyan az elsőfokú bíróság ítéletét, de szerintük az ítélőtábla helyre tudja hozni azt, nem kell hét év után új eljárásra kötelezni a Fővárosi Bíróságot. Több védő is krituizálta az ügyészséget, amely miatt szerintük már azt sem lehet tudni, mi ellen kell védekezniük.
Vágólapra másolva!

A védőbeszédekkel folytatódott csütörtökön a brókerbotrány, vagy más néven Kulcsár-ügy másodfokú büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán. Az eljárásban korábban a Fellebbviteli Főügyészség és Kulcsár Attila elsőrendű, illetve Kerék Csaba másodrendű vádlott védője egyaránt az elsőfokú ítélet megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezését és új elsőfokú büntetőper, bizonyítás lefolytatását kérte a táblától.

A tárgyaláson felszólalt védők többsége azonban az eljárás másodfokon történő befejezését kérte, elsődlegesen védence felmentését, de némelyik ügyvéd akár az elsőfokú elmarasztaló ítélet jogerőre emelését is inkább elfogadhatónak tartja, mint a hét éve tartó büntetőeljárás még további évekkel történő elhúzását. "A jóisten mentsen meg minket egy új eljárástól, ha még évekig tart, abba mindannyian tönkremegyünk!" - fogalmazott az egyik védő.

Egy másik ügyvéd perbeszédében megjegyezte, hogy a rendelkezésre álló 150 ezer oldalnyi irat alapján szégyen lenne, ha a másodfokú bíróság nem tudna jogerős határozatot hozni, bár már így is egyértelmű, hogy akárhogy döntenek, ez az ügy nem fog az igazságszolgáltatás dicsőségére válni. Volt olyan védő is, aki azt kérdezte: mit lehet még remélni hét év után az eljárás megismétlésétől, születhetnek-e még egyáltalán új érdemi bizonyítékok, vallomások, van-e még ennek bármi értelme?

A csütörtökön felszólaló ügyvédek többsége megalapozatlannak tartja a Fővárosi Bíróság 2008-as elsőfokú ítéletét, de úgy vélik, védencük esetében korrigálhatók a tévedések, hiányosságok és meghozható a rendelkezésre álló iratok alapján is a jogerős döntés, nincs szükség megismételt eljárásra. Perbeszédükben a védők az elsőfokú ítélet megalapozatlanságát kritizálták, részben hiányosságai, részben pedig az indoklási kötelezettség elmulasztása miatt. Például a miatt, hogy Kulcsár magát és vádlott-társait terhelő, egyúttal meglehetősen ellentmondásos vallomásainak melyik részét, miért, milyen más bizonyítékokra támaszkodva fogadta el, vagy vetette el a bíróság, hiszen több vádlott bűnösségének kérdésében döntőnek bizonyult Kulcsár vallomása.

A legsúlyosabb védői kritikák mégsem az elsőfokú bíróságot, inkább az ügyészséget érték. Több védő sürgette, hogy a vádhatóság vonja le végre ennek az eljárásnak a szakmai tanulságait. Több védő felvetette, hogy a Fellebbviteli Főügyészség álláspontja - amely szerint történt bűncselekmény, de biztos nem az eredeti vádban szereplő sikkasztás - miatt, az a helyzet állt elő, hogy még a másodfokú eljárásban sem tisztázott: egyáltalán mi a vád, mi ellen kell védekezniük a vádlottaknak.

Az első fokon három év börtönre és 150 milliós vagyonelkobzásra ítélt Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya-kezelő egykori vezetőjének védője, Jován László az ügyészi nyomozást is bírálta. Kulcsár emlékezetes, ügyészek előtt tett, videón rögzített kihallgatása kapcsán ügyvéd szerint súlyos szakmai hiányosságok vethetők fel. Szerinte a nyomozati szakban az ügynek nem volt gazdája, voltak "mezei" gyanúsítottak, akiket a rendőrség hallgatott ki igen szakszerűen, és voltak kiemelt személyek, akiket az ügyészek hallgattak ki, "igen sajátosan".

A Kulcsár-ügyben az eljárás immár hét éve tart: 2003 nyarán az ügyészség azért emelt vádat, mert álláspontja szerint Kulcsár a K&H Equities munkatársaként 1998 és 2003 között jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, magánszemélyek és állami vállalatok pénzét off-shore cégeken keresztül. A Fővárosi Bíróság 2008 augusztusában hirdette ki elsőfokú ítéletét, amelyben nem jogerősen Kulcsárt nyolc év börtönre, 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte, és előzetes letartóztatásba helyezte. A 24 vádlott közül az elsőfokú bíróság nem jogerősen hetet letöltendő szabadságvesztésre ítélt, vagyonelkobzást pedig 8 vádlott esetében szabott ki, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben.

A védőbeszédek elhúzódása miatt várhatóan a következő, május 6-i tárgyaláson az eredeti tervektől eltérően még nem lesz másodfokú ítélethirdetés a Fővárosi Ítélőtáblán.