Húszéves Fidesz-uralommal ijesztgette Kis Moszkvát Mesterházy

A Fidesznek azért kell a kétharmad, hogy saját érdekei szerint írja át az alapvető törvényeket, hogy végrehajtsa, amiről Orbán Kötcsén beszélt: 15-20 évre rendezkedjen be - állította az egykor MSZP-s erősségnek számító Salgótarjában tartott szerda esti fórumán Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Mesterházy szerint ellenfeleik már az MSZP megsemmisülésére számítanak, és felemlegette azt is, hogy az első választási forduló éjszakáján letegezte őt Orbán Viktor.

"Volt SZDSZ-esek vagyunk" - mondta viccelődve az [origo] tudósítójának egy kapucnis fiatalember, aki egy salgótarjáni szakiskolával szembeni járdán álldogált hat társával együtt. A társaságból néhányan azokat az embereket fényképezték, akik Mesterházy Attila, az MSZP listavezetőjének fórumára érkeztek. A szocialista aktivisták őket fényképezték, de semmi nem történt, a fiatalemberek nem kiabáltak vagy fütyültek akkor sem, amikor megérkezett a Mesterházyt szállító autó, csak videóra vették, ahogy besétált az épületbe.

"Készen állnak a második fordulóra?" - lelkesítette Mesterházy az iskola nagytermét zsúfolásig megtöltő, zömében idős emberekből álló közönségét, akik piros, "Mesterházy - MSZP" feliratú táblákkal és vastapssal fogadták az MSZP kampánydalára bevonuló listavezetőt. "Igen!" - jött a válasz a kérdésre. "Önök adnának Orbán Viktornak kétharmados többséget?" - kérdezte, mire rávágták: "Nem!" Mesterházy még gyorsan hozzáfűzte, hogy persze nem csak Orbán Viktorról van szó, senkinek nem kellene kétharmados többséget adni, mert "mindenkinek lehetnek rossz napjai."

Hatalomkoncentráció

"Horn Gyula 1994 és 1998 közt 72 százalékos többséggel rendelkezett, de azt mondta, hogy nem kétharmados, hanem négyötödös többséggel fogja módosítani az alkotmányt" - mondta Mesterházy. (A Horn-kormány idején, 1995-ben valójában csak egy, az új alkotmányra vonatkozó részt illesztettek az alaptörvénybe, amely négyötödös többséget ír elő az előkészítésről szóló országgyűlési határozat elfogadásához, de 1997-ben az MSZP-SZDSZ koalíció két ponton is módosította az alkotmányt.)

"Ezzel szemben Orbán Viktor és különböző csatlósai, magyar hangjai mit mondanak? Hogy ők igenis élni kívánnak a lehetőséggel" - mondta Mesterházy, aki fel is sorolta a Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke által megnevezett kétharmados törvényeket: választójogi-, önkormányzati-, állampolgársági- és médiatörvény. Ez Mesterházy szerint egybevág Orbán kötcsei beszédével, amely szerint a Fidesz 15-20 évre rendezkedhet be.

Mesterházy szerint nem csak arról szólna az önkormányzati- vagy a választójogi törvény átírása, hogy kevesebb képviselő legyen, amit egyébként az MSZP is támogatna. Az MSZP listavezetője azt mondta, úgy is át lehet rajzolni a választókörzeteket, vagy állampolgárságot adni embereknek, hogy az "kimondottan egy párt érdekét szolgálja". A médiatörvény módosítása is arról szólna Mesterházy szerint, hogy centralizálják a médiát, illetve a kormány alá rendeljék a közszolgálati tévét és rádiót. "Nagyon erős hatalomkoncentrációt akarnak véghezvinni" - állította.

Megszegett ígéret

"Tíz nap telt el az első forduló óta. Még nem kormányoznak, de máris megszegték az egyik ígéretüket" - utalt Mesterházy arra, hogy Kövér László egy komlói fórumon azt mondta, az adócsökkentés "ebben az esztendőben nem fog menni", illetve a vállalkozók adóterhei négy év múlva igazodhatnak a "közép-európai versenytársak átlagához". Mesterházy szerint a Fidesz évek óta azonnali és radikális adócsökkentést emleget, most azonban beismerték, hogy erről szó sincs.

"Egy példa már van, de jönni fog a második, a harmadik és a negyedik" - mondta Mesterházy, aki szerint a Fidesz politikusainak nyilatkozataiból egyértelmű, hogy az őszi önkormányzati választásokig gyakorlatilag semmit nem akarnak csinálni. Mesterházy a Fidesz nagy hazugságának nevezte azt is, hogy azt állítják: Magyarország számára létezik egy másik, fájdalommentes út, amihez csak az kell, hogy ők legyenek hatalmon.

