Nem palástolta volna a Fidesz a közmédia politikai felügyeletét

A Fidesz módosítaná a médiatörvényt, ha kétharmados többséget szerez - jelentette be hétfőn Kövér László, a párt országos választmányának elnöke. A párt illetékese ugyan nem nyilatkozik, de készült már egy olyan, ötpárti egyeztetéseken kidolgozott javaslat az elavult médiatörvény lecserélésére, amelynek több elemét a tárgyalásokon résztvevő politikusok szerint a Fidesz is támogatta. A tervezet őszintébbé tette volna a közmédiumok politikai felügyeletét és elválasztotta volna egymástól a büntetéseket kiszabó médiahatóságot és a pénzosztó feladatokat.

A médiatörvény lesz az egyik, a kétharmados parlamenti többség megszerzése esetén okvetlenül módosítandó törvény - mondta hétfőn este egy erzsébetvárosi borozóban, a Fidesz aktivistáinak rendezett összejövetelen Kövér László, a párt országos választmányának elnöke. Kövér szerint nincs túl sok fontos, a kétharmados tárgykörbe tartozó kérdés, a médiatörvény mellett csak a választási eljárási, az állampolgársági és az önkormányzati törvényt említette.

"Semmilyen információm nincsen" - hárította el az [origo] érdeklődését kedden délelőtt Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője, pedig korábban hosszú időn keresztül ő képviselte a pártot a médiatörvényről szóló ötpárti tárgyalásokon. Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes delegáltja pedig azt mondta, ő nem törvényhozó, hanem jogalkalmazó, ezért csak óhajait tudja megfogalmazni.

Egy tervezet négy változata

A jelenleg hatályos médiatörvényt még 1996-ban fogadták el, a jogszabály mára elavult: nem tud mit kezdeni az utóbbi években elterjedt, vagy a közeljövőben bevezetésre váró technológiákkal. A pártok képviselői 2008 óta tárgyaltak egy új médiatörvényről, amelyből 2008 novemberétől 2009 júniusáig négy különböző verzió készült - az első egy furcsa megoldással, gazdátlanul bukkant fel a parlament honlapján -, de végül az Országgyűlés többsége még tárgysorozatba sem vette a tervezetet.

Pedig az alapvető kérdésekben egyetértés volt a Fidesz és az MSZP közt - állította egybehangzóan az [origo]-nak Jánosi György, a szocialisták, illetve Pető Iván, a szabad demokraták szakpolitikusa, akik pártjukat képviselték az ötpárti egyeztetéseken. Az SZDSZ azt szerette volna, ha megszűnnek a politikai delegáltakból álló, a médiát felügyelő testületek - amilyen ma az ORTT -, de az MSZP és a Fidesz ragaszkodott hozzá, hogy megmaradjon az Országgyűlésbe jutott pártok befolyása a tulajdonosi és a hatósági rendszerben is. Ezt Szalai 2008-ban egy interjúban úgy magyarázta: "Tisztább viszonyokat teremt, ha a politikai döntéseket a politikusok hozzák meg, és nem hárítják tovább látszólag független testületekre."

Jánosi szerint a kompromisszummal összeállított médiatörvényt az MSZP hibájából nem fogadták el. A párt vezetése ugyanis hezitált: rövid időn belül előbb elutasította, majd mégis támogatta a tervezetet. Mire elhatározták magukat, addigra már túl közel volt az EP-választás, és Jánosi szerint a Fidesz még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy egy ilyen fontos kérdésben együttműködik a szocialistákkal. Cser-Palkovics akkor az [origo]-nak azzal indokolta pártja visszakozását, hogy a javaslat sok tekintetben előremutató lenne ugyan, de sokkal hangsúlyosabban kellene védenie például a kiskorúakat.

Galambászok és bélyeggyűjtők helyett

"Egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi, közalapítványi-kuratóriumi rendszert elfelejtjük" - mondta az [origo]-nak Jánosai, és erre utalt kedden reggel a Tv2 Mokka című műsorában Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke is: "Kiskuratórium, nagykuratórium, kisorsolom a különböző szervezeteket, aminek aztán van abszurditása, hogy a galambászok meg bélyeggyűjtők kerülnek be - akikre a legnagyobb tisztelettel kell nézni -, de ők lesznek meghatározó pozícióban a közmédiumok működését illetően".

