Szabad kezet kap minden vezető lecserélésére a Fidesz

Nem csak Simor Andrást cserélheti le egy neki tetsző jegybankelnökre Orbán Viktor az új parlament megalakulása után, de a jogszabályok alapján és a kétharmados többség birtokában egy sor másik tisztségre is kinevezheti a saját embereit. A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az ORTT élére már biztosan a fideszes többség delegáltjai választanak elnököt.

Félreérthetetlen utalást tett hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján Orbán Viktor arra, hogy nem szívesen látja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén Simor Andrást. Mint fogalmazott, a jegybank nem "offshore-lovagok szálláshelye", amivel az MNB-elnök korábbi ciprusi ügyleteire utalt.

Simor Andrást 2007. március 7-én nevezték ki Gyurcsány Ferenc javaslatára a Magyar Nemzeti Bank élére. A törvény szerint a jegybank elnökét hat évre választják, hivatalából szintén a miniszterelnök javaslatára mentheti fel a köztársasági elnök, de csak akkor, hogy ha nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el. Simor le is mondhatna, de hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, nem foglalkozik Orbán Viktor kijelentéseivel, ő mandátuma lejártáig, a következő három évben is teszi a dolgát.

Kritizálta Orbán a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének (PSZÁF) működését is. A PSZÁF vezetőjét, a jegybank elnökéhez hasonlóan hat évre választják, de Orbán Viktor a sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy változhatnak is az ezekről az intézményekről szóló törvények. A kétharmados többség birtokában akár az intézményvezetők megválasztásának és visszahívásának szabályait is módosíthatja a Fidesz, így nem lehet akadálya annak, hogy a kormánypártok nekik tetsző vezetőket nevezzenek ki a jegybank és a pénzügyi felügyelet élére.

A Fidesz dönthet akár az MNB és a PSZÁF összevonásáról is. Erről már tavaly is tárgyalt a Bajnai-kormány a jegybank elnökével, aki hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ha újra felmerül a terv, ezt a konzultációt meg kell ismételni.

A Magyar Nemzeti Banknál anélkül is hoz változást az új kormány, hogy törvényt módosítanának, ugyanis a jegybank felügyelő bizottságának mandátuma az országgyűlés alakuló ülésével megszűnik. A bank belső működését ellenőrző, a jegybank elnökének irányítása alá tartozó testület elnökét és tagjait is az országgyűlés választja meg: az elnököt a kormánypárt jelölheti, tagjainak felét pedig az ellenzék, felét a kormánypártok adják.

A parlamentnek az alakuló üléstől három hónapja lesz arra, hogy megválasszák az új felügyelő bizottságot. Amíg ez nem történik meg, addig a régi tagok dolgoznak, de a törvény nem túl szigorú: ha három hónap alatt sem választja meg az új tagokat a parlament, akkor a régiek addig folytatják a munkát, amíg az újak meg nem érkeznek.

Bevehetik a közmédiát a fideszes elnökök

Törvényt sem kell módosítania a Fidesznek ahhoz, hogy egy sor köztestület élére nekik tetsző elnököt válasszanak. A kormányváltás miatt változik a képviselők összetétele azokban a köztestületekben, amelyekben parlamenti arányuknak megfelelően osztoznak a pártok. Ilyen a két köztévé és a Magyar Rádió kuratóriuma, a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi tanácsadó testülete és az Országos Rádió és Televízió Testület is. Ezekben, a parlament megalakulása után, az új arányoknak megfelelően újraosztják a helyeket. A törvény nem szab határidőt a parlamentnek az új tagok megválasztására, az alakuló ülés után bármikor határozhatank erről, és mivel minden pártnak érdeke, hogy a képviselőik bent üljenek ezekben a testületekben, várhatóan nem is húzzák sokáig a döntést.