Zömében idős emberekből állt a hallgatóság - még több képért kattintson a fotóra!

"Orbán Viktor rájött, hogy vannak az országban nemzeti ügyek" - utalt arra, hogy Orbán a "nemzeti ügyek kormányaként" emlegeti a következő kabinetet. Mesterházy szerint amikor ők beszéltek arról, hogy bizonyos ügyekben nemzeti minimumra lenne szükség, akkor a fideszesek mindenre nemet mondtak, minden kezdeményezésüket rossznak minősítették, sőt, azt állították, hogy szándékosan ártani akarnak.

Furcsa jelenségek

"Mondtam neki, hogy elnök úr, még nem ért véget a választás" - idézte fel Mesterházy, hogy április 11-én este telefonon gratulált Orbánnak, aki állítása szerint letegezte őt. Bár az MSZP listavezetője szerint az első fordulóban elszenvedett vereséget kár lenne tagadni, voltak érdekes jelenetek. "Meg kellett tanulnunk egy új szót: voksturizmus" - mondta Mesterházy, aki szerint néhány helyen tömegesen jelentek meg szavazók az utolsó pillanatban, furcsa mód pont ott, ahol jó esélye volt az MSZP-s jelölteknek. Mesterházy szerint ő nem kíván vádaskodni, "csak jelenségekről" beszél.

"A Fidesz vezetői - finoman szólva - rugalmasan közelítik meg a demokráciát" - mondta Mesterházy, miután újra felidézte Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatójának kiszivárgott hangfelvételét, amelyen a párt választói adatbázisáról beszélt (miközben a fórum előtt az MSZP aktivistái is kitöltettek egy regisztrációs lapot a résztvevőkkel). Mesterházy a többségében nyugdíjasokból álló közönség kedvéért külön kiemelte, hogy Kubatov "nyuggereknek" nevezte a felvételen a nyugdíjasokat. Szerinte így már érthető, miért is akar a Fidesz svéd nyugdíjmodellt, hiszen ennyire becsüli az időseket.

"Az MSZP képes a megújulásra" - a galériáért kattintson!

Mesterházy szerint a Fidesznek azért igazán fontos a kétharmados többség megszerzése, hogy ne legyen versenyhelyzet. A kétharmados többség a parlamentben azt jelentheti, hogy az ellenzéki javaslatok már a bizottságokban elakadnak, a kormánynak nem kell majd egyeztetni vagy vitatkozni. Mesterházy azt ígérte, az MSZP képes lesz megújulni, alkalmazkodni az ellenzéki szerephez, tévednek, akik a párt megsemmisülésére spekulálnak. Azt mondta, ő maga is aktívan részt kíván venni az "új baloldal felépítésében".

Kis Moszkva

Salgótarján, mint egykori nehézipari központ, sokáig erős vára volt az MSZP-nek - sőt, hagyományosan itt szerepelt legjobban a Munkáspárt -, ezért Kis Moszkvaként is emlegették. A változás 2006 őszén következett be, amikor az MSZP belharcainak eredményeként nem indították újra a várost 1994 óta irányító Puszta Bélát, hanem Dóra Ottót, a megyei közgyűlés korábbi elnökét jelölték helyette. A sértődött Puszta függetlenként indult, így végül a fideszes Székyné Sztrémi Melinda lett a polgármester.

A fideszes polgármester idén április 11-én, a parlamenti választások első fordulójában 43,3 százalékot szerzett, megelőzve a 29,6 százalékot szerző Boldvai Lászlót, az MSZP egykori pénztárnokát (akinek neve a Horn-kormány idején, az úgynevezett Tocsik-ügyben vált országosan ismertté, amelyben előbb zsarolásért 10 hónap fogházra ítélték, majd jogerősen felmentették) és a jobbikos Bagó Lászlót, aki a szavazatok 22,9 százalékát kapta.

Boldvainak elvileg lehet tartaléka, a második fordulóba be nem jutott munkáspárti jelölt, Nagy Attila 4 százaléka erősítheti (az LMP nem tudott jelöltet állítani a körzetben). Nem marad azonban esélye, ha az első fordulóban a Jobbikra szavazó választóknak egy része átszavaz a fideszes jelöltre, illetve, ha a Fidesz képes lesz ismét az urnához vinni a korábbi szavazóit. Ennek érdekében egyébként csütörtökön a Fidesz is ismert politikust küld Salgótarjánba: Kósa Lajos debreceni polgármester kampányol Székyné mellett.