Kövér László a kétharmados törvényekről

A médiatörvény új, az ötpárti tárgyalásokon kidolgozott tervezete szerint a közszolgálati médiumokat - a Magyar Televíziót, a DunaTV-t és a Magyar Rádiót - részvénytársaságokká alakították volna. Ezek gazdálkodását egy, az Országgyűlés által választott Tulajdonosi Vagyonkezelő Testület (TVT) felügyelte volna, a tartalmi kérdésekbe pedig a szintén a parlament által választott Közszolgálati Tanácsnak (KÖT) lett volna beleszólása. Jánosi és Pető azt állította, a tárgyalások során egy ideig a Fidesz támogatta azt is, hogy - 3-4 év átmeneti idő után - egy szervezeti egységbe vonják össze a három közmédiumot, bár mindkét politikus azt mondta, hogy a tárgyalások során ezt később mégis elvetették. Amikor idén januárban az Index arról írt, hogy a Fidesz terveiben mégis a közmédiumok összevonása (és az MTI megszüntetése) szerepel, Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője at nyilatkozta: a párt nem hozott ilyen döntést.

A törvénytervezet kísérletet tett egy régóta napirenden lévő probléma, a közszolgálati média finanszírozásának megoldására is, de a politikai befolyás lehetőségét nem zárta ki, sőt erősítette volna. A javaslat készítői ugyan - összhangban az Európai Unió irányelvével és a már korábban elfogadott nemzeti audiovizuális stratégiával - kivonták volna a közszolgálati tévéket és rádiókat a reklámpiacról, de a normatív, a költségvetésben két évre előre meghatározott finanszírozást továbbra is az Országgyűlésnek kellett volna meghatároznia.

Szétválasztott hatóság

A tervezet kettéválasztotta volna a mai ORTT hatósági és pénzosztó funkcióit, előbbi a Nemzeti Médiahatósághoz, utóbbi a KÖT-hez került volna. Szalai Annamária egy tavaly augusztusi interjúban épp ezt nevezte a "legkevésbé problematikus" megoldásnak az új médiatörvény tervezetében. "Szétvált volna a hatósági és tartalomtámogatási tevékenység. A jelen állapot véleményem szerint meglehetősen visszás, a pénzosztó szerep ugyanis hatósági jogkörrel párosul" - nyilatkozta Szalai, és ezzel egyetért Jánosi is.

Az MSZP-s képviselő szerint abban is egyetértés volt a szocialisták és a Fidesz közt, hogy 3-4 év átfutási idővel egységes média- és hírközlési hatóságot hozzanak létre, vagyis összevonják a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és a felállítandó Nemzeti Médiahatóságot. A különböző médiatörvény-tervezetek - az utolsó változat kivételével - ugyanakkor a frekvenciák kiosztásánál is megtartottak volna egy kiskaput a parlamentnek: a pályázatok kiírását és elbírálását is egy eseti országgyűlési bizottság ellenőrizte volna, amely korlátlan alkalommal felülbírálhatta volna médiahatóság döntéseit.

A médiatörvény tervezetének összes változatában az szerepelt, hogy a parlament a különféle testületeket kétharmados törvénnyel választja meg. A Fidesz a most vasárnapi második fordulóban minden bizonnyal egymaga megszerzi a mandátumok kétharmadát, így a következő időszakban ez az előírás nem korlátozná az elektronikus médiát felügyelő testületek összeállításában. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a minősített többség birtokában a Fidesz eldobja a korábbi tervezetet, és teljesen új jogszabálytervet készít.

A politika széles kedve

Szalai az [origio]-nak azt mondta, a politikának "széles kedve van" a különféle testületek létrehozásához, de szerinte nem ez lenne egy új médiatörvény legfontosabb része. Szalai úgy véli, az elmúlt 15 évben a véleménynyilvánítás korlátlan szabadságágának biztosítása felé tolódtak el a hangsúlyok a médiaszabályozásban a közösség tájékozódáshoz fűződő jogával szemben, és ezt kellene helyrebillenteni. Az államnak biztosítania kell, hogy az ellenőrzötten felhasznált közpénzből a kisebb-nagyobb közösségek hozzájuthassanak az értékes tartalmakhoz. Ugyanakkor a mainál világosabb, átláthatóbb intézményrendszerre is szükség van, amelyben mindenki a maga dolgát végzi, és azért vállalja is a felelősséget.

Szalai szerint részben a médiára vonatkozó EU-irányelv miatt lenne szükség az új szabályozásra, amelyet már tavaly decemberben át kellett volna ültetni a magyar jogba, másrészt a digitális átállás miatt megjelenő új tartalmak és felületek szabályozatlansága miatt, harmadsorban pedig a közmédiumok és a helyi rádiók, tévék finanszírozásának megoldatlansága miatt sürget az idő. A közmédiumokat felügyelő kuratóriumok működőképességét fenyegeti az is, hogy a most parlamentbe jutott pártok is delegálhatnak tagokat, illetve a leendő kormányoldal is küldhet az egyensúly helyreállítása érdekében négy-négy tagot, így a már amúgy is túlméretezett testületek működésképtelenné válnak.