Az Országos Rádió és Televízió Testület tagjait négy évre választja meg az országgyűlés, a jelenlegi testület 2008 március vége óta működik. Mivel a tagokat nem lehet visszahívni, 2012-ig - ha addig a Fidesz által tervezett új médiatörvény el nem törli a testületet - a jelenlegi tagok hivatalban maradnak. Melléjük azonban érkeznek új delegáltak is, mivel a törvény szerint az ORTT testületébe minden képviselőcsoport egy-egy tagot jelölhet, így az LMP és a Jobbik is küldhet egy-egy tagot. A médiatörvény arról is rendelkezik, hogy ha a kormánypárti vagy ellenzéki oldalon csak egy párt van, akkor ők két tagot jelölhetnek. Mivel a Fidesz és a KDNP - hiába nyerték meg közösen a választást - külön frakciót fog alakítani, és jelenleg is külön képviselőik vannak az ORTT-ben, ők nem nyernek újabb helyeket a médiatestületben.

Elnököt viszont választhatnak a testület élére. Mióta Majtényi László a rádiófrekvenciák körüli pályázatok miatt lemondott az ORTT elnöki tisztéről, vezető nélkül van a testület. Februárban Sólyom László köztársasági elnök még beajánlotta Polyák Gábort a parlamentnek, de a szavazást elhalasztották, így az ORTT új elnökét már a fideszes többségű Országgyűlés fogja megválasztani. Az ORTT elnökére Orbán Viktor a köztársasági elnökkel közösen tehet majd javaslatot az új parlamentnek.

Érvényesítheti az akaratát a Fidesz a Magyar Televízió és a Magyar Rádió következő elnökének megválasztásánál is. Az MTV és a Magyar Rádió felügyelő kuratóriumának tagjai is az új parlamenti felállás függvényében fognak változni. Ezeket a testületeket is négy évre választják meg, a Magyar Rádiónál 2008 márciusa, a tévénél 2007 márciusa óta dolgoznak a jelenlegi tagok. Ők a törvény szerint kitöltik hivatali idejüket, de hogy a testületekben érvényesüljenek a parlamenti erőviszonyok, a pártoknak újabb tagokat kell küldeniük. A média-kuratóriumokban a tagok felét a kormánypártok, felét az ellenzéki pártok adják. A jelenlegi képviselők mellé a Jobbik és az LMP is delegálhat tagokat, a Fidesznek pedig annyi új taggal kell feltöltenie a testületet, hogy többen legyenek, mint a most többségben lévő MSZP-sek és az új pártok képviselői összesen.

A kormánynak és az ellenzéki pártoknak is az lesz az érdeke, hogy a kuratóriumokban is mielőbb az új viszonyokhoz alakítsák a testületeket, ugyanis a Magyar Rádió és a Magyar Televízió is elnökválasztás előtt áll. Az MTV-ben már több mint két éve kiírták a pályázatot, de eddig nem sikerült elnököt választani, mert egyik jelölt sem kapott elég támogatást a megosztott kuratóriumtól. A Magyar Rádió kuratóriuma a közelmúltban írt ki a pályázatot Such György helyére, amire június 30-ig lehet jelentkezni. Biztosra vehető, hogy a Fidesz és az új parlamenti pártok is azon lesznek, hogy mielőbb megválasszák az új tagokat, ugyanis ők fognak dönteni arról, hogy a következő négy évben ki vezeti a Magyar Rádiót.

A Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi tanácsadó testületében ugyanúgy osztják el a helyeket a pártok között, mint a média-kuratóriumokban, így a Jobbik, az LMP és a Fidesz ezekbe a testületekbe is küldhet új tagokat.

Minden állami vállalatnál lehet változás

Az MNB és a PSZF elnöke mellett a miniszterelnök javaslatára választják meg többek között a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnökét, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács tagjait, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatóját és az országos rendőr-főkapitányt is. Bár többnyire ezekre a posztokra is határozott időre választják meg a vezetőket, és nem is lehet indok nélkül leváltani őket - pontosan azért, hogy politikai okból ne tudják őket lecserélni -, az MNB elnökéhez hasonlóan, ha akarja, ezekre a posztokra is beültetheti saját embereit a Fidesz még azelőtt, hogy lejárna a most hivatalban lévő vezetők megbizatása.

Az eddig felsoroltakon túl a Fidesz kezében lesz egy sor állami vállalat és intézmény vezetőinek sorsa is. Új emberek kerülhetnek a MÁV, a Magyar Posta, az APEH vagy a Nemzeti Vagyonkezelő élére, de új pályázatot írhatnak ki az állami fenntartású kulturális intézmények, például a Magyar Nemzeti Színház igazgatói posztjára is.